Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

7. szám - Dr. Bozzay Józsefné–dr. Homonnay Andrásné: Szerves mikroszennyező anyagok vizsgálata partiszűrésű kutak vizében

Hidrológiai Közlöny 1975. 8. sz. 34 J Szerves mikrószennyező anyagok vizsgálata partiszűrésű kutak vizében Dr. BOZZAY JÓZSEFNÉ* — Dr. HOMONNAY ANDRÁSNÉ* A mikroszennyező anyagok története alig tesz ki egy évtizedet, elemzésük a korszerű vízanalitika egyik nagyon fontos fejezetévé vált a legutóbbi években. Ezek a legkülönbözőbb eredetű és kémiai összetételű, élő, vagy élettelen anyagok döntően befolyásolják a vizek állapotát és felhasználhatóságát. Közös tulajdonságuk csupán az, hogy _már igen kis mennyiségben károsakká válhatnak. Általában szennyvizekkel és csapadékvizekkel kerülnek az élővizekbe, sajnos egyre növekvő mennyiségben. Káros hatásuk a vízgazdálkodásban problémákat okoz, kellemetlen íz és szaghatások fellépésével rontják az ivóvíz ólvezhetőségót, toxikus tulajdonságaik pedig egészségre veszélyesek. A mikroszennyező anyagok általában ott kerültek az érdeklődés középpontjába, ahol az ivóvízellátást felszíni vizek tisztítása útján biztosít ják. Mivei a klasszikus víztisztítási módszerek nem képesek a vízből a mikroszennyező anyagokat eltávolítani, szükségessé vált a vízkezelés kibővítése [1], Az élővizek fokozott elszennyeződése azonban, elsősorban koncentrált iparvidékeken, a parti víznyerő létesítményeket is veszélyezteti, példa erre a Ruhr vidék számos vízműve, Duisburg—

Wittlaer, Wuppertal—

Beurath, Düsseldorf—

Flehe, összesen mintegy 10—12 partiszűrésű rendszer [2, 3], E vízműveknél a vízkezelésnek ugyanazokat a módszereit alkalmazzák a mikroszennyező anyagok eltávolítására, mint felszíni vízkezelés esetén pl. aktívszén adszorpciót, ózonos oxidációt. Ennek a technológiai lépcsőnek a beiktatása természetesen a víztermelés költségeit tetemesen megnöveli. A vízminőségi problémákon túl, a mikroszenynyező anyagok még súlyosabb, pénzben szinte ki sem fejezhető károkat is okozhatnak. Egy részük mint pl. a detergensek felület aktív tulajdonságúak, s ez által képesek megváltoztatni a parti szűrőrétegek adszorpciós tulajdonságait, kolmatációs viszonyait, biológiai tulajdonságait és még számos fontos tényezőt, s alapvető változásokat idézhetnek elő a szűrőréteg funkciójában. Ezért az élővizek védelme egyaránt fontos a víztisztítóművek és a partiszűrésű rendszerek esetében is [4], A Fővárosi Vízművek mindkét víznyerő rendszert alkalmazza Budapest vízellátásában. A partiszűrésű kutak által termelt víz, vízellátásunk nagyobbik hányadát teszi ki, minőségi szempontból a víztermelési viszonyoknak megfelelő ingadozások figyelembevételével — kevés kivétellel —• kielégíti a vonatkozó szabványban előírt minőségi követelményeket. Egyes jelenségek azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a Duna szennyezettségének növekedése érzékenyen érintheti a Duna kavicsteraszaiban levő kiváló minőségű vizet. A szűrőrétegekben a folyóvíz szervesanyagai megfelelő hosszúságú és minőségű kavicsrétegen keresztül haladva bonyolult fizikai, kémiai és biológiai folyamatok révén bomlanak le. Ezekben * Fővárosi Vízművek, Budapest. a folyamatokban a talaj lebontó képességén kívül meghatározó jelentőségű a folyóvíz minőségi összetétele, szervesanyag tartalma, oxigénháztartása, hőfoka, a felületaktív és toxikus anyagok jelenléte, a szűrőrétegen keresztül haladó víz áramlási viszonyai, vagyis minden olyan tényező, amely e mikrokörnyezet fizikai és kémiai állapotát befolyásolni képes [5]. A Duna-víz jelenlegi szennyezettségi állapotát az 1973. évi adatok alapján készült 1. ábrán a szerves szennyezőanyagokat mérő oxigénfogyasztási értékkel és a szervesanyagok lebomlási termékeként jelentkező ammónium-ion koncentrációval jellemeztük. Ezek az értékek a téli és kora tavaszi hónapokban a legmagasabbak. A grafikont a Nagyfelszini Víztisztítómű (2. ábra) vízkivételi művéből származó minták naponkénti elemzési adatai alapján készítettük. A 3. ábrán a mikroszennyező anyagok egyik jellegzetes csoportjának, a fenolos jellegű vegyületeknek mennyiségi változásait ábrázoltuk. igen szemléletesek a napontkénti elemzési adatokból készített tartóssági görbék, melyek megmutatják, hogy adott koncentrációs értékek milyen gyakorisággal fordulnak elő. Ezek alapján megállapítható, hogy a legutóbbi években a maximális koncentrációs értékek, fenolos jellegű vegyületek vonatkozásában nem. vagy csak igen kis mértékben emelkedtek, de a magasabb koncentrációs értékek nagyobb gyakorisággal fordulnak elő. Az ábrán példaként az 1967. és 1973. évi adatokat hasonlítottuk össze. A Fővárosi Vízműveknél évek óta figyelemmel kísérjük a partiszűrésű kutak vízminőségének alakulását. Az első jelenség amely a partiszűrésű kutak veszélyeztetettségére általában felhívja a figyelmet, a kútvizekben megjelenő, esetenként a nemzetközi normatívákban megszabott határértéket is meghaladó mennyiségű vas, illetve mangánion melyet egyes területeken ammónium-ion is kísér. Ezeknek az ionoknak a megjelenése arra utal, hogv a folyóvíz nagy mennyiségű szerves szennyeződését a talaj már nem képes teljes mértékben lebontani, a mineralizálódási folyamatok nem játszódnak le egészen, a nitrogén tartalmú szerves anyagok leépülése az ammóniánál megáll. A talajban oxigénhiány lép fel és a lebontásban fontos szerepetjátszó aerob organizmusok elpusztulnak. A mikrokörnyezet anaerob viszonyok felé tolódik el. Ez az állapot kedvez a vas és mangánvegyületek oldódásának, a vízben ammónium-ion mellett vas és mangán-ion jelenik meg. Különösen jellemző ez az állapot alacsony vízhozamú időszakban, amikor a folyóvíz relatív szennyezettsége növekszik, továbbá téli és kora tavaszi hónapokban, amikor a folyóvizek oxigén ellátottsága rossz. A Fővárosi Vízművek kútjainak vizsgálata során számos esetben tapasztaltunk hasonló jelensége-