Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

12. szám - Galli László: Talajvizsgálatok a víz- és mélyépítésben. I. rész

550 Hidrológiai Közlöny 1974. 12. sz. Ádámosi M. és mlsai: Duzzasztás hatása a Tisza vízminőségére A TÍPUSTERÜLETEK HATARA! llllliO I

C

1 /

ft je, L^ I % / / WW ^ / ,

V\\UIII / _ /'"//II lllllf '''^'^TnJri-m^.r '/"/,„•„..»> ŐSFÖLDRAJZ! KEP l II I A RETEGZODES GEOMETRIAI KEPE e j j | * | j ! £ KF, un 0i

e0 Ko,A.(J,OCQ — valamilyen lepusztulással, legtöbbnyire eróziós pusztulással kialakult felületek: eróziós határok — két különböző jellegű üledékképződés határfelülete: a kiékelődés. A típus területek rétegsorai A típus területek uralkodó rétegsora a terület minden részén, valamilyen műszakilag már közömbös alaprétegen, vagy már közömbös határmélység felett, egymást mindenütt azonos sorrendben követő és bizonyos szóródási határon belül, azonos vastagságú és azonos minőségű jelleggel rendelkező rétegekből áll. A rétegsor jellegét a keletkezés módja, a réteg vagy a rétegsor genetikai jellege határozza meg (1. ábra, fí és D fontok). 0 r

pMDMIí Statisztikai mutatók •• d, e

a; M,e„ 0 © ® © . _ T- * _ ^ vízszintes "0 = "vízszintes i ^ ~ kfüggőleges = H50) 1. ábra. Az építésföldtani vizsgálatok földtani elemei A=Típus területek (völgyi öblözetek, medencék, hátságok, lejtők, stb.) B = Genetikai típus rétegsorok (pld. B. =lejtőtörmelék, ß

2 =völgyszegélyí fiiedéksor, B

3 = völgyí üledéksor) €=A típus területek és a genetikai típus rétegsorok lehatárolása (C. = tektonikai határ, C

a=eróziós határ, 1 C

3 = kiékelődés) 1> = Különböző minőségű rétegek (pld. Z)

l=ártdri iszap és agyag fedőréteg, />„= kavicsos-homok mederüledék, vízvezető réteg) E = Egyedi rétegsor d-i, tj — a rétegvastagságok középértéke és szórása k és A=a rétegek szivárgási tényezőinek, rétegzettség! és szabálytalansági mutatóinak területi középértéke Abb. 1. Geologische Elemente der baugeologischen Untersuchungen A =Typengebiete (Talbuchten, Becken, Bergrücken, Hänge usw.) It = Genetische Typen-Schichtenreihen (z. B. B

l = Hangschutt, jS

2=Sedimentreihe am Talsaum, 7i

3 = Talsedimentreihe) C = Mögliche Abgrenzung der Xypengebiete und der genetischen Typenschichtenreihen (Cj =tektonische Grenze, Cg = Erosionsgrenze, 6'

3 = Auskeilung) 1> = Verschiedenartige Schichten (z. B. D

X = Hochflutlehm und TonDeckschicht, 7J„ = kiesiger Sand Bettsediment, wasserführende Schicht) E =Individuelle Schichtenreihe d(, J,' = Mittlerer Wert und Streuung der Schichtenstärken k und A = Gebietsmittelwerte der Sickerungsfaktoren der Schichten und der Schichtungs- und Unregelmässigkeitszeiger értékével és települési rendszerének a mutatóival lehet értékelni (2. ábra). Részletesen ezek az értékelések a következők szerint végezhetők el. A típus területek határai A típus terület mindig egy-egy azonos földtani folyamat hatására kialakult terület. Határai — a kialakulásban szerepet játszó földtani folyamatok szerint — lehetnek (1. ábra, C pontok): — szerkezeti vonalak: tektonikai határok, © ® © x kn ,+kr, "0-1 v

m

m-v

0(1+6a.) 0 2. ábra. A rétegek hidraulikai minősítése I = Rétegvastagság — réteghatár magasság (matematikai statisztikai középérték és szórás) 2=Szabályos települések: n = homogén, 6=anizotróp, c = vízszintesen rétegzett lk

0 = a szivárgási tényező területi átlagértéke, ^=rétegzettségi mutató) 3 =Szabálytalan települések: a = keresztrétegzett, b — lencsés, c —járatos település (a=szabálytalansági mutató, vmax—&z áranivonal sűrűsödés miatt várható legnagyobb szivárgási sebesség közelítő értéke) 4 = Heterogén anyag minőség: A= a vizsgált szelvény teljes hossza, a= a vizsgálatok szempontjából mértékadó tulajdonságokkal rendelkező szakaszok összes hossza, e = a heterogenitás mutatója. (A vízépítésben a szelvény „vízzárósági" mutatója, a szelvényben található vízzáró és telítve is kohézióval rendelkező talajok előfordulási arányszáma) Abb. 2. Hydraulische Qualifizierung der Schichten 1 =Schichtenreihe — Schichtengrenzhöhe (mathematisch-statistischer Mittelwert lind Streuung) 2 =»Regelmässige Schichtungen

: a =homogen, b=anisotrop, c =horizon talgeschichtet (A;

0 = Gebietsdurchschnittswert des Sickerbeiwertes, X =Schichtungszeiger) 5 = Unregelmässige Siedlungen: a =quergeschichtet, fc=linsig, c = durchhöhete Schichtung (a = Unregelmässigkeitszeiger, ):

ma

x = Annäherungswert der infolge Stromlinienverdichtung zu erwartende grösste Sickergeschwindigkeit) 4 = Heterogene Materialgüte: A— Ganze Länge des untersuchten Profils, a = gesamte Länge der aus Sicht der Untersuchungen mit massgebenden Eigenschaften verfügenden Strecken, e = Zeiger der Heterogenität. (Im Wasserbau der Wasserundurchlässigkeits-Zeiger des Profils, die vorkommende Verhältniszahl der im Profil vorhandenen wasserdichten und auch gesättigt über Kohäsion verfügenden Böden)