Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
5. szám - Lorberer Árpád: Oligocénkori kettős porozitású homokkőösszlet hidraulikai paramétereinek vizsgálata szokványos kútadatok alapján
218 Hidrológiai Közlöny 1975. 5. sz. Lorberer A.: Oligocénkori kettős porozitású homokkőösszlet Egyhazpskcs^ WSelWi Samoskl \XwuxnuA -~\72S,S l , [reszhiní Somoskoujfaiu.• Korancs/apwtö Spigóbónya j.jQ-s 'Ukarancsolja "Amália tp. !A_ ti Barna 8J33-10' 'kishanvón Szoroslapops. Mátraszele Vizslás uto >SSW J^HM/S-IO* Mótranovck iákóczÁ Homaktavnye S ' Buularakodá '.ucfolva— ; Jtisbórköny | histerenye r Márkhaza Szentkút Pl Nagy^árkány JELMAGYARÁZAT: A A A vízföldtani j' ] A depresszió-térképki- 0 1 2 3 i 5 [km] szelvény helye i l ' vögotok helye 1 1 ' 1— 1 ' 9. ábra. A mértékadó fajlagos vízhozamok területi eloszlása [m 3/sec. m] Puc. 9. PacnpedeAeHue PY/J no meppumopuu termelés mellett végrehajtott egyidejű vízhozamés üzemi vízszint-mérések adataiból meghatározhassuk a kutak aktuális nyugalmi vízszintjeit (pl. az . ábrán), illetve az 1971. VII. 15-iki „elméleti nyugalmi piezometrikus szintek" térképét. Ezt az eredeti (1955 évi) állapottal összevetve a közbeeső 16,5 évre vonatkozó depressziótérképet kapjuk. Mivel a terület vízföldtanilag két eltérő egységre tagolódik, ezért külön vizsgáljuk a fedetlen és a miocén összlettel fedett területrészek áramlási viszonyait. A 10a ábra a Bárna, Kazár és Mátraszele községek térségében az 1959 és 1962 között létesített „mátraszelei vízmű" hatására kialakult rész-depresszió jellegzetes csillagalakját mutatja. Különkülön tekintve a két fő vetőirányt, az áramkép a síksugaras (ill. gömbsugaras) potenciálos mozgásra emlékeztet. Ezt első közelítésben a DUPUITTHIEM-féle függvény: S=A-Q = B-Q-\n~, illetve q = o 1 B -In — 0 depressziót valóban a DUPUIT—THIEM-féle függvény írja le, akkor a depresszió (si) a távolság logaritmusának függvényében egyenes. A l()b ábrán valóban közelítőleg egyeneseket kaptunk, tehát a depresszió középpontjából bizonyos távolságra valóban síksugaras és kvázipotenciálos az áramlás: a fedetlen homokkőösszlet — jóllehet nyomásalatti vizet tartalmaz — szabadfelszínű tárolóként működik. Az egyenesek iránytangense alapján közelítőleg a homokkőösszlet vízvezetőképessége is meghatározható az alábbi összefüggésből: r = &.m = 0,366Q tg y>' ahol Q a részmedence statikus készletéből termelt hozam átlagértéke, meghatározása ezért eléggé bizonytalan. A másik lehetőség közvetlenül a mértékadó fajlagos hozamok átlagából való számítás. A DUPUIT—THlEM-függvény In B/Q értékét közelítőleg 3,50-nek véve {Jetei, J.: 1967): alakjával és a Schmieder A. (1971) által kidolgozott grafikus eljárással ellenőrizhetjük. A képletekben B a tárolókőzet geometriai és vízvezetőképességi jellemzőitől függő állandó, B a depressziós távhatás és Q az áramkép geometriai középpontjától mért távolság. Ha a számított és a térképen ábrázolt íj Td = r](k-m)d = i R q -in — o ~2TT 3,5^2,338 • nr -= 1,3 • 10 — 4 m 2/sec Figyelembe véve az r)^ 1,0 látszólagos (a depresszió kútjaira közösen vonatkozó) kútellenállási
