Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
2. szám - Dr. Kozák Miklós: Szabadfelszínű nempermanens vízmozgások közelítő számítása összetett szelvényű medrekben
Dr. Kozák M.: Szabadfelszínű nempermanens vízmozgások Hidrológiai Közlöny 1974. 2. sz. 55 Kezdeti feltétel. H-3,3m 5. ábra. A számpélda kezdeti- és határfeltétele; keresztszelvénye és a számítással kapott Z = Z(t) x; jelleggörbék Fig. 5. Initial- and boundary conditions of the numerical example, cross-section and the characteristics curves Z = Z(t)xi obtained by computation (F) vízhozamának időmenti változását: Q=Q{t) xX j; v=v{t) x= x f m míg az alsó szelvényben a vízszint időmenti változását kifejező: Z=Z(t) x=X a (11) összefüggést. A (8) lineáris egyenletrendszer megoldását ismertnek tételezzük fel [3., 5., 7]. A számítás eredményeként minden szelvényben (Ja: = 2500 m), minden időintervallumban {At—\ óra) megkapjuk a Q, V, Z és q értékeket. 5. Az eljárás alkalmazása Adott egy szabályos, összetett keresztszelvényű vízfolyás, az 5a. ábrán megadott geometriai jellemzőkkel. A folyón kezdetben permanens, egyenletes vízmozgás volt II =3,3 méteres főmederbeli és h = 0,3 m hullámtéri vízmélységgel. Két esetet vizsgálunk, de a főmeder Manning-féle simasági tényezője mindkét esetben azonos: a) az első esetben a hullámtér simasági tényezője k a = 10, b) a második esetben: a hullámteret rendeztük és simasági tényezője megnövekedett és értéke: k b = 20. Bocsássunk rá mindkét mederre a felső végén egy T = 3 napig tartó, és az 5b. ábrán megadott Q — Q(t) x=o árhullámot és számítsuk ki, hogyan alakulnak a Z = Z(t) X { árhullámképek a változó hullámtéri érdességi viszonyok mellett? A számítás eredményeiből az 5b. ábrán raktuk fel a Z = Z(í),= 0km (12) «=25 km «=50 km jelleggörbéket, melyekből a következő fontos következtetéseket állapíthatjuk meg: 1. A javasolt közelítő eljárás alkalmas az összetett szelvényű medrekben kialakuló nempermanens vízmozgások számítására. 2. A hullámtér simaságának növelésével (k a = 10-ról kb= 20-ra) ugyanazon víztömegű és tartósságú árhullám az egyes szelvényekben jóval alacsonyabban tetőzött. így pl. x — 0-nál ZlZ = 0,84 m a; = 0-nál zl.Z = 0,46 m a; = 0-nál AZ = 0,15 m 3. Kisebb érdességű hullámtér esetén az áradás gyorsabban terjed lefelé. A számítás során a főmeder és a hullámtér szivárgását 0-nak vettük (q,f=0, <7„a— 0). a[m 3/s] h'h(T) jelleggörbék az x = 0; 25; 50 km-es szelvényekben *h- 10 hullámtéri érdesség esetén
