Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
1. szám - Dr. Andó Mihály: A dél-alföldi szikes tavak természeti földrajzi adottságai
Dr. Andó M.: A dél-alföldi szikes tavak Hidrológiai Közlöny 1975. 1. sz. 35 nyeri. Mivel a csapadék évi mennyisége (600 mm/év) kevés, a vízmennyiség és a tó vízszintje is a mindenkori talajvíz terepszintbeni helyzetének függvénye. A vízutánpótlódása főként felfakadó vizű földforrásokból származik, amely jelenség itt — az ős-marosi pleisztocén hordalékkúpon — sajátosnak számít. * Mint azt a bevezetőben ismertettük, a jelen tanulmányban főként a tavak morfológiai viszonyait vizsgáljuk. A szikes vizek egyéb természeti adottságairól további munkánkban számolunk be. IRODALOM [1] Andó M. (1901—64): Geomorphologische und Hydrographische Charakterisierung des Kunfehór-Sees und seiner Umgebung. Acta Geographica Szegediensis, Tom. V, Fase. 1—7. [2] Andó M. (1966): Mikroklimaverhältnisse der sodahaltigen Teiche in südlichen Teil der Grossen Tiefebene. Acta Gerog. Szegediensis. Tom. VI, Fase. 1—4. [3] Andó M. —Mucsi M. (1967): Widerspiegelung der jungpleistozänen und holozänen Klimarythmen in den Ablagerungsverhältnissen der sodahaltigen Teiche und periodischen Wasserdeckungen im Donau-Theiss-Zwisehenstromland. Acta Geographica Szegediensis, Tom. VII, Fase. 1—6. [4] Kriván P. (1953): A pleisztocén földtörténeti ritmusai. Az új szintézis. (Geological rhythms of the Pleistocene. The new synthesis.) Alföldi Congress. [5] Megyeri J. (1959): Az alföldi szikes vizek összehasonlító hidrobiológiái vizsgálata (Comparative hydrobiological study of the alkali waters on the Hungarian Plain.) Annual of the Teachers' Training College, Szeged. [6] Miháltz I. (1953): Az Alföldi negyedkori üledékeinek tagolódása. (Distribution of the Quaternary deposits on the Hungarian Plain.) Alföldi Congress. [7] Miháltz I.— Faragó M. (1944—45): A Duna—Tisza közi édesvízi mószkőkópződinények. (Fresh-water limestone formations in the region between the Danube and the Tisza.) Annual of the Alföldi Scientific Institute. [8] Molnár B.— Mucsi M. (1966): A Kardoskúti Fehértó vízföldtani viszonyai. (The hydrogeological conditions of the Kardoskúti Fehértó.) Hidrológiai Közlöny. No. 9. Budapest. [9] Mucsi M. (1963): Finomrétegtani vizsgálatok a kiskunsági édesvízi karbonátképződmónyekben. (Pine-stratigraphical studies on the fresh-water carbonate formations of Kiskunság.) Földtani Közlöny, 93. Budapest. [10 ] Sümeghy J. (1953): A Duna—Tisza közének földtani változata. (Geological cariant of the region between the Danube and the Tisza.) Annual Reports of the National Geological Institute, Budapest, from 1950. [11] Treitz P. (1930): A Duna-Tisza közi belvizek és hasznosításuk. (The inland waters of the region between the Danube and the Tisza and their utilization.) Hidrológiai Közlöny, 10, Budapest. [12] Vámos R. —Andó M. (1969): The hydrobiological climatic and pedological factors in the alkalization of soils of the Great Hungarian Plain. Acta Geographica Szegediensis, Tom. IX, Fase. I —3. [13] Miháltz I. —Ungar T. (1954): Unterscheidung zwischen dem fluviatilen und vom Wind transportierende Sand. Földtani Közlöny, 1 — 2. Budapest, 1954. [14] Megyeri J. (1972): Übersicht über die Forschungen der Ungarischen Natrongewässer. Suppl. Szeged, Ped. Uni vers. 1972. npHp0AH0-reorpa<})HHecKne xapaKTepHCTHKH CO.IOHMAKOBBIX 03ép KWHOÍÍ wacTH BeHrepcKOft PaBHHHbl JL-p AHÖO, M. KaHflHßaT reorp. Hayi< lleJiK) HacTonmeü paöoTM jiB.niieTC>i oueHKa n oßoOineime pe3yjibTaT0B noiTH 20-H JICTHHX uccjieAOBaHHií cojioHHaKOBUX osep. TuaBHoe BHHMamie y;;ej7HeTC5i aHajin3y 3BOJIIOUHH 03ep, HO Hapfl^y c 9THM flaeTCfl xapaKTepucTHKa HX rHflpoJiormiecKHx, KJiHMaTOJionmecKHx, RUFLpOXHMHMeCKHX H npOMHX npHpOflHblX yCJlOBHH. B CTaTbe OTMe<iaeTC>i, MTO B npe^ejiax BeHrpHH-Ha npoCTpaHCTBaX, 3aHÍ )TbIX ajUnOBHaJlbHblMH 0TJ10 >KGHHÍ1MH flyHaji, THCH H HX HPHTOKOB — BcrpcmeTCfl 3HawnTeJibHOe KOJIHHeCTBO COJIOHHaKOBblX 03ep KaK ITOCTOflHHOrO TaK H BpeMeHHoro xapaKTepa. B npe«ejiax «yHaiiCKoro KOHyca BbiHoca BCTpe'iaiOTCH OTJIOKCHHA, öoraTue KajibHHEM — N03T0MY B Bofloeiwax Kpan npeoÖJiaflaiOT BO^M ruApoKapöoHaTHoro cocTaBa a cpe;u< rto IIB HaHfioJiee wacTo BCTpenaiOTCii cojiOHMaKOBbie. B npeflejiax >Ke TiicafiCKoro KOHyca BbiHoca noHBbi Cojibiueii nacTbK) KHCJiwe (peMHoro npoHCxo>KAeHH5i), coJioHqoBbie H cojioflbeßbie. 3TH noMBu NPOHCXOAFLT ripeiiMyinecTBeHHO 3A CMET apynniBHbix nopofl THCaÜCKHX OTJIO>KeHllH. B CTaTbe npHBOflHTCJi onHcaHHe 13-H cojiOHnaKOBbix 03ep. FLAHHBIE no STHM BoaoeMaM no3BOJiJnOT CfleJiaTb 06OßmeHHbie BblBOflbl H flJIJI OCTaJlbHblX 03ep H)>KH0H MaCTH BeHrepCKOH PaBHHHHbl. Xaturgeographisehe Gegebenheiten der Sodaseen im Süden der Ungarischen Tiefebene Dr. Andó, M. Kandidat der geographischen Wissenschaften Berichtet wird über die Resultate der fast zwei Jahrzehnte lang durchgeführten Forschungen an den Sodaseen und deren analysierende und summierende Wertung. Als Hauptaufgabe wird die Untersuchung der Entwicklungsgeschichte der Seen betrachtet, aber auch die hydrologischen, klimatologischen, wasserchemischen und andere naturgeographischen Gegebenheiten werden besprochen. An den durch Donau und Theiss sowie deren Nebenflüsse abgelagerten Geschiebeflächen ist die Anzahl der Sodaseen und der periodischen Wasserflächen bedeutend. Während aber auf dein Schuttkegelsystem der Donau an der kalziumreichen Sedimenten die kalkhaltigen, sodaischen Seen und Sickböden charakteristisch sind, sind an der Geschiebeablagerung der Theiss — die grösstenteils aus Eruptionen stammenden — sauren Schwemmböden, Solonetz und sologyartige Sickböden kennzeichnend. Analysiert werden eingehend 13 Sodaseen im Süden der Tiefebene. Diese Seen geben auch über die übrigem Seen im Süden der Tiefebene verallgemeinernde Kenntnisse.
