Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

3. szám - Dr. Váncsa András Lajos: A Sajó vízminőségi jellemzése biológiai vizsgálatok alapján

Dr. Váncsa A. L.: A Sajó vízminőségi jellemzése Hidrológiai Közlöny 1975. 3. sz. 133 A Sajó és mellékvizei jellemző vízminősége a szaprob szervezetek alapján, 11(66—1970 2. táblázat Tabelle 2. Charakteristische Wassergüte des Sajó und seiner Nebenflüsse aufgrund der saproben Organismen 1966 — 1970 1966 1967 1968 1969 1970 Sajópüspöki a a (ap) a a (ap) a(b) Hangony a (ap) a (ap) a (ap) a (ap) Dubicsány-Vadna a (ap) ab Bán b b b b Sajókaza a a (ap) a (ab) Sajószentpéter a a a (E) a (A; E) a (A) Bódva b b b b Bábony A A Miskolc felett b (a) b (a) a (b) a; b (E) a(b) Szinva b (a) pa (a) a (pa) a (pa) a Szinva alatt 1000 m a (b) a(b) Felsőzsolca a a (b) a a a(b) Sajólád a (b) a a(b) Hernád b (a) b b (ba) b (ba) Körömi-rév b b (a) Sajóörös b b a (b) Kesznyéten b b (a; pa) b (ab; a) Tisza Sajó felett b b b (ab) b Sajó alatt b (ab) b (ab) b (ab) b (ab; a) Betűjelek: b: betamezo-, ba és ab: betamezo

—alfamezo-, a: alfamezo-, ap és pa: alfamezo-poli- és p: poliszaprob. A

.* antiszaprob, E: episzfelesz A zárójelben levő értékek az uralkodó vízminőségi állapot mellett jellemző állapotok. A Sajó vízminősége a jellemző általános kép alapján a BVK szennyvizeinek beömléséig számottevően nem változik. Sajószentpéternél jellemzően alfa-mezoszaprob. Amikor a BVK szennyvizei nem károsítják a Sajó élővilágát, itt már felismerhető az öntisztulás megindulása, sőt kismértékű megvalósulása is. A vizsgálatok során alkalomszerűen tapasztalt (az előzőekben ismertetett) vízminőség romlások azonban károsan befolyásolják és visszavetik az öntisztulás folyamatát. A Bódva jellemzően beta-mezoszaprob, hatása rendszeresen és általában kedvezően befolyásolja a Sajó vízminőségét. A Bábony többnyire antiszaprob, vagy toxikus jellegű, de kis vízmennyiségű, így hatása csak lokálisan jelentkezik a Sajóban. Miskolcnál a felsőbb szakaszhoz képest vízminőségjavulás tapasztalható, viszont az elmúlt évek során a vízminőség a beta-mezoszaprobiától az alfa-mezoszaprobia felé tolódott el. A Szinva vízminősége javul poliszaprob — alfa—mezoszaprob jellegtől az alfa—mezoszaprobia irányába. A Szinva beömlése alatt ennek ellenére rosszabb lesz a vízminőség általánosan jellemző képe. Itt természetesen nem határolható el Miskolc városi szennyvizeinek hatása, mely az utóbbi időben tett megfigyeléseim szerint antagonista módon függ össze a javuló vízminőségű Szinva szennyezéseivel. A Hernád vízminősége jellemzően beta-mezoszaprob. Vízhozama révén vízminőséget befolyásoló hatása akkor érvényesül elsősorban, amikor nagy vízhozam esetén már Körömi-rév térségében elegendő „higító vizet" juttat a tisztuló jellegű Sajóba, ekkor a torkolatig előnyösen befolyásolhatja a Sajó vízminőségét. A Sajó torkolat előtti szakaszán beta-mezoszaprob, de gyakran alfa-mezoszaprob jellegű, e szakaszon a vízminőség különösen szennyvízhullámok levonulásakor kedvezőtlen. Még fokozhatja kedvezőtlenvízminőségi állapotok létrejöttét a Hernádon újabban levonuló szennyvízhullámok hatása is, melyek alkalomszerűen a Sajó szennyvízhullámaival egyidőben terhelhetik ezt a mederszakaszt a Tiszába ömlés előtt. A vízminőséghez, annak változásaihoz hasonlóan változik az algavegetáció minősége és mennyisége is. Az algavegetáció léte, minőségi összetétele és az algák számszerű megoszlásának alakulása gyakran függvénye és jelzője a szennyezések mértékének és befolyásolják, valamint jelzik az öntisztulást. A Sajóban ezért fontosnak tartom az algavegetáció kutatását és az eredmények felhasználását a vízminőség megítélésében. Jelen tanulmányomnak nem célja az algológiai vizsgálatok minőségi- és mennyiségi eredményeinek bemutatása. Az erre vonatkozó eredmények előző tanulmányomban (VÁNCSA, 1974), valamint előkészületben levő összeállításaimban megtalálhatók. Az eredmények gyakorlati értékelése A Sajó vízminőségének megállapítására, értékelésére és a változások szemléltetésére három év (1968, 1969, 1970) kémiai: öt év (1966, 1967,1968, 1969, 1970) szaprobitási: hat év (1965, 1966, 1967, 1968 és 1970, 1971) tájékozódó jellegű és egy év (1969) részletes algológiai, valamint öt, év (1961 és 1967, 1968, 1969, 1970) halfogási eredményeit használtam, figyelembe véve lehetséges összefüggéseiket. A Sajó vízminőségét a KGST javaslattervezet alapján értékelve az 1. táblázat adatsora mutatja be. A táblázatos összeállításból egyértelműen látható, hogy a Sajó hossz-szelvényében a hazai me-