Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
5. szám - Dr. Erdelics Barnabás–Iván György: A nyírségi sekélyvízű tározók kémiai és biológiai vizsgálata. II. Rohodi tározó
190 Hidrológiai Közlöny 1975. 5. S2. Dr. Erdelics B.—Iván Gy.: A nyírségi sekélyvizű tározók 2. Biológiai vizsgálatok A biológiai vizsgálatok szintén helyszíni és laboratóriumi munkálatokat foglaltak magukba. a) Helyszíni vizsgálatok. A bakterio- és phytoplankton összetételének tanulmányozására külön gyűjtöttünk vízmintát. Pontosan felmértük, hogy milyen nagyságú területet foglal el a magasabbrendű vízinövényzet és ez milyen szerepet játszik a tó vízháztartásában. A Zooplankton gyűjtésekor Donászy [4] módszere szerint jártunk el. A tó nyílt vizén csónakkal haladva — a mintavételi helyek között — egyegy liter vizet, összesen 50 litert szűrtünk át 40 fi lyukbőségű planktonhálón. Az összegyűjtött anyagot káliumjodidos jódoldattal vagy 4%-os formáimnál tartósítottuk. b) Laboratóriumi vizsgálatok. A minták feldolgozását a mintavételt követő 1 órán belül megkezdtük. A nyári időszakban a vizsgálati pontokon Razumov [cyt 5] közvetlen eljárásával határoztuk meg az össz-baktérium mennyiségét. A phytoplankton és a tó szaprobiológiai állapotának vizsgálatához a vízmintát membrán-filter segítségével dúsítottuk. Az így előkészített anyagot Bürker-kamra segítségével mennyiségileg és minőségileg 600 X -os nagyítás mellett megvizsgáltuk. A szaprobiológiai minősítésnél a Liebmann által revidiált Kolkwitz—Marsson-féle [6] és Sladecek [7] szaprobionta rendszere alapján dolgoztunk. Az értékelést Pantle és Buck szerint [8] végeztük. A hálós-zooplankton anyag térfogatát a laboratóriumban osztott centrifugacsőben megmértük és 100 liter tóvízre vonatkoztattuk. A szervezetek rendszertani szétválasztásánál a gyakorlat igényeit tartottuk szem előtt. Csak azok a szervezetek szerepelnek pontos faj névvel, melyek a mikroszkópos vizsgálat során gyorsan felismerhetők voltak. A növényi és állati élőlények meghatározására a közismert [cyt. 9—-10] szakkönyveket használtuk fel. Minden alkalommal vizsgáltuk a tápvíz és tározó toxikusságának mértékét is, Daphnia és Guppyteszttel. Mindkét tesztet a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben kidolgozott Daphnia teszt [11] módszernek megfelelően végeztük. Eredmények és értékelésük A vizsgálat során összegyűlt adatok közül csak azokat dokumentáljuk, melyek a következő években végzendő időszakos ellenőrzésekhez — háttérként — elengedhetetlenül szükségesek, míg mások közlésétől (pl. lebegőanyag, vezetőképesség) eltekintettünk. 1. A tápvíz minősége A Rohodi tározó a Vajai tározó alatt helyezkedik el, néhány km-re. Így a vízgyűjtő területről összegyűlt belvizek előbb a Vajai-tározóba kerülnek, majd azon át a Rohodiba. Lényegében a Rohodi tározó tápvize a Vajai tározóból származik, a minőségét a Vajai-tározóban összegyűlt, tárolt vizek minősége határozza meg. Ezt elsősorban a vízgyűjtő területekről bemosott organikus és anorganikus szennyeződések befolyásolják, mivel nagyobb szennyező objektumok a területen nincsenek. A tápvíz minőségéről az 1971. szept. 1 és 1972. május 1 közötti időszakban 5 alkalommal végzett vizsgálatok átlageredményei elégséges felvilágosítást adnak részünkre. A vizsgált időszak alatt a tározót alacsony sótartalmú (370,0 mg/l), közepesen kemény (17,3 nk°), 8,1 pH-jú, alacsony szervesanyag tartalmú (0 2 fogyasztás = 7,6 mg/l), (NH 4 H =0,23 mgjl), viszonylag magas foszfor tartalmú (PO*~ =0,15 mg/l) víz töltötte fel. A tápvíz Pantle és Buck módszere szerint xßmezoszaprób (S = 2,5), kissé szennyezett jellegű. A toxikológiai vizsgálataink szerint a tápvízbe a vízi élővilágra mérgező anyagok nem jutnak. III. vizsgálati hely J ELM A GYA RAZAT: 0 2 Tartalom 0 2 Fogyasztás B0J 5 II. Vizsgálati hely A . / \ í ! v / 1 \ f\ ,1 NTT'IäiA^ Vi - \/U<# V 1 i ,\j a t ! j T-K Ű — 'i y l I Iii ! 1 III! Ű — 'i 1 ! i I I i ! -(ill —1—III i — i— M I. Vizsgálati hely A / ' \ Vizsgalat ideje 2. ábra. Az oxigénháztartás mutatóinak változása Abb. 2. Änderung der Zeiger des Sauerstofjhaushalts
