Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

2. szám - Dr. Joó Ottó–Lotz Gyula: Tapasztalatok és feladtok a nyugat-magyarországi meliorációs munkáknál

80 Hidrológiai Közlöny 1974. 2. sz. Dr. Joó O.—l.o

tz Gy.: Nyugat-magyarországi meliorációs munkák 4. ábra. Vakonddrénezéssel kombinált alagcsővezés elvi elrendezése Homok Homokliszt (Mo) Iszap durva középfinom |. finom durva finom durva finom 0,2 0,1 0,05 0,02 0,01 0,005 0,002 100 0,2 0,1 0,05 0,02 Szemcse/átmérő, log D [mm] 0,002 5. ábra. A nyugat-magyarországi melioráció jellemző talajainak szemeloszlása A viszonylag gyors víztelenítés következtében a szántott réteg szerkezete is megőrizhető volt. Nagyüzemi körülmények között ez a módszer természetesen nem alkalmazható. A bakhátak elegyengetése után azonban a víztelenítés gyakorlatilag lehetetlenné vált, ez a meglevő sekély termőréteg pusztulására vezetett. A termőréteg vastagságának, a talaj víz befogadóképességének növelésére kézenfekvő volt a mélylazítás alkalmazása. A tócsaképződés a nagyüzemi táblásítással összhangban kialakított nyilt árokhálózattal — egyidejű terepegyengetés, kisebb tereprendezés mellett — megakadályozható. A megnövelt befogadóképességű, telített talaj közvetlen víztelenítésére azonban csak drénezés jöhet tekintetbe. A gyors víztelenítés igénye sűrűn elhelyezett lecsapoló elemeket kíván. Ez szokványos dréncsőhálózat alkalmazása esetén olyan magas összegű beruházást igényelt volna, melynek megtérülése eleve kilátástalannak látszott. Osztrák tapasztalatok alapján így a választás a mélylazítással kombinált vakonddrénezésre esett. E beavatkozással nemcsak a víztelenítés feladatát reméltük megoldani, hanem gyors ütemű talajszerkezetjavulás, ezzel a termőréteg 40—50 cm vastagságig történő megnövekedése is várható volt. A vakonddrénezésnél — melyet Magyarorszá-