Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
2. szám - Schmidt Antal–Simor József–dr. Uherkovich Gábor: Dunai szennyvízhullám észlelésével kapcsolatos tapasztalatok
58 Hidrológiai Közlöny 1974. 2. sz. Schmidt A.—Sirnor J.— Dr. Uherkovich G.: Dunai szennyvízhullám 20—75%-os össznépesség-csökkenés mellett megint csak a Cyclotella-k egyedszámának szembeötlő csökkenéséről tamískodnak (Uherkovich 1971 b, p. 185—187). A Tisza mellékvizei közül az Ondava partjára települt hencovcei cellulóze-gyár szennyvizeinek beömlése nyomán bekövetkező alganépességcsökkenés és ezen belül is a Cyclotella-egyedek feltűnő arányú pusztulása világosan jelzi az ilyen típusú szennyvizek toxicitását (Antos—Safrankó—Uherkovich 1968, j). 68—69). A hencovcei gyárnak az Ondavára gyakorolt eme hatását Hanzlikova (1962) a mederbevonat-vizsgálataival is kimutatta, így az egy másféle hidrobiológiái metodikával is bizonyítottnak tekinthető. Egy más típusú, cianidos eredetű toxikus szennyezésre a finnországi Keravanjoki folyón bekövetkezett algaössznépesség- és ezen belül Cyclotella-egyedszám csökkenés megint csak világosan utal arra, hogy az ipari szennyezéseknek közvetlen, toxikusnak tekinthető hatása jelentősen befolyásolja a konkrét algaegyüttes összetételét (Uherkovich 1971 a, p. 9—11). Ennek a finnországi példának a bizonyító erejét növeli, hogy ezt a cianidos szennyezést halpusztulás is kísérte, miként az saját vizsgálatainktól függetlenül a helsinki vízminőségellenőrző hatóság megállapította (v. ö. Uherkovich 1971 a, p. 11). Az itt részletesen bemutatott tényanyag azt igazolja, hogy a nagyobb felszíni vízfolyások lebegtetett élőszervezetei, apotamoplankton tagjai között olyan gyakori és igen gyakran jelentős egyedszámban jelenlevő Cyclotella fajok különösen érzékenyen reagálnak a masszív ipari szennyvízbelépésekre. A jól észlelhető egyedszám-csökkenés úgy áll elő, hogy ott, ahol a bevezetett szennyvíz csak megkezdi az elkeveredését a befogadó folyóvízzel és így viszonylag töményen fejti ki a hatását az elkeveredő víztömeg mikroorganizmusaira, mind az Önfogyasztás hirtelen megemelkedése, mind maguknak a szennyvizeknek a toxikus hatása (a kettő többnyire el sem választható a szennyvízbelépés helyén egymástól) azonnali pusztulást idéz elő a szervezetek egész soránál. A szennyvíz-belépés alatt vett mintákban sok az elpusztult, dezorganizált sejttartalmú kovamoszat, amelyek azután később — elsősorban a lassan tovagörgő fenékiszapban és a lenitikus parti vizekben — jórészt ki is ülepszenek. Ha egy ilyen, toxikusán is ható szennyvízterhelés folyamatosan éri a folyót, annak hatása a meder egy bizonyos szakaszán folyamatosan kimutatható és ugyancsak kimutatható a csatlakozó mederszakaszban a folyamatos regenerálódás, miként erre számos tiszai hossz-szelvényvizsgálat adata utal [Uherkovich 1971 b]. Másképp alakul a helyzet, ha a masszív toxikus hatású szennyezés egy bizonyos rövidebb időre leszűkülve éri a folyót. Ilyenkor a toxikus szennyezés csak egy bizonyos nagyságú víztömegre fejti ki hatását. Az érintett és a mederben lefelé vándorló víztestben kimutatható ez a hatás, de sem fölötte, sem alatta nincs nyoma a folyóban a toxikus hatásnak. A toxikusán befolyásolt víztömeg lefelé haladtában a határain bekövetkező keveredéssel állandóan növekszik. Ez a keveredés — elsősorban a lefelé vonuló szennyezett víztest szegélyein — a toxikus hatásfok fokozatos kiküszöbölődéséhez, egy bizonyos regenerálódási folyamathoz vezethet, de fel lehet tételeznünk, hogy a szenny vízhullám egy részében, annak mintegy a ,,magjában", az élővilágnak a toxikus hatás okozta megváltozása a szennyezés mértékének megfelelően hosszabb vagy rövidebb mederszakaszon kimutatható. Ilv módon a potamoplankton mennyiségi összetételének folyamatos vizsgálata megfelelően időzített mintákkal információkat nyújthat egy ilyen, előzetesen toxikusán befolyásolt víztest átvonulásáról egy bizonyos ponton. Vizsgálati eredmények A hidrobiológiái vizsgálatok szerint a Dunának a kérdéses időszakban gazdag népességű potamofitoplanktonja (plankton jellegű fitoszesztonja) volt; az össznépességnek mintegy 81—86%-át Cyclotella fajok, továbbá Stephanodiscus liantzschii Grun. és Melosira binderana Kütz. (= Stephanodiscus binderanus [Kütz.] Krieger) alkották. Az algaegyüttes minőségi elemzése további 86 algataxon jelenlétét mutatta ki. Nagyobb egyedszámmal a következő szervezetek voltak képviselve = Asterionella formosa, Fragilaria crotonensis, Melosira granulata var. angustissima, Nitzschia acicularis, N. actinastroides, N. palea, Synedra acus; Actinastrum hantzschii, Ankistrodesmus angustus, Dictyosphaerium pulchellum Pandorina morum, Scenesdesmus acuminatus; Anthophysa vegetans. Alfa-béta-mezoszaprobitást és egyben egy viszonylag magasabb trofitási szintet jelző algaegyüttes volt tehát jelen. A feltételezésünk az volt, hogy az algaössznépes[sejt/ml] 60000--50000 wooo 30000 20000 - — 10000 -IX. 10. 16 IX.11. 10 16 11 IX.11. 10 19 IX. 13. [nap] 10 [óra] 1. ábra. A Cyclotella spp. •— Stephanodiscus hantzschiiMelosira binderana (Centrales) együttes sejtszám/ml értékeinek alakulása Baján. 1972. IX. 10-e 16 óra és IX. 13-a 10 óra között vett vízmintákból Puc. 1.0opMupoeanue 3HÜHEHUÜ cyMMapnbixuinop (SM/I) y E.,Ean ÖAH nopodC yclotella spp., Stephanodiscus hantzschii Molosira binderana (centrales). M3 npoö, e3nmux e 16 f acoe 10-zo cewnnöpn 1972 eoda ue 10 nacoe 13-eo ceHmnópn 1972 eoda Abb. 1. Gestaltung der gemeinsamen Zellenzahl/ml — Werte der Cyclotella spp. — Stephanodiscus hantzschiiMelosira binderana (Centrales ) in Baja aus den zwischen 10. IX. 9172. 16. Uhr und 13. IX. 1972. 10. Uhr entnommenen Wasserproben
