Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

8. szám - Dr. Váncsa András Lajos: Adatok Észak-Magyarország vízfolyásainak algavegetációjához, különös tekintettel a vízminőségi állapotok megítélésére

Dr. Váncsa A. L.: Adatok Északmagyarország Hidrológiai Közlöny 1975. 8. sz. 343 A kiugró produkció domináns algti taxonja a Cryptornonas pyrenoidifera GEITL. volt, mellette kisebb literszámmal, de jelentős még a Cryptornonas tetrapyrenoidosa SKUJA barázdás-moszatok [Pyrrophyta], melyek előfordulását korábbi években nem tapasztaltam a Sajóban, most is a Bódvából kerültek be. A Szinva beömlése után az összes alga literszám csökkenése .mellett a taxonok számának csökkenését észleltem. Kesznvétennél a Hernád beömlése alatt a taxonszám ós egyúttal a literszám növekedett. Az Euglenophyta és a Baeillariophyceae literszáma a Szinva alatti gyűjtőhelyen észlelthez hasonló. A Pyrrophyta törzsből a Cryptornonas pyrenoidifera GEITL. és Cryptornonas tetrapyrenoidosa SKUJA uralkodott és nagy mennyiségével a literszám zömét alkotta. 1971. 11. 02-án az összes alga literszám a Bódva feletti mederszakaszban tízezres nagyságrendű, míg a Bódva beömlése alatti mederszakaszban százezres nagyságrendű volt. Általában a Baeillariophyceae dominancia jellemezte, kivétel Miskolc felett és a Szinva alatt, ahol kevés volt a Baeillariophyceae literszáma, számottevő volt viszont az Euglenophyta és a Chlorophyta—Chlorophyceae mennyisége. Ekkor már nem jelentkezett a korábbi Pyrrophyta tömegprodukció, a Cryptornonas taxonok előfordulása jellegtelen. A Cryptornonas taxonok előfordulása a Sajóban, a hossz-szelvény vizsgálatok alkalmával az alábbiak szerint alakult: 1971. 03. 04-én Cryptornonas előfordulás nem volt. 1971. 06. 08-án Cryptornonas erosa EHR. fordult elő, de csak szórványosan és csak az alsóbb mederszakaszban. 1971. 08. 09-én Crvptomonas erosa EHR., C. ovata EHR. és C. refíexa (MARSSON) SKUJA az egész magyarországi Sajóban, de csak szórványosan és jellegtelen előfordulási aránnyal volt. 1971. 10. 25-én Sajópüspökinél jellegtelen előfordulású a Cryptornonas erosa EHR. A Cryptornonas pyrenoidifera GEITL. és a C. tetrapyrenoidosa SKUJA uralkodó a Bódva torkolata alatt. A literszámuk legtöbb a Bódva beömlése alatt, majd jelentősen lecsökkent, később emelkedő ugyan, de nem érte el a Bódva torkolata alatti literszám mennyiséget. E két barázdás moszat egymás közötti megoszlásában uralkodó a Cryptornonas pyrenoidifera GEITL., míg a Crvptomonas tetrapyrenoidosa SKUJA kevesebb. 1971. 11. 02-án Cryptornonas erosa EHR. fordult elő, szórványosan és jellegtelenül az egész magyarországi mederszakaszban. A Cryptornonas taxonok előfordulása a fíódvában a vizsgálatok alkalmával az alábbiak szerint alakult: 1971. 10. 21-én a Cryptornonas ovata EHR., C. pyrenoidifera GEITL. és C. tetrapyrenoidosa SKUJA fordultak elő, Uralkodó a Cryptornonas tetrapyrenoidosa SKUJA és C. pyrenoidifera GEITL. Literszámuk azonban a torkolatig ekkor is erősen csökkent. 1971. 10. 27-én uralkodó a Cryptornonas pyrenoidifera GEITL. és C. tetrapyrenoidosa SKUJA. Ekkor a Cryptornonas tetrapyrenoidosa SKUJA volt jellemzőbb. Mennyiségük azonban a torkolatig e vizsgálatkor is jelentős mértékben lecsökkent. 1971. 11. 11-én Crvptomonas ovata EHR. és C. reflexa [MARSSON] SKUJA fordultak elő, nagyobb literszámmal ugyan, mint korábban, előfordulásuk azonban ismét jellegtelenné vált. Megítélésem szerint a Bódva összes alga literszámának gyors változása a vízgyűjtő területen levő víztározókkal hozható leginkább összefüggésbe. Ezt látszik igazolni az a tény is, hogy a Bódvában a határszelvónytől a torkolatig haladva az összes alga literszám általában esökkenő jellegű. A Borsodi Hőerőmű—Borsodi Vegyi Kombinát térségében 1971-ben három alkalommal gyűjtöttem vizsgálati anyagot: 1971. 03. 29-én a vízhasználó-vízszennyező létesítmények felett Baeillariophyceae dominancia volt, kevés Euglenophyta és Chlorophyceae előfordulással. A szennyvízbeömlések alatt az alga literszám csökkenés mellett jellemző, hogy továbbra is a Baeillariophyceae dominált. Áz itt jelentkező mechanikai és szennyező hatások, valamint ekológiai változások az egyéb alga taxonok életfeltételeit erősebben korlátozzák, mint a kovamoszatokét. Az alga literszám csökkenése kerekítve 58 százalék. 1971. 10. 20-án jellemző eltérést okozott, hogy a vízhasználó-vízszennyező tevékenység feletti mederszakaszban észlelt alga taxonok közül a legtöbb hiányzott a szennyvízbeömlések alatt gyűjtött anyagból. Ekkor a csökkenés kerekítve 74%. Az összes alga literszám értékek és változások lényegében hasonlóak az öt nap múlva végzett vizsgálatok eredményeihez viszonyítva, csak anynviban tér el, hogy utóbbinál az összes alga literszám csökkenése valamivel nagyobb volt. 1971. 10. 25-én végzett hossz-szelvény vizsgálat alkalmával az alábbi helyeken is gyűjtöttem: BVK felett és BVK alatt, A BVK felett Baeillariophyceae dominancia volt, elsősorban a Synedra ulna előfordulása révén. Mellette a Chlorophyceae néhány taxonját találtam meg. A BVK alatt a Baeillariophyceae mennyisége lényegesen kisebb volt, viszont a Chlorophyceae dominánssá vált, bár mennyisége a BVK feletti gyűjtőhelyhez képest nem változott. A csökkenés mértéke kerekítve 62 százalék. Itt elsősorban figyelembe kell vennünk, hogy a kivett vízmennyiség egy részéből az ipari vízfelhasználás révén szennyvíz keletkezik és úgy engedik vissza újra a mederbe; a kivett vízmennyiség egy jelentős részét viszont hűtésre használják fel, ami nem jelenti egyértelműen e vízmennyiség szennyvízzé alakítását, de alapvetően megváltoztathatja az élővilág létfeltételeit, ezen túlmenően a hűtőtoronyból bekerülő élőszervezetekkel gazdagíthatja a Sajó élővilágát. A Bódva algológiai vizsgálatéit előtérbe helyezte az a tény, hogy az 1971. évi szaprobiológiai vizsgálat során ősszel erősen kiugró literszámú és gazdag összetételű algavegetációt figyeltem meg. Ennek figyelemmel kísérésére háromszor gyűjtöttem vizsgálati anyagot a Bódvából is.