Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

1. szám - Dr. Andó Mihály: A dél-alföldi szikes tavak természeti földrajzi adottságai

30 Hidrológiai Közlöny 1975. 1. sz. Dr. Andó M.: A dél-alföldi szikes tavak Az összeszéki tó (3. ábra) a Duna—Tisza-közén deflációval kialakított sekély mélységű, állandó vizű tó. Balástyától DNy-ra kb. 8 km-re található. A tó medre kb. 2—3 m-rel mélyül az eolikus eredetű felszínbe. Keletkezésére valószínűsíthető, hogy a szárasabb klímaperiódusokban jelentkező defláció a jolenlegi talajvíz szintje alá munkálta a felszínt, így a tómeder a jelenleg magasabb helyzetű talajvízből jelentős vízutánpótlódást kap. A tó teknője DK-i lejtésű, természetes felszíni lefolyása tiltóval szabályozható csatornával történik. A tó és környezete felszínközeli rétege fluvioeolikus eredetű. Kb. 1 m mélységig humuszos közép- és durvaszemű homok és lepelhomok alkotja a legfelső réteget, amely alatt karbonátos mészkonkréciós finom homokréteg következik. 2 m-es mélységben főleg a mésziszap és az édesvízi réti mészkő fekszik. A 30—40 cm vastag mészkőpad egy korábbi nagyobb felületű állóvízborításról tanúskodik. Általában a Tiszára lejtő lepel-homok JELMAGYARÁZAT: 0 l[km] \—i—i i i 1 [km] 3. ábta. A Madarász-tó 1: az állandó vizű tó kiterjedése; 2: az időszakos vízborítás területe; 3: a mésziszapos homok kiterjedése: 4: futóhomok; 5: homokdüne6: műút; 7: csatorna Puc. 6. 03. Madapac 1: rpaHHUbi nocronHHoro 03epa; 2: rpaHHUbi BpejweHHoro 03epa; 3: rpaHHUbi pacnpocTpaHeHHH necKOB c hjihctoíí rjiHHOft; 4: cbinyqne necKH; 5: necqaHa« nioHa; 6: mocceßHa« flopora; 7: KaHa/i Abb. 6. Der Madarász-See 1: Ausdehnung der ständigen Seefläche; 2: Periodische Seeflächen; 3: Ausdehnung des kalkschlammigen Sandes; 4: Flugsand; 5: Sanddüne; 6: Landstrasse; 7: Kanal 5. ábra. A Kis- és a Nagy széksós-tó 1: az állandó vizű tó kiterjedése; 2: az időszakos vízborítás területe; 3: a mésziszapos homok kiterjedése; 4: futóhomok; 5: homokdűne; Puc. 5. 03épa Ma/ioe u EoAbuioe Hadbcemioui 1: rpaHHUbi nocroHHHOro BOAOéMa; 2: rpaHHUbi BpejweHHoro BOflOéMa; 3: rpaHHUbi pacnpocTpaneitMíi necna c HJiHCTOft r/iHHOÍÍ; 4: Cbinyqne necKH .5: necManaH nioHa Abb. 5. Der Kisszéksós- und Nagyszéksós See 1: Ausdehnung der ständigen Seefläche; 2: Periodische Seeflächen; 3: Ausdehnung des kalkschlammigen Sandes; 3: Flugsand; 4: Sanddüne takarón bemélyült tavak esetében a jellemzett rétegszerkezet általánosítható. A tó állandó vizű, de az egyes évek csapadékváltozása jelentősen kihat a vízállásra. A tóban általában 0,5—0,8 m-es vízréteg tározódik. A tóvíz erősen lúgos kénhatású, 9 pH-feletti értékkel. A Kancsal-tó (4. ábra) Szegedtől Ny-ra kb. 16 km-re fekvő szikes mélyedés. A tómeder futóhomok felgátolással képződött a holocén időszakban. Mivel a terület felszíne a szél munkájának hatására még napjainkban is változik, a tó formája is módosul. A tómeder recens gyorsütemű feltöltődését — a vastag tavi iszapon kívül — a környezet időszakos vízzel borított mocsárrétje is bizonyítja. A szikes vízutánpótlódását a szűkös csapadékon <530 mm/év) kívül $ talajvízből nyeri. A kb. JELMAGYARAZAT