Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
2. szám - Dr. Zsuffa István: Nagy tavak vízgazdálkodási rendjének optimális kialakítása a tározóméretezés eszközeivel
94 Hidrológiai Közlöny 1974. 2. sz. Dr. Zsuffa I.: Nagy tavak vízgazdálkodási rendje amelyek a A V egység egész számú többszöröseire vonatkoznak. Mivel a \ t őszi állapot és a £t + M tavaszi állapot összetartozik, a Pf' M = p(í t= i) valószínűség a D(i)=D 1(i) + D 2(i + M) kárt jellemzi. Végeredményben a (10) J)K,M = . inf : 'mai* ''max {r?' M • Part [D^+D^i+M)]} 150 I 1 I 100 50 vektorszorzat szolgáltatja a D K> M kármáti'ix elemeit. A speciális szimbólumok arra utalnak, hogy >• a K-M+l dimenziójú P K< M vektort a 20 + M elemű D(i) vektor egymást követő azon K — M+ 1 elemével kell szorozni, amelyek a D K' M eredményt minimummá teszik. A minimális értéket szolgáltató particionálist (számítógéppel) néhány egymást követő próbálkozással érhetjük el (a 3. táblázat kézi úton kidolgozott példát mutat). A számítógép eredménylapja minden K, M adatpárra szolgáltatja a minimális kárt, a maximális haszonnal és a particionálás során rögzített Hmin minimális vízállással. A maximális haszon értékekkel rajzoltuk meg az 1. ábra szaggatott szintvonalait. A haszonfelület csúcsa szolgáltatja a tó optimális üzemállapotát jellemző K 0, M 0, P 0 és >• Ho i n értékeket. A csúszóléptékkel és a Pf vektorral becsülni lehet a tóvízállások megfelelő valószínűségeit és ugyanígy le lehet olvasni a számítógép eredménylapról a Sió-esatorna által levezetett >évi vízmennyiségek jif° M° valószínűségeit is. A tó alatti tározómedence méretezése A Balaton fölös vízmennyiségei, a Sió mellékvizeinek vízhozamaival együtt, a Tolnai tározóba jutnak. Tehát ebbe a tározóba belépő vízmennyiségek eloszlása a mellékvízfolyások évi vízmennyiségei eloszlásának és a Balatonból lebocsátott vízmennyiségek eloszlásának a kompozíciója, mivel a két valószínűségi változó egymástól független. A mátrixaritmetika előnyeinek a kihasználására x\ ^ir ii! 30 40 50 60 10 M 1 r 11 wo 1500 80 90 100 110 120 130 %0 Vízállás [cm] -- Tározott 1700 1800 1900 2000 9100 f ) loroz o'' , 4-—\ 5<\viziriennuiseg 0 1 2 3 <t 5 6 7 S 9 10 11 12 13 « 15 16 1118 »<J/ t-/„+i/H' 4. ábra. A Balaton őszi minimális és tavaszi maximális vízállásaihoz tartozó károk ahol dVAV\ a tározókapacitás, dVSMsk — 1; P biztonsággal szolgáltatható és t( & tározóban az év végén visszamaradó vízmennyiség a mellékvizek vízmennyiségeinek az eloszlását ugyanannak az egységnek, A F-nek egész számú szorzataihoz tartozó valószínűségekkel kell közelíteni (azaz a Balatonba érkező évi vízmennyiségek és párolgások különbsége átlagértéke tizedének valószínűségeivel) (4. táblázat). A tározó vagy tó alatti csatornaszakasz árvizei valószínűségének a számítása A Velencei-tó vízszintjeinek a szabályozására a vízgyűjtőn két tározót építettek. Ezt a tórendszert a fent leírt módszerrel méreteztük a tározók által okozott árvízhozam csökkentés becslésével együtt. A tavakba, vagy tározóba lépő árvizek maximális vízhozama és vízmennyiségei közötti kapcsolatot Fárv=/(G™fvíz) — a QTelviz (12) regresszió analízissel becsüljük. Így a maximális belépő vízhozamok eloszlása: F{x)=p\Qmy í z = ~ Fárv^xj (13) alakra transzformálható. Tehát a (13) eloszlást is a közös térfogategység zlF (jelenleg a Velencei-tóba lépő évi vízmennyiségek és párolgások különbsége középértékének a tizede) egész számú többszöröPélda az üdülést érintő károk számítására 3. táblázat D x= (165; 98; 73; 53; 39; 27; 12; 0; 0;.. .0) P 1 0. 6= (0,159; 0,055; 0,057; 0,046; 0,684) L Rögzített maximális vízállás: //max = 100 cm Z> 1 = 0,159-98+ 0,055.73+ . . . +0,684-27 £> 2 = 0 i i. D x + D 2> 17,45 3. #max=107 cm í» 1 = 0,159-53+ 0,055-39+ ... +0,046-12 + 0 Z> 2 = 0+ ...+0,046-0,2 + 0,684.7 2 2 3 3 D 1 = D 2 + Z)= 17,45 Z> 2=(0;...0; 0; 0,2; 7; 14; 20; 48; 80; 117; 150) 2. jy m ax=103 cm D x = 0,159-73 + 0,055-53+ . . . +0,684-21 Z> 2 = 0+ . . . +0,684-0,2 1 1 ^ J2 D 1+D 2>D 1+D 2>n,á5 4. i/max= 113 cm Z> x=0,159-39 + 0,055-27+ ... +0 4 D 2 = 0+ .. . +0,057-0,2 + 0,046-7 + 0,684-14 4 4 3 3 Z> 1+5 2>17,45=5 1+5 2
