Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

3. szám - Cseh Péter–dr. Andrik Péter–Aranyosi Gábor: Vízkezelési eljárások próbaüzemi tapasztalatai a lázbérci víztisztító műben. Lassúszűrés

122 Hidrológiai Közlöny 1975. 3. sz. Cseh P.— Dr. Andrik P.—Aranyosi G.: Vízkezelési eljárások megtársulásban Achnantes, Oocystis és más fajok vet­tek részt. A magas algaszám kialakulásában szerepet játszott a homokrétegről felszakadozó szűrőhártya is. Ennek magyarázatát a következőkben kereshetjük. Az 1. ábráról látható, hogy a lassúszűrők és az 1000 m : !-es medence vízszintje között jelentős különbség le­het. A rendszer jelenlegi kapcsolásában a lassúszűrők és az 1000 m 3-as medence vízszintje között jelentős kü­lönbség lehet. A rendszer jelenlegi kapcsolásában a lassúszűrők és az 1000 m 3-es medencék szintkülönbsége a szűrési sebességet pozitív és negatív irányba is be­folyásolhatja. Üjonnan üzembe helyezett szűrők szűrési sebessége a szintkülönbség növekedésével egy ideig növekszik. Bizonyos idő elteltével — a szűrőhomok el­tömődése függvényében — a lassúszűrő és az ivóvíz­medence vízszintkülönbsége folytán fellépő szivornya­hatásra a felső szűrőréteg tovább tömörödik. A felső ho­mokréteg gyors elzáródása miatt a tömörödött réteg alatt az oldott oxigén a parciális nyomásnak megfelelően felszabadul és kitölti a szűrőréteg (homok, kavics) sza­bad térfogatát. A szűrés leáll, s csak akkor indul meg, ha a gázt eltávolítjuk. A légtelenítés alulról, a drén­csöveken keresztül, gyorsszűrt vízzel végezhető el. A drén-rendszeren betáplált víz a homokrétegbe zárt oxigént kihajtja, azonban a buborékok a kialakult biológiai szűrőhártyát felszakítják és a lassúszűrő víz­felszínére úsztatják. Ilyenkor a lassúszűrőt ki kell tisztítani, a homokréteget ismételten „be kell dolgozni". Minthogy ez a jelenség gyakori, a biztonságos és gaz­daságos üzemmenetet nagyon hátrányosan befolyásolja. d) A lassúszűrő homokrétegének periodikus tisztítása A felső homokréteg szennyeződésének mérté­két rétegvizsgálatokkal ellenőriztük az I. sz. las­súszűrőn. A vizsgálat idején a szűrő már 4700 üzemórán át működött, az utolsó szűrőtisztítás a vizsgálat előtt 30 nappal volt. A 2. ábrán a szűrőhomok 0—30 cm-es rétegé­ből vett minta vizsgálati eredményeit ábrázol­tuk. Vegyi alkotókat tekintve, legszennyezettebb­nek a szűrőhomok felső 5 cm-e bizonyult, de még 10 cm-en is jelentős volt az ammónia tar­talom. Az algák a szűrőhomok felső 5 cm-ében 10°— 10 8 egyed/cm 3 homok intervallumban fordultak elő. E mélységben főként kova- és zöldalgákat 11. 11 .11 11 11 i i—,—,—>—,—,—i 1—,—,—,—,—i 0 0,2 0A 0,6 0,6 1,0 1,2 0,1 1 101001000 \ j 1 10100100010000 toggi Komponensek Algaszám mo cmooo Baktériumszóm mg/cnr 1 homok 1000 egged/cm 3 homok) 37 C/cm 3 homok 2. ábra. A lassúszűrő homokrétegének vizsgálati adatai Puc. 2. Pe3yAbmambi uccAedoeanun CJIOH necna E MedAewioM 0UAbmpe Abb. 2. Untersuchungsergebnisse an der Sandschicht des Langsamfilters találtunk (Achantes, Oocystis, Tetraedron stb. fajok). Az alsóbb, 10—20 cm körüli homokré­tegben — lecsökkent számban — az említett fa­jokon kívül heterotrofiára képes növényi osto­rosok és állati egysejtűek) Trachelomonas, Monas, Bodo, Cyclidium stb. fajok) éltek. A szűrőhomok baktériumszáma a felszínen alacsony, 20 cm-ig fokozatosan emelkedik, utá­na ismét csökken. Eredményeink jó egyezésben állnak Husam és Hegedűs [12] közlésével. Vizsgálataink alapján a lassúszűrő homokré­tegének tisztítása során az eltávolított rétegnek Lázbérc esetében legalább 5 cm-nek kell len­nie. A szűrőhomok eltömődése a szűrési sebes­ség csökkenését eredményezi. Például az I. sz. lassúszűrő esetében, az előző tisztítás utáni 17. napon a szűrési sebesség a kezdeti 20 cm/óra értékről 13 cm/órára esett. A 25. napon már csak 6 cm/óra volt, ezt követően tisztítani kellett. Két tisztítási periódus között az átlagos szűrési se­besség így csak 13—15 cm/órának adódott. A tisztítás a szűrőhomok felső rétegének lapáttal való eltávolításából áll. Ez a megoldás pontatlan és rendkí­vül munkaigényes, a hasznos üzemórák számát csök­kenti. Célszerűbb volna gépi tisztítás [15] bevezetése. d) Környezeti hatások a lassúszűrő üzemére A nyitott lassúszűrőket erősen befolyásolja az időjárás, ugyanakkor szennyeződhetnek is. Nyá­ron a lassúszűrőben a planktonorganizmusok to­vább szaporodhatnak, bomlástermékeik a víz or­ganoleptics tulajdonságát károsítják. A szűrőkbe szél, madarak, emberi tevékeny­ség (karbantartás) folytán szennyező anyagok kerülhetnek, melyek az ivóvíz higiénés minősé­gét lerontják, sőt, alkalmanként járványveszélyt is jelenthetnek a fogyasztók számára [23]. Gyak­ran találtunk a lassúszűrőkben egér-, patkány-, rovar-hullákat, vízbe kerülésüket megakadá­lyozni nehéz. Télen 15—20 cm-es jégréteget is mértünk a lassúszűrőkön. A jég alatt levő 0,5 °C-os víz magas viszkozitása miatt a szűrési sebesség a nyári időszak 50%-ára is lecsökken. A biológiai hártya ilyenkor — a nyári, zselatinszerű réteg­gel ellentétben — szappanhártyához hasonló, merev, a szűrőfelületet gyorsan elzárja. Tekintve a lázbérci tározó téli kedvező vízmi­nőségét, a lassúszűrők használata ebben az év­szakban nem indokolt. A lassúszűrők próbaüzemének pozitív eredményei A lázbérci lassúszűrők üzembe állításakor felmerült problémák többsége a kellő tapaszta­latok hiányából adódott. Ez a rendszer hazánk­ban meglehetősen új, s inkább elméleti, mint gyakorlati szempontból vizsgált. A jelentkező negatívumok ellenére a lassúszűrők beállítása a tisztítási technológiába kedvező hatást gya­korolt a termelt ivóvíz minőségére az alábbi vo­natkozásokban : // ' / i\ / 0xigén : I \ / foggosztos | \ (KMnO,)

Next

/
Thumbnails
Contents