Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

6. szám - Pálhidy Attila: Felszíni vizek kezelése ivóvíz céljára

Pálhidy A.: Felszíni vizek kezelése Hidrológiai Közlöny 1975. 6. sz. 247 kis hordaléktartalmú, mikroorganizmusokkal terhelt nyersvíznél. 3. A derítő lebegőiszapterében, jó szűrőhatású iszapfelhő, az üzem beindítása után csak 4—8 óra múlva alakult ki, hacsak megfelelő iszapvisszakeverést nem alkalmaztunk a flokkülátorba. 4. A kifogástalanul üzemelő lebegőiszapban egy idő múlva helyi iszapsűrűsödés mutatkozott, az iszap nagy, több cm átmérőjű pelyhekké tapadt össze, és közötte az aránylag tiszta víztérben, az apró iszappelyhek átszöktek és az iszap feltört a derített vízbe. Hangsúlyozni kell, hogy a berendezésben az áramkép kifogástalan volt. Ezen a nehézségen kétféle módszer együttes és megfelelően szabályozott alkalmazásával tudtunk segíteni. A flukkolátort úgy szabályoztuk, hogy megfelelő sűrűségű, inkább kisebb méretű pelyhek keletkezzenek, amelyek további összetapadásából már nehezebben tudott nagy, lazaszerkezetű pehely összeállni. Emellett szükséges volt olyan mellékáramlást létesíteni a derítőtérben, amely az iszapfelhő állandó keveredését, homogenizálódását biztosította. Ez a kísérleti eredmény azt látszik igazolni, hogy a lebegőiszapos derítőkben teljesen mások a kedvező áramlási viszonyok, mint ahogyan azt a vízszintes áramlású ülepítőknél megszoktuk. Hozzá kell ehhez még tenni azt is, hogy az iszappal telített víztérben a vízhez viszonyítva nagy fajsúlyú lebegésben levő szemcsehalmaz magában véve is megváltoztatja az áramképet az ugyanazon térben tiszta víznél kialakuló áramkép pel szemben. A kísérletekkel egyidőben lépett üzembe a Mohágyi Farostlemezgyárban egy kb. 4x4 m alapterületű, fordított gúlaalakú, iszapfölözős derítőmedence. Az itteni üzemi tapasztalatok is azt igazolták, hogy jó minőségű derítéshez a kísérletnél tapasztalt szabályozási lehetőségeket feltétlenül biztosítani érdemes. Ilyen előzmények után esett a választás a mai formájában MÉLYÉPTERV típusú reaktornak nevezett derítőtípusra. Egy további kérdést kellett még eldönteni, hogy kotróval vagy anélkül készítsük-e a derítőt. Vizsgálódásaink azt mutatták, hogv ha a derítőben kialakulhatnak olyan helyek ahol az iszap felgyűlhet, ott az hamarosan rothadni kezd és súlyos nehézségeket okoz a tisztításban. Ezt tapasztaltuk több iszapzsompos ülepítőnél is, így igazolva látjuk választásunk helyességét, amikor is aMÉLYÉPTERVreaktorokat korszerű iszapkotró berendezéssel szereltük föl. Még egy nagyon fontos szempont irányított bennünket derítőtípusunk kialakításánál. Olyan berendezést láttunk szükségesnek kialakítani, amelyikben lehetséges a víztisztítási technológia fejlődéséből adódó újfajta vegyszerek, sőt derítéstechnológiák alkalmazása és a nyersvíz romlása miatt is szükségessé váló technológiabővítés megvalósítása a távolabbi jövőben is. Ehhez pedig megfelelő szabályozhatósága, hatóidőre, hatásos keverésre és (például a Cyclofloc eljáráshoz) módszeres iszapeltávolításra van szükség. Ma már számos (több mint 50 db) MÉLYÉPTERV típusú derítő üzemel és beigazolódott, hogy ezekkel nagyon jó minőségű vizet lehet előállítani. E típus technológiai és továbbfejlesztési lehetőségei még nincsenek kimerítve, a közeljövőben üzembelépő tisztítóknál még további eredményekre számítunk. A vegyszeradagolás technológiai kérdései A felszínivíz-tisztító berendezéseink mai technológiáját, a vegyszeradagolási lehetőségeket a nyersvíz változó jellegének megfelelően olyan rugalmassággal alakítjuk ki, hogy a realitások határán belül fölfegyverezzük az üzemelő technológust az állandóan változó feladatok megoldására. A különböző oxidatív, adszorptív és koaguláló hatású vegyszerek és kezelési módok sokféle változatban alkalmazhatók ezekkel a berendezésekkel. Változtatható módon és helyen biztosítjuk a különböző vegyszerek gyorsbekeverését és a különböző vegyszerek közötti liatóidőt a technológiai folyamatban. Tudomásul kell venni, hogv a felszínivíz tisztításánál egyetlen állandó érvényű recept szerint beállított üzemeléssel kifogástalan tisztítottvíz minőséget folyamatosan elérni nem lehet. A berendezés üzemét a mindenkori nyersvízminőséghez igazodva kell viszonylag sűrűn és gyorsan módosítani. Ennek a nehéz feladatnak a megoldását korszerűen gépesített, műszerezett és célszerűen automatizált vegyszeradagoló és bekeverő berendezésekkel teszszük lehetővé. A nehéz fizikai munkát teljesen kiküszöböljük, hogy a magasképzettségű technológus gyorsan és közvetlenül beavatkozhasson a berendezések beállításának módosításánál. Ehhez tartozik a vegyszerek korszerű szállítása, mozgatása és raktározása is. A technológiai üzem ellenőrzésére és irányítására jól áttekinthető központi műszertáblát alakítunk ki, ahonnan a legfontosabb berendezések távműködtethetők is. A rugalmasan változtatható technológiai lehetőségeket biztosító vegyszeradagolásra például szolgál az 1., 2. és 3. ábra, amelyeken a három legújabb vízművünk technológiai folyamatát vázoltuk föl. A szűrőberenedzések A szűrőberendezések alapfeladata a derített víz mechanikai tisztításának befejezése. Amint azt az idézett folyamatábrákból láthatjuk, a szűrők elé különféle vegyszereknek az adagolásával, a szűrők a víz minőségének további javítását is szolgálják. Külön vizsgáltuk a szűrés minőségjavító hatásának lehetőségeit a lassúszűrőkkel. Arra a megállapításra jutottunk és úgy érezzük, hogy az eddigi hazai kísérletek is ezt igazolják, mely szerint a mi éghajlati viszonyaink mellett a lassúszűrők túlságosan költségesek és a hazai munkaviszony mellett üzemeltetésük kézierővel nagyon nehezen oldható meg. A szakszerű gépesítést pedig még világviszonylatban sem oldották meg megnyugtatóan. Talán még ennél is döntőbb volt azonban az a megfontolás, hogy erősen valószínűsíthető a tisztítástechnológia olyan mértékű és gyors fejlődése, amely ezeket a nagyköltségű lassúszűrőket hamarosan gazdaságosabb módszerrel szükségtelenné teszi.