Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

7. szám - Pintér György–dr. Literáthy Péter: Folyamatos vízminőségmérő rendszerek alkalmazása a vízminőségszabályozásban. Az „SVR” rendszer kiépítése a Sajó hazai vízgyűjtőjén

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 55. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 281—328. Budapest, 1975. július Folyamatos vízminőségmérő rendszerek alkalmazása a vízminőségszabályozásban Az ?,SVR" rendszer kiépítése a Sajó hazai vízgyűjtőjén PINTÉR OYÖROY'-Dr. LITKRÁTHY PÉTER' Előzmények Az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) támo­gatásával 1971 végén kezdődtek meg a „Vízminőség­szabályozási Mintaterületek" HUNGARY IllOl UNDP/ WHO—OVH Project munkálatai. Hazánkban ennek keretében épültek ki az első, egységes rendszerhez tar­tozó többparaméteres automatikus vízminőségmérő állomások. Nem érdektelen tehát bevezetésként rövi­den összefoglalni a Project fő célkitűzéseit, szervezetét és megvalósításának módszereit. Az 1972—76 évekre kidolgozott kutatási-fejlesz­tési program alapvető célkitűzése a vízgyűjtő­egységekre kiterjedő komplex vízminőségszabályozási tevékenység korszerű hazai módszereinek kialakítása és a kijelölt mintaterületeken történő gyakorlati bevezetése. Az 1. mintaterület a Sajó teljes hazai vízgyűjtőjére terjed ki, nagysága mintegy 4200km 2. A 2. mintaterület pedig a Duna Budapest feletti, észak-dunántúli szakaszának (Rajka—Budapest) közvetlen magyar vízgyűjtőjét, kereken 6000 km--t foglal magába. A program munkálatai a Sajó-vízgvűjtőre össz­pontosítva indultak meg, azzal a meggondolással, hogy az itt nyert tapasztalatok a dunai minta­terület esetében már hasznosíthatók legyenek. A Sajó-térségi 1. sz. mintaterület vízminőség­szabályozási programja keretében a vízgyűjtő regi­onális műszaki-gazdasági modellje kerül kidolgozás­ra, amely lehetőséget ad a vízminőségszabályozási rendszerben szükséges beavatkozások (vízvédelmi beruházások) legkedvezőbb műszaki-gazdasági megoldásainak meghatározására. A térség 17 leg­jelentősebb szennyezőforrására alternatív tisztítás­technológiai javaslatok készülnek és a vizsgálatok végeredménye: optimalizált intézkedési program * Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Bu­dapest. a vízgyűjtő legfontosabb szennyező forrásaira, valamint az egyéb beavatkozásokra vonatkozóan. Az intézkedési program — amely az 1985-ig ter­jedő távlatot öleli fel — a Sajó folyó meghatározott vízminőségének biztosítása érdekében összehangolt javaslatot ad a népgazdaság vízvédelmi célú be­ruházásainak ütemezésére, elősegítve ezzel azok várható hatékonyságát. A Felsőduna-térségi 2. sz. mintaterület esetében a munkálatok a folyam magyar területére eső sza­kaszán leíró jellegű vízminőségi modell kidolgozá­sára, továbbá a regionális vizsgálatok alapján a hazai szennyező hatások csökkentésére irányuló intézkedési javaslat összeállítására terjednek ki. Az előbbiekben vázolt célkitűzések megvalósítása érdekéhen folyó kutatási-fejlesztési munkák öt fő témakör köré csoportosulnak: I. Alapadatok gyűjtése, értékelése. Számítógépi adatfeldolgozás és tárolás. II. Biorezisztens anyagok vizsgálata. III. A befogadók öntisztulási, terhelhetőségi vi­szonyainak vizsgálata. Vízminőségi modell ki­dolgozása. IV. Szennyvíztisztítási technológiák vizsgálata. V. Közgazdasági és jogi kérdések vizsgálata. Az I. témakör keretében a program célkitűzései 5 dl) automatikus vízminőségmérő (monitor) állo­más létesítését irányozzák elő, ebből 3 mérőállo­más az 1. mintaterületen, kettő pedig a másik mintaterülethez tartozó Duna-szakasz mentén (Rajka és Szob térségében) építendő ki. Jelenleg, 1975 márciusában a Sajó térségben két mérőállo­más már hosszabb ideje üzemel, a harmadik építése befejezés előtt áll, a Dunán Rajkánál szintén már működő mérőállomás található, míg a másik a program ütemezésének megfelelően jelenleg az előkészítés és tervezés fázisában van.

Next

/
Thumbnails
Contents