Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
2. szám - Dr. Joó Ottó–Lotz Gyula: Tapasztalatok és feladtok a nyugat-magyarországi meliorációs munkáknál
84 Hidrológiai Közlöny 1974. 2. sz. Dr. Joó O.—l.o tz Gy.: Nyugat-magyarországi meliorációs munkák 1. láblázai A melioráció tájékoztató műszaki-gazdasági mutatói Nyugat-Duuántúlon l!Mi3—1971 közöli Üzemi melioráció összesen . ebből vízrendezés alagcsövezés területrendezés kémiai talajjavítás mechanikai talajjavítás, biológiai talajjavítás ... egyéb munkák tervezés 150 mill. Ft 8—17 mFt/ha 34 mill. Ft 28 mill. Ft 7 mill. Ft 39 mill. Ft 14 mill. Ft 10 mill. Ft 10 mill. Ft 8 mill. Ft Munkákkal érintett terület MMÖT 13 000 ha Üzemi mutatók a bemutató gazdaságokban: állatsűrűség MMÖT-re 1971-ben 1 traktoregységre jutó szántó 1971-ben műtrágyatelhasználás hatóanyagban szántóegységre 1971-ben gabonaegység hozam 1965-ben 1971-ben termésátlagok búza 1965-ben 1971-ben kukorica 1965-ben 1971-ben hozamnövekedés a meliorált területeken a javítatlanhoz képest halmozott termelési érték termőterületre 1965-ben 1971-ben bruttó jövedelem termőterületre 1965-ben 1971-ben nettó jövedelem termőterületre 1965-ben 1971-ben A melioráció megtérülési ideje: a termelési érték alapján számítva a bruttó jövedelem alapján számítva . a nettó jövedelem alapján számítva .. 100 Ft beruházás hozamnövelő hatása 1,8—2,5 mFt/ha 6,5—13 mFt/ha 0,8 mFt/ha 2,5—3,3 mFt/ha 0,8—3,3 mFt/ha 0,8—1,8 mFt/ha kiviteli költség 5—6%-a. 11,3 mFt/ha 30 szá/100 ha 23—46 ha/tre 70—180 kp/ha 14 GE q/ha 26 GE q/ha 9—12 q/ha 16—30 q/ha 5—21 q/ha 23—38 q/ha 15—85% 4,7 mFt/ha 8,4 mFt/ha 1,0 mFt/ha 3,7 mFt/ha —0,8 mFt/ha (negatívl) + 1,8 mFt/ha 5 év 12 év 16 év 19 Ft/év ció hatását a fő szántóföldi növények termésátlagaira, a gazdálkodás eredményességére. Részletes elemzésük meghaladja tanulmányunk kereteit. A gazdasági hatékonyság elemzési módszerei a közelmúltban alakultak ki, a kapcsolatos műszakigazdasági mutatók egységes rendszerével együtt. Sajnálatos, hogy alkalmazásuk csak tudományos igényű összeállításokra szorítkozik. Az üzemek tapasztalatai, eredményei, a táblatörzskönyvek adatai elemzésével mindenesetre megállapítható, hogy a jól előkészített és megvalósított melioráció kedvező lehetőséget ad területünkön a gazda kezébe. Ha a gazdálkodás általános feltételei megfelelők, a megjavított termőképességű talajokon kielégítő gazdálkodást lehet folytatni, mely mind a népgazdaság, mind az itt élő népesség számára kedvező. 5. Kutatási jellegű feladatok Röviden szólunk a melioráció kutatási jellegű feladatairól, különösen tekintettel a munkák nagyléptékű folytatásához szükséges kísérleti területtel kapcsolatos javaslatunkra. Az eddigi kutatómunka átfogó értékeléseként az alábbiakat állapíthatjuk meg: 1. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem kutatói 1954—60 között elsősorban mezőgazdasági szempontból elismerésre méltó munkát végeztek a melioráció területünkön alkalmazható megoldására. Az alapozó jellegű — Szentgyörgy völgyön végrehajtott — kisparcellás vizsgálatok nem térhettek ki a nagyüzemi meliorációs munkák vízgazdálkodási, technológiai, talajmechanikai-talajtani, gazdaságossági kérdéseinek tanulmányozására. 2. A VITUKI eddig publikált elméleti és gyakorlati — főleg a hagyárosböröndi kísérleti telepen folytatott — kutatási tevékenysége [8] a tervezőmérnök számára értékelhető, vízgazdálkodási megfigyelésekkel alátámasztott eredményeket nem adott. 3. Az üzemszerűen végzett meliorációs munkák során egyes bemutató üzemek területén különböző elrendezések kerültek megvalósításra. Ezek intézményes megfigyelése, értékelése konstrukciós, financiális és egyéb okokból elmaradt. 4. Ugyanezt mondhatjuk a bemutató üzemekben megvalósított elrendezések hatásvizsgálatára is, pedig a földművelésügyi miniszter azzal hagyta jóvá az irányterv szerinti meliorációs munkákat, hogy „a tervezett beavatkozást hatásainak nagyüzemi felmérésére és bemutatására először mintaüzemekben kell megvalósítani. A továbbhaladás a szerezhető tapasztalatok nyomán a népgazdasági terveknek megfelelően történhet." A tervezőmérnök a leggyakrabban az alábbi kérdésekkel találkozik: a) Mikor, hogyan kell jól vakonddrénezni, mélylazítani? Melyek e munkák helyes végrehajtásának jellemzői? Mik állékonyságuk feltételei, a munkák hatásai, a kapcsolatos mintavételek, értékelésük metodikája? b) Mi az a felszíni és felszín alatti mértékadó fajlagos lefolyás, amelyekre a vízelvezető műveket méretezni kell? c) Mik a hatékony drénkiosztás feltételei, a helyes dréntávolság, szűrőzés, technologia? Mi tör : ténik, miközben a vízcsepp a felszínről a drénbe, illetve a befogadóba jut? d) Milyen hatása van a komplex beavatkozásnak? Mi a továbbhaladás útja, a drénezés alkalmazási lehetőségei egyéb területeken (altalajöntözés, szikjavítás, talajvízszintszabályozás, stb.)? e) Melyek a gazdaságos, illetve hatékony melioráció paraméterei, mekkora a még gazdaságos beruházás fajlagos értéke (Ft/ha)? Mik a hatékonysági vizsgálat helyes módszerei? A fölvetett kérdések zöme elméleti, szakirodalmi, vagy laboratóriumi vizsgálatokkal megnyugtatóan nem tisztázható. Csak az üzemekben, üzemszerűen végzett munkák rendszeres vizsgálata, értékelése (hatásvizsgálatok) és összehasonlításra alkalmas, megfelelő kísérleti területeken folytatandó intenzív tudományos megfigyelések értékelése adhat választ a felvetődött kérdésekre. A hatásvizsgálatok módszereit kialakítottuk. Elvégzésükről intézkedni kell. A kísérletek lefolytatására a [7] alatti értékelésben az alábbiakat javasoltuk a MÉM-nek: Bajánsenye szomszédságában, Kercaszomoron, jól megközelíthető helyen kedvező lehetőség van a nyugat-magyarországi területek sajátosságait jól reprezentáló, mintegy 20 ha nagyságú kísérleti tér kialakítására. Ennek javasolt elrendezéseit a 6. ábra mutatja. A külvizeket kizárjuk. A terület nyugati szélén húzódó mélyedésben tározható vízből öntözhető lenne. Esőszerű öntözéssel a szükséges vizsgálatok ideje 2—3 érve rövidülhet.
