Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

6. szám - Nagy Géza: Vízkezelés ipari célra

Pálhidy A.: Felszíni vizek kezelése Hidrológiai Közlöny 1975. 6. sz. 251 Vízkezelés ipari célra NAGY GÉZA* Bevezetés Az ipari célra történő vízkezelés még nagyobb fejlődésen ment keresztül, mint az ivóvíz céljára történő vízkezelés. A múltban az ország mezőgaz­dasági jellegéből adódóan a megfelelő minőségű mélységi vizek is ki tudták elégíteni az ipar víz igényeit mind mennyiségi, mind minőségi értelem­ben. A nagyfokú iparosítás és ezen belül a technika ugrásszerű fejlődése hozta magával az ipari víz­szerzés és vízkezelés igen sokrétű feladatának meg­oldását. Hazai berendezéseinkben ez a fejlődés, vagy úgv is mondhatjuk, hogv útkeresés szintén meg­található. A berendezések kialakítását természete­sen az is döntően befolyásolta, hogy a kezelt víz minőségével kapcsolatban egyre inkább megnőttek az igények. Az ipar csak lassan látta be, hogy szá­mára az a leggazdaságosabb és legüzembiztosabb megoldás, ha a kezelt víz minősége — ha egyéb más igények nincsenek — megközelíti (lebegő­anyag szempontjából) az ivóvíz-minőséget. MÉLY­ÉPTERV ezen területnek nemcsak úttörője, ha­nem meghatározója is volt. Az 1950-es évek ele­jétől kezdve számtalan vízkezelési technológiával működő berendezést tervezett meg és üzembe he­lyezésüknél irányító szerepet vállalt. Mondhat­juk, hogy nincs az országban olvan nagyobb be­ruházás, amelyben ipari vízkezelés terén is ne vet­tünk volna tevékenyen részt. f Terveink készítése előtt mindig széles körű vizs­gálatot végeztünk mind a vízszerzés, mind a víz­kezelési technológia megválasztásánál. A különféle ipari igény mennyiségi és minőségi vonatkozásban szükségessé tette, hogy a megvalósult vízkezelési berendezések, ill. vízellátó rendszerek egymástól különböznek. Az ipar által támasztott újabb és újabb feladatok megoldása mellett további feladatunkat képezte a vízkezelő berendezésekből kikerülő iszapos vizek kérdéseinek megoldása. Ez az elővizek védelmében ugyanis egyre sürgetőbben megoldásra váró fel­adat. E téren ma már három különféle vízkezelési technológiából származó iszap vízkezelő berendezés megvalósításával rendelkezünk, melyre a későb­biekben részletesen kitérünk. Az elmúlt 25 év alatt tervezett ipari vízkezelő berendezést mind felsorolni szinte lehetetlen, mivel ezek száma több százra tehető. A legfontosabbakat táblázatban összefoglalva mellékeljük. Az anvag összeállításánál igyekeztünk kiemelni azokat a be­rendezéseket egyrészt amelyek kapacitása jelentős, másrészt olyan különleges feladat megoldását je­lentette, amely eltér a szokványostól. Az össze­állítás arra is rámutat, hogy a különféle igények * MÉLYÉPTERV, Budapest. mely szakterületen és mely időben jelentkeztek. Ezekből jól felmérhető az az eltolódás, amely a hagyományos felhasználási területről a .speciális feladatok felé irányul. Az ipari vizeket felhasználásuk szerint az alábbi csoportokra oszthatjuk: a) hűtővizek, b) forgatott hűtőrendszerek pótvizei, c) technológiai vizek — papír- és cellulózgyártás részére, — textilipar részére, d) kazántápvizek, e) speciális feladatokra szolgáló — rétegvízkezelés, — timföldgyártás, — vasgyártás, — C0 2 mentesítés, — cukorgyártás céljára. Hűtővizek A hűtővizek és forgatott hűtőrendszerek pótvizei témakörbe tartozó berendezéseket akár összevon­tan is lehetne kezelni, hazai viszonylatban ugyanis a két rendszer alkalmazása erősen keveredik, így számtalan példa található mindkét esetre. Mégis célszerűbb a két vízfajtát külön tárgyalni, mert a hűtővizek előkészítésénél, ill. a kezelt víz minőségével kapcsolatban egészen más követel­ményeket kell támasztani, mint a hűtőrendszerek forgatott pótvizeivel kapcsolatban. A pótvizek kezelésénél nemcsak a lebegőanyag kisebb vagy nagyobb mértékű eltávolítása lehet szükséges, hanem az igényelt víz keménysége határozza meg a legtöbb esetben a víz kezelésének módját, mértékét. Számtalan olyan vízkezelő berendezés létesült, ahol a beruházási költségek csökkentése érdekében csak dobszűrésre, vagy csak ülepítésre, ill. derí­tésre került sor. Meg kell azonban jegyezni, hogy ha nagyobb teljesítményű és nem kifejezetten aláren­delt hűtővíz-berendezés szükséges, akkor a legtöbb esetben indokolt a vízvisszaforgatás és ehhez a víz jobb minőségre történő kezelése elengedhetetlen. Az 7. táblázat alapján látható, hogy az ilyen jel­legű vízkezelési igény inkább csak az ötvenes évek­ben, ill. a hatvanas évek elején jelentkezett. Kivé­telt képez a Dunai Vasmű részére szükséges nagy­mennyiségű, de minőségi igényeket nem támasztó dobszűrt víz. Erre a célra külön fejlesztettünk ki dobszűrőket, melyek üzembe helyezésük óta kifo­gástalanul működnek annak ellenére, hogy elég mostoha körülményeknek vannak kitéve a helyi adottságokból kifolyólag. Ettől a speciális esettől eltekintve látható, hogy ma már átfolyásos rendszerű és vissza nem forga­tott hűtővízkezelésre nem kerül sor. Ez ma már szinte természetes, hisz, nem bővelkedünk —• ter­mészeti adottságaink folytán, természetes élő­vizekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents