Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
4. szám - Rőser Ottó: Az esőztető szivattyútelepek nyomásingadozását csökkentő gépészeti és automatika megoldások összehasonlító vizsgálata
138 Hidrológiai Közlöny 1975. 4. sz. Rőser O.: Az esőztető szivattyútelepek telep által biztosított minimális szükséges nyomásértéket olyan különleges műszaki megoldás alkalmazásával lehet automatikusan is éppen a kívánt értékre csökkenteni, amelynek lényeges eleme a minden fővezetékhez kapcsolt vízhozam által korrigált nyomásszabályozó. (Ennek részletesebb ismertetése a tanulmány végén található.) A másik eset, ha egy teljesen leterhelt fővezeték és az ezáltal megszabott szivattyútelepi nyomás mellett egy másik fővezeték csak részleges terheléssel üzemel. Ez esetben a szivattyúk oldaláról beavatkozni nem lehet, hanem vagy a csővezetéket kell elzárószerv kézi működtetésével, esetleg több automatikus nyomásszabályozó beépítésével lefojtani, vagy a szórófejek üzemelésénél tudomásul venni és számolni azzal, hogy a kevésbé leterhelt csővezetékrészen levő szórófejek is a szivattyútelep közös munkapontja által megszabott nagyobb nyomásértéken fognak üzemelni és emiatt részterheléskor, a kipermetezett öntözővíz menynyisége is nagyobb lesz. Az öntözőfürt részére a szivattyútelep által biztosítandó nyomásnak az 1. ábra alapján meghatározott szükséges minimális nyomás fölött, de a csőanyag által megengedett, általában 10 atm. nyomásérték alatt kell lenni. E szűk nyomás- és széles vízhozamtartományt a szivattyúk párhuzamos üzemeltetésével lehet megvalósítani, ahol az átkapcsolásokat is figyelembe vevő összesített Q—II jelleggörbe általában fűrészfogszerű nyomásvonalat eredményez. A szivattyúk és a szabályozási mód helyes kiválasztásával lehet és kell elérni, hogy e fűrészfoggörbe minden pontja bekerüljön a minél szűkebb nyomástartományba. A 2. ábra három különböző szélességű nyomástartományt tüntet fel: a) jelenlegi kiviteleknél gyakori, átlagosan kb. 23 m intervallumú tartomány, b) 15 m szélességű közepes és c) 8 m szélességű optimálisnak mondható szűk intervallumú nyomástartomány. Ezeknél az ábráknál a vonalkázott területet alulról határoló pont-vonallal kihúzott minimális szükséges nyomásgörbéje több részből tevődik össze. Első része a Q = 0 és H g +H s z + h' g z + h' m = const.ból induló, a legnagyobb veszteségű fővezeték parabolaszerű jelleggörbéje, majd ennek maximális leterhelésű pontjától a közös fővezetéki szakasz Ä ' A- veszteségeinek megfelelően emelkedő vonallal folytatódik és ér el a szivattyútelep leglényegesebb adatait megszabó, a szivattyútelep névleges adataiként kezelhető összetartozó értékpárhoz, a Qmax és H szilk í. mi n. -hoz (Az automatika egyszerűbb kialakítása érdekében pl. azonos nyomásról való szabályozásnál ez utóbbi enyhén emelkedő vonal a szivattyútelep névleges adataihoz tartó vízszintes egyenes is lehet.) A vonalkázott területet, ,,a nyomástartományt", felülről a csőanyag és a szerelvényeknél megengedett általában 10 atm. maximális nyomás határolja. A nyomástartomány szűkítésének többrendbeli célja is van: — a szükségesnél nagyobb nyomás kiküszöbölése energiamegtakarítást tesz lehetővé, 2. ábra. A szivattyútelep nyomástartomány változatai a: jelenlegi átlagos, b: közepes, c: optimálisan szűk intervallum Abb. 2. Druckbereicliänderungen der Pumpenanlage a: gegenwärtiges durchschnittliches b: mittleres c: optimal enges, Intervall pontjainak minimális értékeit is kijelöli. A mindenkori vízhozamhoz tartozó minimális nyomás a pontvonallal kihúzott értéknél két esetben lehet alacsonyabb: Először, ha elő lehet írni és meg lehet valósítani azt a korlátozást, hogy a telep részleges terhelésénél valamennyi fővezetéket a teljes leterheléshez képest csak pl. 2/3-ra vagy 1/3-ra lehessen igénvbevenni. Ez azonban az igények szerinti vízelvétel elve miatt általában nem valósítható meg. Ha az öntözési igények alakulása valamennyi fővezetékhez csatlakozó tereprészen egyöntetűen csak részleges terhelést tesz szükségessé, akkor a szivattyú7. ábra. Esőztető öntözőtelep nyomásigényénele összetevői és vízhozamtól függő változása Abb. 1. Komponenten des Druckbedarfs der RegnerAnlagen und ihre Abhängigkeit von der Abflussmenge
