Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
7. szám - Dr. Juhász András: Bükk-hegység ÉK-i részi forrásai vízminőségének kapcsolata vízgyűjtő területének földtani jellegével
324 Hidrológiai Közlöny 1975. 7. sz. Dr. Juhász A.: Bükk-hegység ÉK-i része 30í§ w N v^H f ,||i 11/4 1 I I Co 6/ •fii I b\/ i ! s I |«3 C3 § \ ^ §1 51 iaö t 6 s no 70 73 V Sebessé '1Ó ~32 -t*0 50 ti f J -Q I — t-j Sebesseg tf 5061,669,6 85,9 100 153154 S^p [ó ro £ 190 200 [m/ó] 5. ábra. Összefüggés a víznyelők és forrásuk vízének összes keménysége között Puc. 5. C(iii3b MCMóy «ejiu'iunoü oőtijeü McecmKOcmu eoübi e ,,nozAoiijawufUX eopoHKux" u ucmoiHUKax • 166. 5. Zusammenhang zwischen der Gesandharte des Wassers der Ponore und der Quellen A víznyelők és források kalcium ion (Ca 2 +) tartalmát, illetve változását a G. ábrán tüntettük fel. (A megfigyelésekből — a már elmondott indok alapján — az oroszkúti víznyelő és Szinva főforrás adatait el kell hagynunk. Itt még kiugró értéket mutat az Y-völgyi víznyelő és Sebes forrás adata is, valószínű a kis idő, illetve nagy vízáramlási sebesség miatt). A megszerkesztett görbék azt mutatják, hogy a földalatti tartózkodási idő, illetve sebesség függvényében itt is megtalálható egy optimális eset, ' amikor az oldott kalciumion mennyisége a legnagyobb. A görbe első szakaszán az oldott szilárd alkatrész mennyisége nő, majd később az eredeti érték alá csökken. A jövőben vizsgálatainkat még több kémiai alkotóra is kiterjesztjük. Szeretnénk a megfigyelések (adatok) számát is növelni. Néhány barlangban alkalmunk lesz a keveredési korrózió jelentőségét és gyakorlati szerepét is vizsgálnunk, lízzel előbbre fogunk lépni a Bükk-hegység karszthidrogeológiájának megismerésében. •10 • 60 ja? 20• 10 i; o• u.& 5° % ífe 4t § .e a $ i| J Ca 1 § & S & f « § <§<3 p li i!|i | Ilit/' t) 8 I I I<§ \ \ l-g I '1 Í! «I i! ir-t? * f CT" O-' / Idő 4 6 6910 ^ 20 13 3032 hO 1—i—i—«——,— i_i i— 50 Sebesség 42 5061,663,6 85,9 lóro£ 100 1531% 190200 [m/ó] fí. ábra. Összefüggés a víznyelők és források vizének kalcium mennyisége között Puc. 6. Cen3b Mencdy KOAUiecmeoM KUAbifUH e eodax ,,noeAou)ainiiiux eoponoic" u ucmontuitoe Abb. ti. Zusammenhang zwischen dem Kalzium gelullt des Wassers der Ponore und der Quellen utóbbinak oka az, hogv a víznyelőkön belépő vizek gyakran igen magas klorid és szulfát tartalmúak, és a víznyelők és források között már nem képesek annyit ezekből az anyagokból oldani, hogy az átmenő vizes barlangokba beáramló (szivárgó) vizek ezt ne hígítsák fel. A víz összes keménysége és a víz feltételezett tartózkodási ideje, illetve sebessége között az 5. ábrán látható összefüggés van. (A vizsgált adatokból kihagyjuk az oroszkúti víznyelő vizét — amely a Szinva íoforrásban jelentkezik — azért, mert vize nem karsztvíz jellegű.) A víz összes keménysége (a barlang felső szakaszán egyenes arányban változik (nő) a földalatti tartózkodás idejével, illetve a víz sebességével, majd elér egy maximális (oldási optimum) értéket, és utána újra csökken. A tartozékos C0 2 tehát a hidrokarbonátokat egy idő múlva nem bírja oldatban tartani, ezért keletkeznek a mésztufa gátak (barlangi alsó szakaszok). Érdekes megfigyelnünk, hogy mindkét görbe (időés sebesség) azonos alakú. IRODALOM [1 Balázs Dénes: A keveredési korrózió szerepe a karsztosodásban. Hidr. Közi. 1966. 4. [2] Borbély Sándor: A Bükki források kémiai elemzései. Kézirat, Miskolc, 1970—71. [3] Jakucs László: A Bükkhelység feltáratlan barlangrendszerei. Földt. Közi. 1951. [4] Juhász András: A lótrási barlang. Karszt-és Barlang. 1962. TT. félév. [5] Juhász András: Erózióbázis feletti víztározóéi lehetőségek a Bükk-hegységben. Előadás. Kézirat, Miskolc. 1965. V. 6. [6] Juhász András: Források vízgyűjtő területének körülhatárolása a Bükk-hegységben. Hidr. Társ. Kézirat, 1967. [7] Juhász András—Pálfy József: Nyavalyáshegyi dolomit-előfordulás hidrogeológiai viszonyai. Hidr. Táj. 1972. [8] Juhász András: Ujabban feltárt jelentősebb barlangok Borsodban. Természettud. Közi. 1965. LO. sz. [9] Kessler Hubert: A beszivárgási százalók ós a tartósan kitermelhető vízmennyiség megállapítása karsztvidéken. Vízügyi Közi. 1954. [10] Leé-össy Sándor: A Bükk víznyelőinek és víznyelő barlangjainak tanulmányozása. Földr. Ert. 1959. 2. [11] Ventil Anna: Vizsgálatok a forrásvizek ionkoncentrációja és a vízadókőzet között. Hidr. Közi. 1968. 9. CB»3b XHMHieCKOI'O COCTaBa BO/lbl H reojioruMecKoro cTpoeHHfl BoaocöopHoro öacccüna HCTOWHHKOB CenipilOH MaCTH BlOKKCKOH B03B bl IUC II HOCTH JJ-p lOxac, Anöpiuti — Kanöuúam ecmecrrw. uayK Bjiaroaapsr MHoroiHCJieHHbiM II Marn.iM n3McpeHHHM aeőHTOB, TCMiiepaTypbi ii aiiajinya XIIMIIMCCKOI n cocraBa BOA HCT0HHHK0B Ha TeppilTOpillI BlOKKCKOH B03BI,IIlICnHOCTH, a TaioKC vciiemubiM pe3yjii»TaTaM ii3bicKaiim'í, npoBeaeuHbix Ha KapcTOBbix Maccimax H B nemepax; Kanra>Ky IICTOMHHKOB H uccjieAOBaimíiM no onpeAeJieHino B0A0V'Aep>KiiBai0uieH CIIOCOŐHOCTH KapcTOBbix nopoa, HaM iipeACTaBiuiacb B03MO>KHOCTb n3yMennn n oripeACJieHiiH B3aHM0CBH3w MOKAy iHAporeoAot HiecKHMH napaMCTpa.wM. Ha ociioBaHiiii pe3y.abTaT0B KOMnjieKcnux iiaóJiioAeHHH 3a ocaAKaMH, AeöHTaMH MCTominKOB,TeMnepaTypoH II 3Jiei<TpOIipOBOAHOCTblO BOAbI Ha TeppHTOpilH BOAOCÓOpnoro őacceHHa MM MOMÍCM onpeAeAHTb Te KOAHMecTBaocaAKOB, KOTOpbie B AeTHHH CC30H CnOCOŐCTByiOT YBEAHMEHHK) AeÖHTOB HCTOMHHKOB. ConOCTaBJieHIie BejlHMIIH ACÖHTOB Hcn04HHK0B, XHMHHCCKOTO cocTaBa H TeMnepaTypw HX
