Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
7. szám - Gyánó Antal: Pufferoltsági állapot változása a Bánhalma–Telekhalom II., III. és IV. tavakban
312 Hidrológiai Közlöny 1975. 7. sz. Gyánó A.: Pufferoltsági állapot változása 1. táblázat A tavak átlagadatai 1971-ben a vegetációs periódus alatt (n=10) Tabelle 1. Durchschnittliche Daten der Teiche in 1971 Mérési egység II. tó III. tó IV. tó 1. pH F 8,17 8,18 8,19 1. pH FF 8,15 8,19 8,20 i 7,87 7,92 7,92 2. pH-pufferoltság F HCO3 0,930 0,809 0,727 FF 0,88(i 0,800 0,706 pH—4,0 0,800 0,706 3. NH 3 F [mg/11 0,025 0,028 0,035 3. NH 3 FF [mg/11 0,027 0,028 0,041 4. H,S F [mg/l] 0,075 0,064 0,099 4. H,S FF [mg/l] 0,079 0,067 0,089 i 0,315 0,177 0,224 6. Nanorij. NH 4 + F [mg/l] 0,617 0,590 0,680 N NO; FF 0,555 0,512 0,747 Noá fi. I'anorg. P-PO;F [mg/l] 0,361 0,199 0,327 FF [mg/l] 0,378 0,211 0,297 7. ('anorg. C-HCOF [mg/l] 45,12 39,40 34,76 FF 42,05 39,43 34,00 8. Kanorg. K + F [mg/l] 0,75 5,00 5,62 FF 6,67 5,00 5,52 9. Oxigénfogyasztás F ['"g/l] 14,13 12,13 14,83 KMnO, FF 14,99 12,97 17,16 10. Vezetőképesség F 631 570 520 622 570 530 11. Iszap-humusz % i g/100 g 4,15 4,00 3,40 Jelmagyarázat: F =felszlnl víz FF "=fenék feletti viz i =lflzap A pufferoltság értékének kiszámításához az alábbi egyenletet használtuk Dvihally, Pónyi, Ruttkay munkái nvomán: HCO3 +CO3 pH-4,0 [3, 6], A táblázatokban megadott tíz, tizenegy kémiai paraméterrel a tavak vízminőségének különböző jellegét kívántuk megközelíteni. A vegetációs periódus alatt mért adatokból átlagot számítottunk és a százalékos eltéréseket feltüntettük (A csoport). A tavakban a vertikális különbségek bemutatására százalékban adtuk meg a fenékfeletti víz eltérését a felszíni víztől az egyes mutatókra vonatkozóan (B csoport). A kémiai adatokat a vezetőképesség /zS és a humusz % kivételével mg/l egységben adtuk meg. A szakirodalom általában azt az egységet használja, másrészt ebből a gyakorlatban gyorsan történhet az átszámítás, mivel X mg/l N, P, K, C tápanyag megfelel gyakorlatilag X g/111 3 mennyiségnek. A biológiai vizsgálatoknál a fajok számát, illetve az előfordulási gyakoriságot vettük figyelembe [7]. Megállapítások Az 1. ábrán mutatjuk be a pH és a pH pufferoltság változását. Mindhárom tóban tavasszal volt a legnagyobb a pH érték és nyár végén volt legnagyobb a pH pufferoltság. A II. tóban erősebb volt a pH pufferoltság mint a IV. tóban. Ez a jelenség megmutatkozott az egész vegetációs periódus alatt. Ruttkay [6] írja, hogy a pH érték a tavakban általában az asszimilációs túlsúly miatt a legnagyobb és nyár végén a disszimilációs túlsúly uralkodik. Eredményeink ezzel megegyeznek. A 2. ábrán a mutatóknak a vegetációs periódus alatt mért átlagtól való százalékos eltéréseit adtuk meg. A II. tó 100%-on felüli adatait vonalazott területtel jelöltük. Látható, hogy a II. tó értékei — az anorg. C. és pH-pufferoltság kivételével —- nem mutatnak olyan nagv kilengéseket mint a IV. tó értékei, különösen az anorg. P, és anorg. N adataira
