Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
4. szám - Rőser Ottó: Az esőztető szivattyútelepek nyomásingadozását csökkentő gépészeti és automatika megoldások összehasonlító vizsgálata
144 Hidrológiai Közlöny 1975. 4. sz. Rőser O.: Az esőztető szivattyútelepek 100 m 600 800 1000 13. ábra. Részterhelésnél is mindig éppen a szükséges nyomás biztositható, ha a szivattyúk fordulatszám-szabályozása a minden fővezetékbe épített, vízhozamról korrigált nyomáskapcsolókról (VD) történik Abb. 13. Auch bei einer Teilbelastung kann gerade der notwendige Druck gesichert werden, wenn die Regulierung der Drehzahl der Pumpen von den in jede Hauptleitung eingebauten, durch die Abflussmenge korrigierten Druckschaltern ( VD ) vorgenommen wird Az automatika e műszerekhez kapcsolódó gyengeáramú részét úgy kell kialakítani, hogy a fordulatszám-szabályozáshoz a nyomásimpulzusokat mindig a legtöbb vizet szállító fővezetékhez kapcsolt és így a legmagasabb nyomásértéket adó vízhozam által korrigált nyomáskapcsoló szolgáltassa. E megoldás egyik lehetséges műszer elrendezési sémáját és üzemelési nyomástartományát a 13. ábra tünteti fel. Mint ezen ábrából is kiolvasható e megoldással, részterhelésnél és egyenletes vízszétosztást feltételezve kb. 2,5 atm. többletnyomást lehet megtakarítani, de még kétharmados fővezeték-leterhelés esetén is több mint 1,5 atm. nyomástöbblet kiküszöbölhető a „minden üzemállapotban állandó nyomás" megoldáshoz képest. A nyomástartomány szűkítése tárgyban e tanulmányban kifejtett vizsgálódások az alábbiakban foglalhatók össze: — az eddig alkalmazott azonos méretű főszivatytyús megoldás [6] továbbfejlesztéseként az alapszivattyúk ismételt üzembeléptetése (5 és 7. ábra) nyújt viszonylag egyszerű lehetőséget a nyomástartomány szűkítésére. — optimálisan, minden hibaforrást okozó bonyolítástól mentesen, a lapos, de stabil jelleggörbéjű szivattyúk alkalmazásával (9. ábra) lehet a nyomástartomány szűkítését biztosítani. — a fordulatszám-szabályozás viszonylag költségesebb és az öntözés egyéb feltételeihez képest bonyolultabb megoldását nemcsak az állandó nyomás tartására, hanem a csőhálózatból eredő, a fogyasztástól függő nyomásingadozás együttes kiküszöbölésére (13. ábra) célszerű alkalmazni. IRODALOM [1] Koller F. : Die Pumpwerksarten. 1953. Springerverlag, Wien. [2] Rőser O. : Öntözőfűrt- szivattyútelepek automatizálása. Oanz-Mávag KVI Közi. 36. szám 1966. [3] Jahn J. : Steuerung für ein Hochbehälterpumpwerk. Pumps-Pompes-Pumpen. 1970 — 45. [4] Füzy O. : Vízgépek. Tankönyvkiadó. Bp. 1953. [5] Kováts A. : Modification of the performance curve of centrifugal pumps. Pump in Power Stations. Symposium, Brunswik. 1966. [6] Rőser O. : Az esőztető szivattyútelepek automatizálásának gépészeti kérdései. Hidrológiai Közlöny, 1972/9. [7] Rőser O. : Az öntözőfürtök minimális nyoinásváltozását eredményező szivattyútelepi automatika és a fordulatszám szabályozás egyes kérdései. GanzMávag KVI. Kut. Jel. 1967. [8] Rajkai V. : A fordulatszám-szabályozás lehetőségei és gazdasági jelentősége az esőztető öntözőfürtök üzemében. Hidrológiai Közlöny. 1970/8. [9] Deák F. : A hajtásszabályozás szerepe a vízellátás létesítményeinél. (Előadás a Hidr. Társaságban 1972.) [10] Gerencsér Á. : Automatizálás a vízgazdálkodásban I. Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató 17. VIZDOK. 1970. [11] Jahn J. : Drucksteigerungsanlagen. Pumps-Pompes-Pumpen. 1972 — 65. Vergleichende Untersuchung der mechanischen und automatischen Lösungen zur Verringerung der Druckänderungen bei Regner-Pumpenanlagen Rőser, O. An den Regneranlagen ist der für die optimale Betätigung der Regnerdüsen beanspruchte und durch die Pumpenanlage gesicherte Druck des Bewässerungswassers bei den meisten Abflussmengen nicht gleich, er kann im Extremfall auch einen Unterschied von 3 — 4 atm erreichen. Geprüft werden die Komponenten
