Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
7. szám - Dr. Takács Sándor–Dr. Andrik Péter: A Tisza mellékvizeinek bakteriológiai állapota
Dr. Takács S.—dr. Andrik P.: A Tisza borsodi mellékvizei Hidrológiai Közlöny 1975. 7. sz. 327 M 10-50 ).. n 50-100 J S 10 0 ~ 50 0 \ III-O. 500-1000 J Salmonella, kitenyésztett 2. ábra. Borsod megye felszíni vizeinek bakteriológiai minősége a coliform szám alapján Abb. 2. Bakteriologische Güte der Oberflächenwässer des Komitats Borsod aufgrund der Coliform-Zahl minőségű felszíni víz a megyében. Salmonella minden mintából kimutatható [9], A Bodrog coliform száma 1971—73 között emelkedett, 1974-ben csökkent. A baktérium szám kedvezően változott. A salmonellák jelenleg minden mintából kimutathatók. A Bodrog mellékvizei közül különösen a Ronyva minősége romlott. A Tisza minősége a vizsgált időszakban lényegesen nem változott. A coliform szám 100/ml körüli, a baktérium szám igen alacsony. Salmonellák előfordulása 33%-os. A coliform szám összegezésével készítettük el a 2. ábrát. A Sajó az országhatárnál már „szennyezett", de az „erősen szennyezett" Hangony még tovább emeli a coliform számot. Putnok után átmeneti javulás tapasztalható, Miskolcon „szennyezett" a Sajó és így marad a Tiszába ömlésig. A Hernád is szennyezetten érkezik hazánkba. Gibárt után átmenetileg csökken a coliform szám, de a Sajóba ömlésnél még így is magasabb a Sajóétól. A Bódva minősége Edelény alatt romlik, éppen ott, ahová a nagy ipari és ivóvízművek települtek. (Borsodszirák, Boldva, Sajóecseg.) A Szinva Lillafürednél „tiszta", Miskolc felett már „szennyezett", és a város alatt megközelíti az „erősen szennyezett" kategóriát. A Bodrog Felsőbereckinél „szennyezett", Tokajnál „kissé szennyezett", így hígítja a Tiszát. Mellékvizei közül kedvezőtlen a Ronyva állapota. A Tisza Cigándnál „tiszta", de Tokajig „szenvnyezett"-re változik. Innen kezdve fokozatosan javul, majd Lenin város térségében (Sajó hatás) ismét „szennyezett' lesz. A 2. ábrán feltüntettük a salmonellák előfordulását is. Látható, hogy a megye szinte minden vízfolyásából sikerült kitenyészteni a kórokozót. Salmonellával leginkább fertőzött a Sajó, a Hernád, a Bodrog, a Hangony, Mercse, és Ronyva patakok. A felszíni vizek Salmonella-fertőzöttsége az egész megyére vonatkozóan 30%-os[13], A törzsek 31 szerotípusba tartoztak (a Sajóból több, mint 20 típus tenyészett ki!). Leggyakoribb a S. typhi-murium, S. java, S. bareillv volt. Előfordultak ritkább típusok is, mint pl. S. havanna, S. montevideo, S. sunnycove stb. összefoglalás A felszíni vizeken végzett bakteriológiai vizsgálatok alapján megállapíthatjuk: 1. A Tisza jelentősebb borsodi mellékvizeinek bakteriológiai minősége 1971. óta fokozatosan romlott. Különösen tapasztalható ez a Hernád, a Hangony, a Szinva és a Bodrog vonatkozásában. A vízminőség kifejezetten 1972-ben változott meg. A megye felszíni vizeinek többsége Salmonella kórokozókkal súlyosan fertőzött. 2. A Tisza bakteriológiai jellemzői 1971. óta lényegesen nem változtak, de Salmonella tartalma emelkedett. Ez utóbbi tény, különösen nyugtalanító a kiskörei tározó vízminőségét illetően. 3. A Sajó szennyező hatása kimutatható a Tiszán,
