Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

7. szám - Dr. Bozzay Józsefné–dr. Homonnay Andrásné: Szerves mikroszennyező anyagok vizsgálata partiszűrésű kutak vizében

304 Hidrológiai Közlöny 1975. 7. sz. Dr. Bozzayné—dr. Hommonayné: Szerves mikroszennyező jelenlegi adottságai mellett víztermelő rendszereink vízminőségi megítélését nem szabad kizárólag a klasszikus vizsgáló módszerek alapján végezni, ha­nem korszerűsíteni kell vizsgálati adottságainkat, megfelelő műszerek beállításával. IRODALOM [ 1 ] Harris, A. J. —Roberts, K. J.— Christin, A. E.: Effects of detergents on water supplyes. Journ, AWWA 1971. (dec.) 12; 795. [2] Kölle, W. Sontheimer, H. : Experience with acti­vated carbon in West Germany The Water Research Ass. Conf. 1973. [3] Sontheimer, H. — Maier, D.: Investigation into the improvement of water treatment technology on the lower Rhine. Das Gas u. Wasserfach. 113 (1972) 187. [4] Nietsche, B. — Schöller, F.: Die Detergentien Gas, Wasser, Wärme. (1972) 26. febr. [5] Öllős Géza: A partiszűrésű vízbeszerzés problémái IT. Vízmin. Kongr. 1970. Budapest. [6] Bozzay Józsefné—Homonnay Andrásné: A Duna vízminősége és vízállása közötti összefüggések vizs­gálata Budapest vízellátása szempontjából. Mű­szaki Haladás a vízellátásban. Kongr. 1973. Várna. [7] Pitter, P.: A detergensek és tenzidek jelenlegi ós jövőbeni vízgazdálkodási probléma-komplexuma. Cliemicky prumsyl Praha. (1972) jún. 302. [8] Water treatment and examination. Edited by Holden, W. S. 1970. London. [9] Boye, E. : Detergensek és törvények. Chemiker Zeitung — Chemische Apparatur. 1965, 89. 3. [10] ECE 1968. V. 3. Document Water. Poll. (Gen 5.) [11 ] Borneff, J.: Schadstoffe im Wasser: Herkunft, Bedeutung und Beseitigung. Das Gas u. Wasser­fach. 1971. 112. 353. [12] Spohn; H.: Das Detergentien-Problem — ein Beitrag zum gewässersehutz. Tenside, 8. 2. (1971). [13] Benedek Pál— Hock Béla—Kádár László—Puskás Máris—Rímorcz Pál: Vízminőségi értékelés a ter­vezett Budapesti szenny víztisztítótelepek üzemi hatásfokának megállapításához. Vízügyi Közle­mények. 1973. 2. [14] World Health Organisation 1963. International standards for drinking water 2nd Ed., W. H. O. Geneva. [15] American Water Supply Association határtértékei. [16] Gordonov, D.: Felületaktív anyagok adszorpciója ós az anyag duzzadási térfogat változása, lzv. Vüszsih. L'csebnüh. Zaved. Neft. i az. (1971. jun. 14. 1.) [17] Halilov, E. G.—Mustaev, R. A.: Azerbudzsanszkoe Neftjanoe Hozjajsztvo. 1967. 1. HccjieAOBaHite oprannHecKnx MHKpo3arp>i3HeHHii B Boae npnőpewHbix ({iiiJibTpauHOHHbix Boao3aöopoB JJ-p Eo33au, Ft.-He—d-p Xomohhüu, A.-ne 3HamiTejibHyio aoaio miTbeBofi Boau ajia EyaaneuiTa oöecneMHBaioT npnöpe>KHbie (J)iijibTpaiinoHHbie Boao3a­öopbi. KaMecTBeHHoe COCTOHHHC petHbix H ([mjibipanHOHHbix B0Ä B3anM0CTBfi3aH0: MHOI '0'iHCJieHHbie jiitTepaTypHbie AAHHBIE NOATBEPWAIOT, MTO 3AI PH3HCHNE PEMUBIX BOA BJie­<ieT 3a coőoil nopiy KaMecTBa Boau npHÖpe>KHbix BOAO­HOCHblX I'OpH3OHT0B. B xoae Hauieft paSoru ypoBCHb 3arp>i3HeHiiíi 6yaa­neuiTCKOi'O yiacTKa JLYNAA MW xapaKTepn30BaJin aaH­HblMH 00 H3MeHeHHH XflK II KOHUCHTpaitMH aMMtiaKa (HHAHKATOPBI KHCJiopoaHoro n a30THoro POKHMOB) H O coacpwamm coeaHHeHiiH ({icnoJiHoro mna H aereprcHTOB. Taiowe HccjteaoBajiHCb niapoxniviHMecKHe peaKiunt CM­cteMbi (J)njibTpamioHHbix Boao3aöopoB. Pe3yjibTaTbi aHajiH30B noKa3biBaioT, MTO KOHueHTpa­UMH (]>EHOJIEBHÄHBIX COEAHHCHHH B Boae FLYHAN B 1972— 73 rr. I<oae6aaacb ME>KAY 0,004—0,04 Mr/ji, B TO >Ke BpeMíi B Boae HCCJieayeMbix KOJIOAHCB coeanneHMji, notca­3biBaiomHe (J )eH0JIbHbi e peaKUHH, 6biJin oöHapy>KeHbi jiHuib B nepwoa ripoxo>K,neHH$i pe3K0 BbipaweHHiJX BOJIH 3atp5í3HCHHH. KOHIieHTpaUHfl aHHOHaKTHBHblX aCTCpreH­TOB B ayHaftcKOií Boae — no aamtbiM 1967 roaa — cocTaBJijiaa 0,05—0,4 Mr/ji (c noBTOpaeMOCTbio 85—15%), a B 1973 roay npti TaKoií >Ke noBTopneMOCTu KOHuempa­HMJI cocTaBJiHJia 0,16—0,37 mp/ji. HaMHHaji c 1972 roaa B Boae íiccaeaoBaHHbix Koaoa­neB H3MH 6i>iaa oTívteMeHa KOHneiiTpautiM aeTeprciiTOB 0,01—0,32 mi'/JI, T. e. ycTaHOBnjiH, MTO MacTb aeTeptenT­noro 3arpyi3HCHH5i npoxoanr Mepe3 CJiofl (jiHJibTpamm H 3arp>i3HjiCT Boay KOJioaueB. KOHUCITTPAUHFL AETEPI eHTOB B Boae OTAEJIBHBIX CKiia­>KHH HJ1H HX KyCTOB BeCbMa pa3JlHMHa. OCOÖCHHO HHTC­pecHO TO, MTO B03ae 3aHJieHHi>ix, K0JiMaTnp0BanHi.ix npn­őpe>KHbix ywacTKOB coaepwaHne AETEPIEHTOB B Boae KOJlOaUCB nOBCÍOay OTHOCHTCJlbHO HH3KOe. 3T() yKa3bl­BaeT Ha TO, MTO nonaaaHtie aeTepi eHTOB H3 pcMuoií Boaw B Boay KojioaueB 3aaep>KHBacTc>i 6jiaroaapíi aöcop6mion­HblM CBOMCTBaM i pyHTOB. Untersuchung der organischen Mikrn­verunreinigungssloffe im Wasser der uferfilfrierlen Brunnen Frau Dr. Bozzay, J. — Frau Dr. Homonnay Einen bedeutenden Teil der Wasserversorgung von Budapest sichert das auf die Kiesterrassen der Donau geortete uferfiltrierte Brunnenwasserwerk-System. Zwischen dem Wassergütezustand des Fliesswassers und der uferfiltrierten Brunnen besteht eine natür­liche Beziehung, zahlreiche Schrifttumsdaten bezeugen, dass der Verunreinigung des Flusses die Gütever­schlechterung des Wassers der Uferschichten folgt. Im Verlaufe unserer Arbeit haben wir den Verun­reinigungszustand der Budapester Donaustrecke mit den Aendernngen des auf den Sauerstoff- und Stick­stoff-Haushalt charakteristischen CSB-Wertes und der Ainmoniumkonzentration, weiters mit der Bildung der quantitativen Verhältnisse der Verbindungen von phenoligem Charakter und Detergenten gekennzeich­net und die Wassergütereaktion ihres Uferfiltrier­Systenis untersucht. Laut unseren Analysendaten schwankte im Donau­wasser die Konzentration der phenolartigen Verbin­dungen in den Jahren 1972 — 711 zwischen 0,004 — 0,04 mg/1, zu gleicher Zeit haben wir im Wasser der unter­suchten Brunnen phenolige Reaktion gebende Stoffe nur beim Abfluss der stossartigen Verunreinigungs­wellen wahrgenommen. Die anionaktive Detergenten­konzentration des Oonauwassers war aufgrund der Daten des Jahres 1967 mit einer 85,15%-iger Häufig­keit 0,05 — 0,4 mg/1, im Jahre 1973 kam schon eine Konzentration von 0,16 — 0,37 mg/1 mit 85 — 15%-iger Häufigkeit vor. Seit 1972 haben wir im Wasser der untersuchten Brunnen eine Detergentenkonzentration von 0,01 —0,32 mg/1 gemessen, d. h. wir haben festgestellt, dass ein Teil des Detergentengehalts über die Filterschichten durchdringt und das Wasser der Brunnen verunrei­nigt, die Detergentenkonzentration der einzelnen Brun­nen, Brunnengruppen ist äusserst veränderlich, Beson­ders interessant ist, dass längs der zur Vereisenung und Vermanganung geneigten verschlammten, verstopften Uferstrecken die Detergentenkonzentration der Brun­nenwässer verhältnismässig immer niedriger ist. Dies weist darauf hin, dass in der Zurückhaltung des Deter­gentengehalts des Flusswasscrs, die Adsorptionseigen­schaften des Bodens eine wichtige Rolle haben.

Next

/
Thumbnails
Contents