Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

7. szám - Gyánó Antal: Pufferoltsági állapot változása a Bánhalma–Telekhalom II., III. és IV. tavakban

Gyánó A.: Pufferoltsági állapot változása Hidrológiai Közlöny 1975. 7. sz. 317 3. táblázat folytatása Tavak Ghlorophyta 51. Chlamidomonas sp. EHRENBERG 52. Pandorina morum (MÜLLER) BORY 511. Characium sp. A. BRAUN 54. Pediastrum sp. ME YEN 55. Pediastrum boryanum (TURPIN) MENEGH 56. Pediastrum duplex, MEYEN 57. Pediastrum simplex, SCHMIDLE 58. Chlorella vulgaris, BEUER 59. Pediastrum tetras (EHR.) RALES 60. Tetraedron sp. KÜTZING 61. Tetraedron eaudatum (CORDA) HANSG 62. Tetraedron muticum (BRAUN) HANSG 63. Tetraedron trigonum (NAEG.) HANSG 64. Ooeystis borgei, SNOW 65. Ankistrodesmus sp. CORDA 66. Ankistrodesmus falcatus (CORDA) RALFS 67. Dictyosphaerum pulchellum, WOÓD 68. Selenastrum sp. REINS 69. Kirchneriella sp. SCHMIDLE 70. Coelastrum mieroporum, NAEG 71. Coelastrum cambricum, ACHER 72. Crucigenia sp. MORREN 73. Crucigenia quadrata, MORREN 74. Crucigenia rectangularis (ABA) GAY 75. Crucigenia tetrapedia (K1RCHN.) W. et G. S. WEST 76. Tetrastrum staurogeniformae (SCHROED.) LEMN. 77. Actinastrum hantschii, LAGERHEIM 78. Scenedesmus sp. MEYEN 79. Scenedesmus acuminatus (LAGERHEIM) CHOD. . 80. Scenedesmus acutus, MEYEN 81. Scenedesmus armatus, CHODAT 82. Scenedesmus intermedius var. bicaudatus, HORTOP. 83. Scenedesmus var. balatonicus, HORTOB 84. Scenedesmus ecomis (RALFS) CHODAT 85. Scenedesmus spinosus, CHODAT 86. Scenedesmus quadricauda (TURP.) BRÉB 87. Closterium sp. NITZSCH Fajok száma Fajok összesen II • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • III • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • 32. . .48% 30. . .49% 67. . .100% 62. . . 100% Előfordulás: 1—4 alkalommal •, 4 — 7 alkalommal • •, több mint 7 alkalommal • • • is, hogy a kénhidrogén ívelő, emelkedő irányzatú mindhárom tóban, az ammónia bizonyos szint körül változik. Az -5. és 6. ábrán utalunk arra, hogy a felszíni és fenékfeletti víz közötti kiilönségek gyakran 300%-osak, tehát háromszorosan eltérnek mind a kénhidrogén, mind az ammónia esetében. A legnagyobb vertikális eltérések felszín, fenékfeletti vízrétegnél a kénhidrogén esetében a 11. tóban, az ammónia esetében a IV. tóban mutatkoztak. A felszín és fenékközött a kénhidrogén elsősorban vertikálisan a tenyészidő kezdődő és záródó szakaszában tér el jelentősen; a felszín és fenék között az ammónia legnagyobb eltérése nyáron volt a II. tóban. A 7. ábrán mindhárom tó felszíni vizének kénhidrogénjét 100%-nak vettük, ehhez viszonyítottunk. Látható, hogy az iszap és a víz kénhidrogén értéke között harmincszoros a különbség a IV. tó esetében. A II. tó stabilabbnak mutatkozott. A 10. ábrán feltüntettük a tavak pH értékeinek ®®®@®®© ® ® ® i 1 1 i i i i i i i Vegetációs periódus r 3. ábra. A fenéken lev6 viz ammónia változásai a vegetációs periódus idején Abb. 3. Aenderung des Ammoniumgel,

alts des Wassers an der Bettsohle zur Zeit der Vegetationsperiode