Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

8. szám - Dr. Váncsa András Lajos: Adatok Észak-Magyarország vízfolyásainak algavegetációjához, különös tekintettel a vízminőségi állapotok megítélésére

Hidrológiai Közlöny 1975. 8. sz. 34 J Adatok Észak-Magyarország vízfolyásainak algavegetációjához, különös tekintettel a vízminőségi állapotok megítélésére 6. A Sajó és mellékvizeinek algológiai vizsgálata 1971-ben DR. VÁNCSA ANDRÁS LAJOS* Bevezetés A Sajó algavegetációjának vizsgálatát 1065 óta végzem. A korábbi évek vizsgálati eredményeit részben már ismertető anyag [v. ö. VANCSA 1970., 1972., 1974. és 1974] további adatokkal való kiegészítése jelen tanulmányom célja. A korábbi évek vizsgálataiban meghatározott algák mellett újabb taxonokat határoztam meg a Sajóból, ezáltal lehetséges a Sajó algavegetációjának kiegészítése. A Borsodi Hőerőmű [BH] és a Borsodi Vegyi Kombinát [BVK] vízhasználatai és vízszennyezései hatásának vizsgálatára az érintett mederszakasz jellemző helyein gyűjtöttem anyagot. Az 1971. évi szaprobiológiai vizsgálatok alkalmával alga tömegprodukciót észleltem a Sajóban. Korábban már közöltem adatokat a Sajóban spontán fellépő alga produkcióról (v. ö. 1974), az itt megfigyelt tömegprodukció azonban lényegesen eltérő volt attól. Az alga tömegprodukció eredetének tisztázására a Bódvából és a Hernádból is gyűjtöttem vizsgálati anyagot. A Sajó limnológiai irodalma — különösen az algavegetáció ismertetése terén — nagyon szegényes [v. ö. VÁNCSA 1972. kézirat]. Az utóbbi években UHERKOVICH [1965] tanulmánya érdekes, amely a Tiszában spontán létrejövő Aphanizomenon flos-aquae [L.] RALFS kékmoszat [Cyanophyta] vízvirágzással kapcsolatban a Bodrog és a Sajó szennyezéseinek szinergista hatásával hozza összefüggésbe a vízvirágzások [illetőleg tömegprodukciók] sajátos kifejlődését. Újabban ANDRIK [1973] tanulmánya a mellékvizek közül a Bódva algavegetációjának vizsgálatairól közöl adatokat, különös tekintettel az ivóvíznyerés lehetőségeire. 1971-ben hat jellemző helyen gyűjtöttem vizsgálati anyagot [sodorvonalból, a felszín alatti vízrétegből] az algavegetáció minőségi- és mennyiségi tanulmányozására. Összesen öt alkalommal végeztem a Sajó magyarországi mederszakaszában gyűjtéseket, jellemző időszakokban: március, június, augusztus, október és november hónapokban. A korábbi években a Borsodi Hőerőmű [BH] ós a Borsodi Vegyi Kombinát [BVK] szennyvízbeömlései térségében észlelt változások algológiai vonatkozásainak megismerésére felmérő vizsgálatot végeztem az érintett mederszakaszban márciusban, majd a tapasztalatok alapján októberben két alkalommal ismét gyűjtöttem vizsgálati anyagot ebben a Sajó mederszakaszban. Az augusztusi vizsgálatkor gyűjtöttem a Szinvából [torkolat előtt] ós a Tiszából [Sajó felett és Sajó alatt] is. A Bódva algavegetációját — a szaprobiológiai vizsgálatok alkalmával észlelt alga tömegprodukciós minő* Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság, Miskolc. ségi és mennyiségi viszonyainak megismerésére — októberben kétszer, novemberben egy alkalommal vizsgáltam. A Hernád algáinak tanulmányozására egyszer — október hónapban — gyűjtöttem vizsgálati anyagot. Az eredmények ismertetése Az 1971. évi algológiai vizsgálatok eredményeinek ismertetésekor először a Sajó magyarországi hossz-szelvényében gyűjtött minták eredményeit ismertetem időrendben: 1971. 03. 04-én az összes alga literszám tízezres értékű. Ekkor észleltem éves viszonylatban az összes alga literszám értékminimumait a Sajó magyarországi mederszakaszában. Az algavegetáció összetétele szegényes volt, a Bacillariophyceae uralma jellemezte. Az egyéb alga taxonok előfordulása jellegtelen, Miskolc felett és Kesznyétennél Chlorophyceae, a Szinva alatt 1000 m-re pedig Euglenophyta taxonok gazdagították. 1971. 06. 08-án az összes alga literszám százezres értékű. A Bacillariophyceae mennyiségének változása hasonló az összes alga literszám értékváltozásához. A Chlorophyceae mennyisége is jelentős, elsősorban a Szinva beömlése alatt és Kesznyétennél. Cyanophyta, Euglenophyta, Chrysophyceae, Pyrrophyta és Conjugatophyceae előfordulása szórványos. 1971. 08. 09-én az összes alga literszám százezres értékű. Az összes alga literszám változásait a Bacillariophyceae értékváltozása befolyásolta, Cyanophyta, Chrysophyceae és Pyrrophyta csak helyenként és kevés literszámú volt. Chlorophyta— Chlorophyceae [Chlorococcales] számos taxonja végig megtalálható, sőt Kesznyétennél jellemző előfordulás úak. Az 1971. 08. 09-i vizsgálatkor vízmintákat gyűjtöttem a Szinva torkolati szakaszából és a Tiszából a Sajó felett [Tiszadob] és a Sajó beömlése alatt [Polgár] is. A Szinva torkolati szakaszában az alga literszám közel milliós nagyságrendű volt [902 000/1.]. Bacillariophyceae és Chlorophyceae az uralkodó, literszámuk csaknem egyenlő, kissé a Bacillariophyceae mennyisége nagyobb. Uralkodó taxonok a Nitzschia acicularis és Chlorella vulgaris. Cyanophyta és Euglenophyta taxonok száma ós mennyiségük is kevés. A Tisza összes alga literszáma százezres volt. A Sajó felett [Tiszadob] 121 000/1., alatta [Polgár] 259 000/1. Uralkodott a Chlorophyseae, mellette a Bacillariophyceae. Jellemző a Pyrrophyta előfordulása is, de az egyéb algatörzsek taxonjainak kiesi a jelentősége mennyiségileg is. A vizsgálatkor tapasztalt jellemző eltérések: elsősorban a Bacillariophyceae literszámánuk növekedése a Sajó beömlése alatt. A literszám növekedését nem vala-