Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
5. szám - Dr. Vitális György–Vitálisné dr. Zilahy Lídia: Pest megye vízföldtani tömbszelvénye
188 Hidrológiai Közlöny 1975. 5. sz. Dr. Vitális Gy.—Vitálisné dr. Zilahy L.: Pest megye vízföldtani Az alaphegységben húzódó hegységszerkezeti töréseket erőteljes, a fedőképződményeket is érintő töréseket vékonyabb függőleges vagy közel függőleges szaggatott vonalak jelzik. A tömbszelvény kizárólag azokat a földtani képződményeket ábrázolja, amelyek az 1. ábrán jelölt szelvényvonalak síkjában települnek, illetve a szerkesztés során felhasznált fúrásokból ismeretesek. A szerkesztés során a szelvényvonalak vagy azok közelében, az 1973. év végéig rendelkezésre álló összes fontosabb mélyfúrás adatát figyelembe vettük. Az újabb fúrások a jelenlegi kép egyes részleteit módosíthatják, illetve kiegészíthetik. A jelmagyarázat az egyes földtani korok jellemző földtani képződményeiben lehetséges víztípusokat (talajvíz, rétegvíz, karsztvíz, hasadékvíz) és a földtani képződmények víztároló képességét (igen jó, jó, közepes, rossz) is megadja. A víztípusok közül a talaj- és rétegvíz a kavics, homok, lösz, homokkő és konglomerátum; a karsztvíz a mészkő és dolomit; a hasadékvíz pedig a tömeges kőzetekből nyerhető. A vízadó képességre vonatkozó megnevezésekhez általános tájékoztatásul (a Magyarország vízföldtani atlaszában alkalmazott beosztás szerint) az alábbi számértékek tartoznak. Ezek az értékek az egyes képződményekből, egy kúttal, az átlagosan kitermelhető vízhozamot jelentik. Vízadó képesség Átlag kút hozam [m 3/nap] [l/p] Igen jó vízadó kőzet Jó vízadó kőzet Közepes vízadó kőzet Gyenge ós rossz vízadó kőzet 1000 — 10000* (700-7000) 500— 1000 (350— 700) 100— 500 ( 70— 350) 100 alatt ( 70 alatt) * vagy ennél is nagyobb. Pest megye vízföldtani tömbszelvénye több földrajzi és földtani, illetve vízföldtani tájegységet érint (1. ábra). A tömbszelvény hegyvidéki része északon a Dunai andezithegység (Börzsöny hg., Visegrádi hg.) és a Dunabalparti mezozóos szigetrögök területét, nyugaton a Pilis és a Budai, hegység, valamint a budai hegységkeret, keleten a Cserhát délnyugati nyúlványait és a Pest vidéki területet érinti. Ezek egyúttal a vízföldtani tájegységeket is jelentik. A tömbszelvény síkvidéki része nyugaton a Mezőföld, a Duna völgye, középen a Duna—Tisza közi hátság, keleten pedig a Tisza völgye tájegységeket érinti. Ezek a negyedkori (holocén és pleisztocén) képződményekben tárolt talajvíz szempontjából vízföldtani tájegységeket is jelentenek. Itt jegyezzük meg, hogy az igen jó víztároló Duna völgyi holocén-pleisztocén képződményeket a tömbszelvény külön is kiemeli. A pannóniai képződményekben elhelyezkedő, illetve feltárható rétegvíz szempontjából ( Urbanesek J. beosztása szerint) a Duna völgy, a Dunai szerkezeti árok északnyugati része, a gödöllő— albertirsai pannóniai hátság és a jászsági és hevesi süllyedék tájegységei különíthetők el, amelyek határát a síkvidéki részen bejelölt vetők is jelzik. * A Pest megye területére eső vízföldtani tájegységek vízszerzési lehetőségeiről — a tömbszelvényen kívül — az irodalomjegyzékben felsorolt munkák, illetve az azokban felsorolt további irodalom alapján tájékozódhatunk. Végül megjegyezzük, hogy Pest megye vízföldtani tömbszelvénye a vízföldtani viszonyok összevont, áttekintő szemléltetése mellett, a vízbeszerzési — vízellátási kérdések megoldásához, a vízutánpótlódási lehetőségek tisztázásához ós a hidrogeológiai védőövezetek kijelöléséhez segítségül, a további részletes vízföldtani tömbszelvények szerkesztéséhez pedig mintáid szolgálhat. IRODALOM [1] Alföldi L. — Bélteky L. — Böcker T. — Horváth ./,— Kessler H. — Korim K.—Oravecz J.—Szalontai G. : Budapest hévizei. VITUKI kiadványa, Bp. 1968. 1-365. [2] Balogh K. — Horusitzky F. — Kretzói M.—Noszky J. — Rónai A.—Szentes F. : Magyarázó Magyarorország 1 : 300 000-es földtani térképéhez. MÁFI kiadványa, Bp. 1958. 1 — 115. [3] Kovács Gy.—Erdélyi M.— Korim K. — Major P.: A felszín alatti vizek hidrológiája és hidrogeológiája. In: Nemzetközi Hidrológiai Továbbképző Tanfolyam, III. Felszín alatti vizek hidrogeológiája 1. füzet, VITUKI, Bp. 1972. 1 — 183. [4] Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához L — 34 — 1. Tatabánya. MÁFI kiadványa, Bp. 1968. 1 — 158. [5] Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához L — 34 — II. Budapest. MÁFI kiadványa, Bp. 1966. 1 — 358. [6] Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához L — 34 — VII. Székesfehérvár. MÁFI kiadványa, Bp. 1972. 1 — 179. [7] Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához L — 34 — VIII. Kecskemét. MÁFI kiadványa, Bp. 1967. 1—144. [8] Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához L — 34 — IX. Szolnok. MÁFI kiadványa, Bp. 1967. 1 — 132. [9] Magyarország liévízkútjai. I. kötet. VITUKI kiadványa, Bp. 1965. 1 — 420. [10] Magyarország hévízkútjai. II. kötet, VITUKI kiadványa, Bp. 1971. 1 — 271. [11] Papp F.— Vitális Gy. : Magyarország műszaki földtana. Tankönyvkiadó, Bp. 1967. 1 — 306. [12] Pécsi M. (szerk.) : Magyarország geomorfológiai térképe. A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézete és a Kartográfiai Vállalat kiadása. Bp. 1972. M=1 : 500 000. [13] Rónai A. : Az Alföld talajvíztérképe. MÁFI Alkalmi kiadványa, Bp. 1961. 1 —104. [14] Rónai A. : Negyedkori üledékkópződés és éghajlattörténet az Alföld medencéjében. A MÁFI Évkönyve, LVI. Bp. 1972. 1—421. [15] Schmidt E. lt. és munkatársai: Magyarország vízföldtani atlasza. A MÁFI kiadása, Bp. 1962. 1 — 73. [16] Schmidt E. R. ós munkatársai : Vázlatok és tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához. MÁFI Alkalmi kiadványa, Bp. 1962. 1 — 655. [17] Szebényi I. : Rétegvíz készlet alapadatok regionális értékelése Magyarország pleisztocén — pannon medencéiben. A MÁFI Évi Jelentése az 1970. évről, Bp. 1972. 209-220. [18] Vitális Gy. : Vízszerzési lehetőségek. In: Vízellátás és csatornázás I. Vízellátás. Tankönyvkiadó, Bp. 1963. 23 — 81. [19] Vitális Gy. : Magyarország földtani és vízföldtani tömbszelvónye. Hidrológiai Közlöny, 52. 1972. 1-5. [20] Vitális Gy. : A vízbeszerzés földtani lehetőségei Nógrád megyében. Hidrológiai Közlöny, 52. 1972. 273 — 278.