Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

7. szám - Dr. Lipták Ferenc: Esőztető szórófejek u szerkezeti tényezői és energiaveszteségei

310 Hidrológiai Közlöny 1975. 7. sz. Dr. Lipták F.: Esőztető szórófejek ,u szerkezeti tényezői ben ji = 0,93, az nem jelenti azt, hogy a veszteség 7%). A szórófej enegiaveszteségének számítását a szórófej—csatlakozásra és a fúvóka kilépési élére, illetve a legkisebb sugárkeresztmetszetre felírt Bernoulli egyenlettel végeztük. Tudjuk, hogy ez csak közelítő' értéket ad, mert a sebességmagasságokat a teljes keresztszelvények középsebességével számítottuk. De ha minden szórófejnél és fúvókánál így számolunk, akkor minden érték közel azonos súlyú hibát tartalmazhat, tehát a kapott értékekkel jó összehasonlításokat lehet tenni. Lényeges különbség mutatkozik a fúvóka kiömlő élére, és a legkisebb sugárkeresztmetszetre számított sebességmagasság között (főként, ha a fúvóka kúpszöge nagyobb). Az utóbbira való számítás a helyes, mert ez energiaátalakulás az /Vben fejeződik be. A H illetve H

e [m] növelésekor adott fúvókánál a h

v [m] értékek abszolút értékben nőnek, de a H

e %-ában kifejezve csökkennek. Gyakorlati szempontból p értékét elegendő két tizedes pontossággal megadni, ezért a vízhozamképletben szereplő H [m] értékének megállapításakor a szórófej-csatlakozás és az F

s közötti magasságkülönbséget, továbbá, ha a felszállócsőben a sebesség 2 m/s-nál nem nagyobb, akkor annak sebességmagasságát el lehet hanyagolni, tehát a H [m] érték a szórófej-csatlakozásnál nyomásmérővel mért ply [m] érték lehet. Ha a felszállócsőben a sebesség 2 m/s-nál nagyobb, akkor már annak sebességmagasságát is figyelembe kell venni, mert annak elhagyása 1—2 századdal nagyobb p értéket eredményez, tehát a szórófejet hidraulikailag kedvezőbbnek mutatja a ténylegesnél. Az egyenirányítónak sugár-javító, szórási távolság növelő hatása van, ezzel szemben p érték csökkenést, energiaveszteség növekedést jelent. Alkalmazását egyéb (pl. csapadékeloszlás!) szempontból is mérlegelni kell. A hazai szórófej-fejlesztés helyességét mutatja a régebbi, hidraulikai szempontból gyengébb minőségű KME-2 és az új, hidraulikai szempontból jó minőségű TISZA-1T szórófej szerkezeti tényezői közötti jelentős különbség. Amíg ugyanis pl. H= 30 m-nél a KME-2-nél, 8,1 mm-es fúvókánál jU = 0,910 és p* = 0,907, addig a TISZA-II-nél, 9,05 mm-es fúvókánál p = 0,950 és p* = 0,942. IRODALOM [1] Agroszkin—Dmitrijev—Pikalov: Hidraulika. Tankönyvkiadó. Bp. 1952. [2] Oehler, Th.: Was lehren die hydraulischen Prüfungen von Drehsrahlregnern. Verlag Wasser und Boden, Hamburg, 1959. [3] Dobos A.—Lipták F.: Öntözőszórófejek vizsgálata ós fejlesztése. Kutatási jelentós. Bp. 1969. [4] Dobos A.—Kiss Gy.—Lipták F.: A TISZA-I ós TISZA-II szórófej kialakítása. A prototípusok vizsgálata. A sorozatgyártásban készülő szórófejek vizsgálata. Kutatási jelentések. Bp. 1970—1972. [5] Lipták F.: Esőztető szórófejek hidraulikai, üzemi és gazdaságossági kérdései. BME Továbbképző Intézet kiadványa. Bp. I. rész. 1970, IT. rész 1973. [6] Lipták F.: Esőztető szórófej felszálló csövének hidraulikai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 1974/8. TexHHwecKHe xapaKTepHCTHKH H noTepw SHeprHH pacnbijiHTeJibHbix naca^OK aowfleBajibHbix annapaTOB JJ-p JlunmaK, <t>epemf 1-bifi pa3fleji FLAHNOÜ CTaTbu 3AHHMAETCN OŐCYWAEHHEM CTpyKTypHoro K03(J)({)HuneHTa p ao>KAeBa.nbHbix annapaTOB. BiuecTe c STHM pa3flen cncTeMaTU3npyeT jiHTepaTypHyio HH(})opMauHio no 3T0My Bonpocy, BKJiroqaeT B ceőíi-ocHOBHbie rifApaBJii-iqecKHe 3aBiicnM0CTn, xapaKTEPN3YET OTAenbHbie K03([)(J)HaeHTbi HHX KoiwnoHeHTbi. Bo 2-OM pa3flejie (Taőjinna 1) Ha ocHOBamiii pe3yjibTaT0BH SKCnepHMeHTOB H HCnOJTb3yfl xapaKTepHCTHKH #o>KaeBajibHoro annapaTa THna THCA-II H3 ruiacMaccbi, pacCMaTpHBaeTCfl MCTOA pacqeTa H npaBHjibHoro NOHHMAHHH K03TT)(J)HUHeHTa. /LEJRAETCH BBIBOA, HTO AauHbift AOWAeßaJibHbitt annapaT nejib3H xapaKTepH30BaTb e«HHCTBeHHbiM 3HaHCHHGM K03({)(})Hi;eHTa H, T. K. 3T0 3HaieHHe H3MCH51ei'CH c OflHOií CTOpoHbi c H3MeHeHHeM «HaMeTpa conjia Haca^KH, a c Apyrofí CTopoHbi npw 0AHHai<0Bbix pa3Mepax — B MeHbUieft CTeneHH — 3aBHCIlT OT BCJlHMHHbl AaBJieHHÍI Boabi. 3-íi pa3AeJi 3aHHMaeTCJi BonpocoM noTepb SHeprHH B OÖMEM, 4-H pa3aeji (TaŐJi. 1 H 2, pnc. 2) noi<a3biBaeT pe3yjibTaTbi pacieTOB noTepb SHeprHH Ha ocHOBaHHH KOHKpeTHblX I13MepeHHH, npOBOÄHMblX Ha A0)KAeBajIbH0M annapaTe THCA-II. 5-biö pa3AeJi 3aHHMaeTCH BonpocoM yMCHbUieHHH BJIHHHHH K03(J)(j)HUeHTa p H paCXOAa B BblnpjiMHTene, pacn0Ji0H<eHH0M B paflwaJibHOH Haca^KE Ä0>KÄeBajTbH0r0 annapaTa. B 6-OM pa3Ae.ne noKa3biBaioTca pe3yjibTaTbi H3MepeHHH xapaKTepHCTHK C THApaBJIHMeCKOH TOIKH 3peHHH ßojiee HecoBepmeHHoro «o>KfleBaJibnoro annapaTa. ABTOP cTaTbii yKa3biBaeT, MTO TaKHe OTKJioHeHHíi BO3HH KaioT npH noflCTaBJieHHH B ({lopMyjiy pacxoAa BMCCTO cocTaBJiíiiomeft H (m) 3HaieHH5i CTaTH'iecKoro Hanopa, ii3MepeHH0r0 MaHOMeTpoM (j)HpMbi ,,OTT" BKJIIOqaioiuero B ceőa H CKOPOCTHOH Hanop BeuHHHHbi cyMMapHoro Hanopa. ABTOP noi<a3biBaeT TaKwe STO OTKJioHeHne B TÓM cjiy

iiae, Kor^a Bbmncjnni CKopocTnoü Hanop, ero OTHOCJIT K AHaMeTpy ocTpHH conjia, T. e. K caMOMy Majioiuy nonepeqHoiwy ceneHHio conjia. ABTOP npeflJiaraeT TaKofi MeTOA pacqeTa K03(|)(])HneHTa p, npn KOTopoiw pacHHTaHnaa BeuHHHHa p BKJiionaeT B ceöíi Taione H BejiH'iHHy noTepb SHeprHH AOKAeBajibHoro annapaTa. Konstruktionsfaktoren p und Energieverluste der Regnerdttsen Dr. Lipták, F. Der 7. Abschnitt der Abhandlung befasst sich mit dem Konstruktionsfaktor p der Regnerdiisen, systematisiert die Ergebnisse des Fachschrifttums, überblickt die hydraulischen Grundbeziehungen und wertet ihre einzelnen Faktoren, Komponenten aus. Im 2. Abschnitt (Tabelle 1) werden aufgrund der Ergebnisse die richtige Deutung des y, Faktors der ungarischen Regnerdüsen TISZA II und ßerechnungsarten besprochen. Es wird festgestellt, dass für eine gegebene Regnerdüse kein einziger fi- Wert angegeben werden kann, weil dieser bei jedem Düsendurchmesser ein anderer ist, der Wert ändert sich sogar bei einundderselben Düse in kleinem Masse, abhängig von der Druckgrösse. Der 3. Abschnitt befasst sich im allgemeinen mit dem Energieverlust der Regnerdiisen, in Abschnitt 4 (mit Tabellen 1 und 2 und mit Abb. 2), wird die Berechnung des Energieverlustes des Regners TISZA II mit gemessenen Daten veranschaulicht. Der 5. Abschnitt befasst sich mit der sich verringernden Wirkung der in das Strahlrohr gesetzten Gleichrichter-Abflussmengen und dem Faktor. Im 6. Abschnitt werden die charakteristischen Messergebnisse eines aus hydraulischer Sichtschwächeren Regners angegeben. Verfasser weist darauf hin, welche Abweichung jene Tatsache verursacht, wenn an die Stelle des in der Abfluss-Formel figurierenden H [m] nur die dort mit Druckmesser gemessene Druckhöhe, oder aber auch die Geschwindigkeitshöhe enthaltende Energiehöhe substituiei't wird. Er weist auch auf jene Abweichung hin, wenn man die Geschwindigkeitshöhe auf die Ausflusskante der Düse bzw. auf den kleinsten Strahlquerschnitt berechnet.