Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
4. szám - György Istvánq@146 - Dr. Erdélyi Mihály: A magyar medence hidrodinamikája
Dr. Erdélyi M.: A magyar medence Hidrológiai Közlöny 1975. 4. sz. 149 ?b w m e r m s w m 10 v™i ft^ 19 \JJ[ 2. ábra. A Magyar Medence felszínalatti vizének áramlási rendszere (Erdélyi 1972) Jelmagyarázat : Közetek: (1) kristályos alaphegység, (2) mezozoikus mészkő, (3) miocén vulkanikus kőzetek, (4) miocén üledékek, (6) alsópannúniai vízzáró — rossz vízvezető, (6) felső-pannóniai vízvezető —• rossz vízvezető, (7) felső-pliocén: vízzáró — rossz vízvezető, (8) felsőpliocén: igen jó vizvezető, (9) negyedkor általában. Felszíni képződmények: (10) vízzáró — rossz vízáteresztő, (11) mérsékelten vízáteresztő, (12) igen jó vízáteresztő, Áramlási régiók: (13) helyi, (14) köztes, (15) regionális („hévizes"), (16) köztes és regionális, (11) az édesvíz mélysége, (18) utánpótlódás területe, (19) természetes megcsapolás („fogyasztás") területe Abb. 2. Strömungssystem der unterirdischen Gewässer des Ungarischen Beckens (Erdélyi, 1972) Zeichenerklärung: Gesteine: (1) kristallines Grundgebirge, (2) mesozoischer Kalkstein; (3) miozäne vulkanische Gesteine: (4) miozäne Sedimente, (5) unterpannoni8ch wasserdicht — schlecht wasserführend, (6) oberpannonisch wasserführend — schlecht wasserführend, (7) oberes Pliozän: wasserdicht — schlecht wasserdurchlässig, (8) oberes Pliozän: äusserst gut wasserleitend; (9) Quartär im allgemeinen. Oberflächen/ormationen: (101 wasserdicht —schlecht wasserdurchlässig, (11) mässig wasserdurchlässig, (12) sehr gut wasserdurchlässig. Strömungsregionen: (13) örtlich, (14) intermediär, (15) regional („Thermalwässer"), (16) intermediär und regional, (17) Tiefe des Süsswassers, (18) Gebiet der Wasserneubildung, (19) natürliches Anzapfungsgebiet („Verbrauch") nek a vízzáró rétegekkel való tektonikus érintkezése miatt. A vulkánikus kőzetű hegy- és dombvidék a völgyeknek, a hegyközi medencéknek és a fő medence peremének tápterülete (2. ábra). A harmadkori vulkáni kőzetek hidraulikailag nem egységesek a változó láva és tufa rétegek miatt. A hegyvidékeken, a központi medencén kívül és belül egyaránt vannak kisebb-nagyobb, elkülönült áramlási rendszerek. 2. Lefelé csökkenő potenciál területei A központi medencében többféle típusú és földrajzi helyzetű területen van lefelé csökkenő nyomás. a) A hegység {»eremével többé kevésbé párhuzamos sáv. Ebben a sávban a sekélyebb artézi vízadók feltárulnak. Utánpótlódásuk vagy közvetlenül a rétegfejek talajvizéből történik, vagv a völgyek negyedkori töltelékéből. A mélyebb zárt rétegek nem jutnak a felszínre. Utánpótlódásuk nem közvetlenül, hanem részben a környező vulkáni kőzetek repedésein át történik (2. ábra). Ez utóbbi a hidrodinamikus rövidzárlat esete. A vulkáni területtel határos sávban a sekélyebb rétegek artézi vize vegyileg igen hasonló a völgyek negyedkori alluviumának vizéhez. A mélyebb rétegek artézi vize vegyileg nagyon hasonló egyrészt a hegység belsejében levő mély bányák vizéhez, másrészt a vulkáni kőzetekből fakadó forrásokéhoz. Ez annak a bizonyítéka, hogy a felszínközeli rétegek artézi vizének utánpótlódása közvetlenül a felszíni képződményeken át történik, a mélyebbeké viszont egvre inkább a hegvvidék szabadtiikrű talajvizéből '(KARÁCSONYI— SCHEUER) [12]. Hasonló a helyzet a hegység peremén a felszíni és fedett karszt esetében 'is (KARÁCSONYI— SCHAUER) [13], Várpalotán a vízzáró miocén széntelepes összlet fedőjében levő artézi víz vegyileg nagyon hasonló az 5 km távolságban levő felszíni triász dolomitból szivattyúzott vizéhez. Hasonló a helyzet a kis hegyvidéki medencékben is, ahol a karbonátos kőzetű alaphegységre különböző áteresztő képességű harmadkori üledék települ. A karsztos hegyvidék peremén levő mély törések mentén nagy meleg és langyos források fakadnak (Harkány, Hévíz, Gyepükaján, Tapolca, Tapolcafő, Dunaalmás, Tata, Esztergom, Budapest, Eger, Miskolc, Pöstyén, Püspökfürdő, Félixfürdő). Mindezek a példák, de sok más is, bizonyítják azt, hogy a későharmadkori medenceüledékefc a hegyvidék karbonátos, vulkánikus és kristályos kőzeteivel leginkább tektonikusán érintkeznek, a nagy és mély szegélytörések mentén.
