Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

6. szám - Kerese János: A víztisztítási technológiák üzemirányításának fejlődése

Kerese J.: A víztisztítási technológiák Hidrológiai Közlöny 1975. 6. sz. 271 A rendszer központi berendezése kettős. Megtalálható benne a tartaléküzemi célokat szolgáló és a kezelő által való távmérést és távkezelést lehetővé tevő kezelőpult (huzalozott áramkörükkel) és a változtatható programmal működő számítógépes központ is. A központ elrendezése a 2. ábrán látható. A központ adatrögzítő funkcióját naplózó és zavaríró írógépekkel látja el. Ezek V1LATI gyártmányú berendezések, nagy biztonságú írógépekkel, szalaglyukasztóval és szalagolvasóval. A sématábla üzemállapotok és hibaállapotok kijelzésére szolgál. Ezt az NDK-ban gyártott mozaikrendszerrel terveztük. A sématábla felső sávja számjegyes méréskijelzést végez. Minden fontos technológiai jellemző pillanatértéke kijelzésre kerül. A kezelőpult tartalmazza a telemechanika berendezéseit, a kézi kezelőszerveket, az átkapcsolókat, valamint a számjegyes kijelzőket az oj)erátoros — azaz számítógép nélküli — üzemvitelhez. Ez az egység teszi lehetővé a tartalék-üzemmódot a számítógép üzemzavara, vagy programfejlesztési teendők idejére. A vázlatosan ismertetett rendszer jelenleg az előgyárlás fázisában van. A jövőben les/, tehát a telepítés és beüzemelés, amely az ilyen bonyolult rendszerek létesítésének legkritikusabb időszaka. A tervezőknek, a gyártóknak, a programozóknak, a vízmű gyakorlati szakembereinek igen szoros, megértő és lelkes együttműködésére lesz majd szükség, hogy az újszerű irányítóeszköz betölthesse feladatát a vízmű irányításában. A jövő útja: az „intelligens processzor" Az eddigi tervezési tapasztalatok alapján is joggal feltehető a kérdés, hogy mi lehet a központi üzemirányítások kialakításában a követendő út a jövőben ? Erre a kérdésre ma már egyértelműen megadható a válasz: törekedni kell a feladatoknak univerzális elektronikus központi vezérlőberendezésekkel való megoldására. Olyan berendezések lennének ezek az eddig egyedi megoldású (tervezésű és gyártású) központi berendezések helyett, amelyek mérési, vezérlési, szabályozási, logikai műveleti és számítási feladatokat tudnak elvégezni, gyártmány jellegűek és felhasználásuk a csatlakozó mérő és beavatkozó ágak (perifériák) megtervezésével és programok megírásával végezhető el. Ezt a törekvést indokolja a nagy központi rendszerekhez való későbbi kapcsolhatóság igénye, valamint a kis és közepes rendszerek nagyszámú előfordulása is. Mit kellene teljesítenie szolgáltatásaiban e vezérlőegységnek ? 1. Korlátozott számú mérési adat gyűjtése, azaz kétállapotú jelzések, analóg és digitális mérések, impulzus frekvencia mérése és kétállapotú parancsok kiadása. 2. Egyszerű aritmetikai műveletek és egyszerű optimalizáló számítási feladatok elvégzése. 3. Start-stop felépítettségű működés, hogy az állapotváltozások, hibák a központban késedelem nélkül legyenek megjeleníthetők. 4. Az emberrel való kapcsolat lehetősége aktív sématáblán és naplózó írógépen keresztül. A gépember kapcsolat megépítésére mindenképpen szükség van, akár felügyelettel ellátott, akár felügyelet nélküli rendszert kívánunk megvalósítani. 5. Programozható felépítés, software — tehát nem huzalozott — programozhatósággal, tárolható formában. 6. Távolsági jelátvitelnél postai eszközökön (telex, URH) keresztül is működjön. 2. ábra. Vízellátó rendszer központi üzemirányitó helyisége Fig.2. Central control room of a distribution network