Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
1. szám - Galli László: Talajvizsgálatok a víz- és mélyépítésben. II.
Galli L.: Talajvizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1975. 1. sz. 9 Kiszáradva nem áll össze, jól ömleszthető, a kézen nyomot nem hagy. (Általában folyami homok, strand homok, szűrő homok.) IV. osztály: finom-homok Kiszáradva összeáll, do már kis nyomásra szemcsékre szétesik. Szárazon jól ömleszthető, nyoma a kézről lefújható, vagy letörölhető. A nedves szemcsehahnazt összeszorítva a szemcsék közötti víz a halmaz felszínére szorul, lazításnál azonban a szemcsék közé ismét visszaszívódik. Általában folyásra hajlamos talajok. IV. a osztályú az éles szemű és csillámos folyami homok, IV. b. osztályú a koptatott szemcséjű, csillám nélküli, simább fogású futóhomok. A IV. talajosztály anyaga öntés talajoknál iszappal keveredhet (IV/VI.), vagy iszappal rétegződhet (IV — VI.). A rétegzettség a száraz rögök homokereiből ismerhető fel. V. osztály: Igen finom-homok, homokliszt. Igen finom lisztszerű homok, kiszáradva összeáll, de már kis nyomásra bársonyos, sima fogású porrá esik szét. Szárazon nem ömleszthető, a kézről nyoma csak nehezen törölhető le. Nedvesen nem sodorható, vízzel folyásra hajlamos, a vízbe tett eredeti szerkezetű és víztartalmú minta azonnal teljesen szétázik. (Az V. osztályba tartoznak általában a lösz és a löszszerű talajok.) VI. osztály: iszap, homokos agyag (Gyengén kötött talajok) Kiszáradva összeáll és csak morzsolva, nehezen nyomható szét részben porrá, részben éles fogású, apró rögökké. Nyoma a kéz pórusaiban megtapad, csak lemosható. Nehezen, de már sodorható. Sodrás közben könnyen ellapul és hosszában megreped. A vízbe tett eredeti szerkezetű és víztartalmú minta — a vízállósági csoportja szerint — esetleg órákig változatlan marad, vagy azonnal apró rögökké esik szét. (A VI. osztályba tartoznak rendszerint az ártéri iszapok és agyagok. Ezért igen sok esetben finom homokkal keverednek (VI/IV), vagy rétegzettek (VI—IV). VII. osztály: duva agyag, iszapos agyag (Közepesen kötött talajok) 1. táblázat Vizet vezető rétegek hidraulikai jellemzőinek becsléssel felvehető átlagértékei A jellemzők becslésénél a réteg keletkezési körülményei és települési rendszere minden esetben figyelembe veendők k 0 a szivárgási tényező területi átlagértéke; a rétegzettségi mutató; a a a szabálytalansági mutató; i 0 a törési alapgrádiens; n 0 a szabad hézagtartalom Réteg minőség Talaj osztály [m/nap] h ®o i-o n 0 [%] Homokliszt, igen finom homok V 0,05—1 1 — 15 0,1 0,5 5 Iszapos finom homok IVb IV/VI 0,1 — 5 1 — 10 0,1—0,3 0,6 10 Éles szemű finom homok IVa 2 — 10 2-4 0,1—0,3 0,6 18 Durva folyami homok III 10 — 30 1—2 0,2 — 0,4 0,8 20 Durva homok apró kaviccsal III/II 15 — 50 1 — 5 0,2 — 0,5 0,9 25 Kissé iszapos kavicsos homok V/II 40 — 80 1 — 5 0,5 — 0,7 0,9 20 II 80—150 1 — 8 0,3 — 0,6 0,4 — 0,6 0,9 0,9 30 Homokos-kavics II/I 150 — 350 1 — 8 0,3 — 0,6 0,4 — 0,6 0,9 0,9 35 Görgeteges kavics I >350 1 — 3 0,6 — 0,9 1,0 40 Dombvidéki völgyek görgeteges, VI/I VII/I 15 — 40 1 — 5 0,6 — 0,9 0,6 — 0,9 10-40 VI/I VII/I 15 — 40 1 — 5 0,6 — 0,9 0,6 — 0,9 10-40 Durván rétegzett iszap-homok .... II—VI 10-25 5 — 20 0,2 — 0,5 0,6 — Finoman rétegzett iszap-homok . . . IV-VI -»2 — 10 t 0 10-100 0,2 — 0,5 0,5 — A gravitációs vízmozgás hidraulikailag is számításba vehető alsó határa: £„ = 0,05 m/nap (6 • 10"' m/s) A folyósodási hajlam maximuma: 0,03 </>,„% <0,1 mm f7<3,5 A számottevő kapilláris vízmozgás megindulása: D 10 % <0,1 mm; C7 => 5; 7 P>5%; jt<0,l m/nap (1,2 • 10" 6 m/s) A gravitációs vízmozgás szivárgási küszöbgrádiensei Rosa szerint: v=k{i-ik), ahol iic a talajok kötöttsége szerint: — finomabb szemcséjű átmeneti rétegekben: 0,2—0,5 — iszapos, agyagos rétegekben, a kötöttséggel növekedve: 12 —18 Ha ije > i-nél, a vízmozgást már a talaj belső erői befolyásolják
