Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

6. szám - Pálhidy Attila: Felszíni vizek kezelése ivóvíz céljára

Pálhidy A.: Felszíni vizek kezelése Hidrológiai Közlöny 1975. 6. sz. 247 kis hordaléktartalmú, mikroorganizmusokkal ter­helt nyersvíznél. 3. A derítő lebegőiszapterében, jó szűrőhatású iszapfelhő, az üzem beindítása után csak 4—8 óra múlva alakult ki, hacsak megfelelő iszapvissza­keverést nem alkalmaztunk a flokkülátorba. 4. A kifogástalanul üzemelő lebegőiszapban egy idő múlva helyi iszapsűrűsödés mutatkozott, az iszap nagy, több cm átmérőjű pelyhekké tapadt össze, és közötte az aránylag tiszta víztérben, az apró iszappelyhek átszöktek és az iszap feltört a derített vízbe. Hangsúlyozni kell, hogy a beren­dezésben az áramkép kifogástalan volt. Ezen a nehézségen kétféle módszer együttes és megfelelően szabályozott alkalmazásával tudtunk segíteni. A flukkolátort úgy szabályoztuk, hogy megfelelő sűrűségű, inkább kisebb méretű pelyhek kelet­kezzenek, amelyek további összetapadásából már nehezebben tudott nagy, lazaszerkezetű pehely összeállni. Emellett szükséges volt olyan mellék­áramlást létesíteni a derítőtérben, amely az iszap­felhő állandó keveredését, homogenizálódását biz­tosította. Ez a kísérleti eredmény azt látszik iga­zolni, hogy a lebegőiszapos derítőkben teljesen mások a kedvező áramlási viszonyok, mint ahogyan azt a vízszintes áramlású ülepítőknél megszoktuk. Hozzá kell ehhez még tenni azt is, hogy az iszappal telített víztérben a vízhez viszonyítva nagy faj­súlyú lebegésben levő szemcsehalmaz magában véve is megváltoztatja az áramképet az ugyanazon tér­ben tiszta víznél kialakuló áramkép pel szemben. A kísérletekkel egyidőben lépett üzembe a Mo­hágyi Farostlemezgyárban egy kb. 4x4 m alap­területű, fordított gúlaalakú, iszapfölözős derítő­medence. Az itteni üzemi tapasztalatok is azt iga­zolták, hogy jó minőségű derítéshez a kísérletnél tapasztalt szabályozási lehetőségeket feltétlenül biztosítani érdemes. Ilyen előzmények után esett a választás a mai formájában MÉLYÉPTERV típusú reaktornak nevezett derítőtípusra. Egy további kérdést kellett még eldönteni, hogy kotróval vagy anélkül készít­sük-e a derítőt. Vizsgálódásaink azt mutatták, hogv ha a derítőben kialakulhatnak olyan helyek ahol az iszap felgyűlhet, ott az hamarosan rothadni kezd és súlyos nehézségeket okoz a tisztításban. Ezt tapasztaltuk több iszapzsompos ülepítőnél is, így igazolva látjuk választásunk helyességét, ami­kor is aMÉLYÉPTERVreaktorokat korszerű iszap­kotró berendezéssel szereltük föl. Még egy nagyon fontos szempont irányított ben­nünket derítőtípusunk kialakításánál. Olyan beren­dezést láttunk szükségesnek kialakítani, amelyik­ben lehetséges a víztisztítási technológia fejlődésé­ből adódó újfajta vegyszerek, sőt derítéstechnoló­giák alkalmazása és a nyersvíz romlása miatt is szükségessé váló technológiabővítés megvalósítása a távolabbi jövőben is. Ehhez pedig megfelelő sza­bályozhatósága, hatóidőre, hatásos keverésre és (például a Cyclofloc eljáráshoz) módszeres iszap­eltávolításra van szükség. Ma már számos (több mint 50 db) MÉLYÉP­TERV típusú derítő üzemel és beigazolódott, hogy ezekkel nagyon jó minőségű vizet lehet előállítani. E típus technológiai és továbbfejlesztési lehetőségei még nincsenek kimerítve, a közeljövőben üzem­belépő tisztítóknál még további eredményekre szá­mítunk. A vegyszeradagolás technológiai kérdései A felszínivíz-tisztító berendezéseink mai tech­nológiáját, a vegyszeradagolási lehetőségeket a nyersvíz változó jellegének megfelelően olyan rugal­massággal alakítjuk ki, hogy a realitások határán belül fölfegyverezzük az üzemelő technológust az állandóan változó feladatok megoldására. A különböző oxidatív, adszorptív és koaguláló hatású vegyszerek és kezelési módok sokféle válto­zatban alkalmazhatók ezekkel a berendezésekkel. Változtatható módon és helyen biztosítjuk a kü­lönböző vegyszerek gyorsbekeverését és a külön­böző vegyszerek közötti liatóidőt a technológiai folyamatban. Tudomásul kell venni, hogv a felszínivíz tisz­tításánál egyetlen állandó érvényű recept szerint be­állított üzemeléssel kifogástalan tisztítottvíz minőséget folyamatosan elérni nem lehet. A berendezés üzemét a mindenkori nyersvízminőséghez igazodva kell viszonylag sűrűn és gyorsan módosítani. Ennek a nehéz feladatnak a megoldását korszerűen gépe­sített, műszerezett és célszerűen automatizált vegyszeradagoló és bekeverő berendezésekkel tesz­szük lehetővé. A nehéz fizikai munkát teljesen ki­küszöböljük, hogy a magasképzettségű technológus gyorsan és közvetlenül beavatkozhasson a beren­dezések beállításának módosításánál. Ehhez tar­tozik a vegyszerek korszerű szállítása, mozgatása és raktározása is. A technológiai üzem ellenőrzésére és irányítására jól áttekinthető központi műszertáblát alakítunk ki, ahonnan a legfontosabb berendezések távmű­ködtethetők is. A rugalmasan változtatható technológiai lehe­tőségeket biztosító vegyszeradagolásra például szolgál az 1., 2. és 3. ábra, amelyeken a három leg­újabb vízművünk technológiai folyamatát vázol­tuk föl. A szűrőberenedzések A szűrőberendezések alapfeladata a derített víz mechanikai tisztításának befejezése. Amint azt az idézett folyamatábrákból láthatjuk, a szűrők elé különféle vegyszereknek az adagolásával, a szűrők a víz minőségének további javítását is szolgálják. Külön vizsgáltuk a szűrés minőségjavító hatásá­nak lehetőségeit a lassúszűrőkkel. Arra a megálla­pításra jutottunk és úgy érezzük, hogy az eddigi hazai kísérletek is ezt igazolják, mely szerint a mi éghajlati viszonyaink mellett a lassúszűrők túlsá­gosan költségesek és a hazai munkaviszony mellett üzemeltetésük kézierővel nagyon nehezen oldható meg. A szakszerű gépesítést pedig még világvi­szonylatban sem oldották meg megnyugtatóan. Talán még ennél is döntőbb volt azonban az a meg­fontolás, hogy erősen valószínűsíthető a tisztítás­technológia olyan mértékű és gyors fejlődése, amely ezeket a nagyköltségű lassúszűrőket hamarosan gazdaságosabb módszerrel szükségtelenné teszi.

Next

/
Thumbnails
Contents