Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

10. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

476 Hidrológiai Közlönij 1974. 10. sz. Aujeszky G.—Dr. Karácsonyi S.—

Dr. Scheuer Gy.: A DNy-i Bükk [20] Papp F.— Vitális György: Magyarország műszaki földtana. Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványa Bp. 1967. [21] Pécsi M. —Somogyi S. : Magyarország természeti földrajzi tájai ós geomorfológiai körzetei. Földrajzi Közlemények. 1967. XCI. [22] dr. Scheuer Gyula : Az egri források vízföldtani vizsgálata. Hidrológiai Tájékoztató. 1967. nov. 67 — 71. [23] dr. Scheuer Gyula : Eger ós környékének vízföldtani viszonyai, vízszerzés lehetőségei. Eger minőségi vízgazdálkodása Ankét 1971. 14—21. [24] Schmidt E. R. : Geomechanika. Akadémiai Kiadó. Bp. 1957. [25] Schmidt E. R. és munkatársai : Magyarország vízföldtani atlasza és magyarázója. M

AFI kiadvány, 1962. [26] Schréter Zoltán: Az egri vízvezeték hévízi ártéri kútja. Hidrológiai Közlöny, 1932. 12. [27] Schréter Zoltán : A Borsod — Heves vármegyei miocén barna kőszénmedencék hidrogeológiai viszonyai. Hidrológiai Közlöny, 1950. 30. 355 — 363. [28] Schréter Zoltán : A Bükk hegység régi tömegének földtani ós vízföldtani viszonyai. Hidrológiai Közlöny. 1954. 34. 287 — 294. 369-381. [29] Udvarhelyi K. és munkatársai : Magyarország természeti és gazdasági földrajza. Tankönyvkiadó Bp. 1968. [30] Vadász E. : Magyarország földtana. Akadémiai Kiadó Bp. 1960. [31] Vitális György: Adatok a DNY-i Bükk vízföldtanához. Hidrológiai Közlöny, 1966. 46. 255 — 260. [32] Vitális György — Hegyi l-né: Nyersanyagkutatás a tervezett Eger — felnómeti Cementgyár számára. MÁFI Évi jelentés. 1967. [33] Vitális György: Hozzászólás az Eger környéki karsztvíz beszerzés kérdéséhez. Eger minőségi vízgazdálkodása Ankét, 1971. 108—111. [34] VITUKI : Magyarország vízkészlete I. Mennyiségi számbavétel, Bp. 1954. Iiarsthydrogeolnffisehc Verhältnisse im südwestlichen Teil des Biikk-Gcbirges Aujeszky, G. —dr. Karácsonyi, S. — dr. Scheuer, Gy. Von den das Bükk-Gebirge im allgemeinen kennzeichnenden hydrogeologischen Gegebenheiten abweichende urn i eigenartige Verhältnisse findet man im südwestlichen Teil des Gebirges. Auf diesem Gebietsteil fehlen die das Karstwasser speisenden grossen Kalksteingebiete und nur stellenweise sind in geringer Ausbreitung Schollen unter den wasserdichten Schichtenreihen vorfindbar. Aus diesen kleinen Kalksteinschollen entspringen Quellen mit grosser Schüttung, zwischen deren Abflussmenge und der Oberflächenausdehnung der karstigen Formationen der Widerspruch gross ist. Die im Zusammenhange hiermit durchgeführten Untersuchungen haben bestätigt, dass die von grösserer Entfernung ankommenden Wässer in die zwischen den Schiefergebieten befindlichen Kalksteinschollen versickernd in Form von Quellen aus den tiefer liegenden karstigen Formationen wieder auf die Oberfläche heraustreten. Bei der Analyse und Deutung der örtlichen hydrogeologischen Gegebenheiten, muss man also aus den für das ganze Bükk-Gebirge gültigen Bedingungen ausgehen. Das Speisungsgebiet des einheitlichen Karstsystems ist der Gürtel der herabsinkenden Ka rsteund seine Anzapfstellen sind die Quellen. Die tiefste natürliche Anzapfstelle des Karstsystems ist das Quellengebiet in Eger und so befindet sich unter diesem Gebiet (157 m ü. A.) der statische Vorrat des Karstreservoirs. Die Funktionierung der aus den dynamischen Vorräten gespeisten Quellen hängt von der Sättigung des Systems ab. Die Erkennung des einheitlichen hydrodynamischen Systems ist aus der Sicht der Wasserwirtschaft bedeutend, weil mit der Nutzung des natürlichen Speicherraumes die bisher ungenutzt abgeflossenen Gewässer rational verwendet und die Bedingungen der Wassergewinnung bedeutend verbessert werden können. ( Folytatás a 460. oldalról) film bemutatása követte, amely tájékoztatott a jelentősebb magyarországi árvizek egyes eseményeiről, továbbá a védekezés módszereinek és eszközeinek fejlődését is bemutatta az 1960-as évektől napjainkig. Január 15-én délután Prof. Mátrai István tartott bevezető előadást a C) jelű témával kapcsolatban. Ezt követően a dolgozatok szerzői bemutatták dolgozatukat, felhíva a figyelmet a dolgozatban foglaltak lényegére és végső eredményeire. Az ülésszakot a bemutatott dolgozatok fölötti vita zárta be. Este Prof. Dr. Csanádi György akadémikus, az MTA Mérnöki-, Építészeti és közlekedéstudományok Szakcsoportja elnöke, közlekedési és postaügyi miniszter adott fogadást a Szimpózium résztvevői számára a Magyar Tudományos Akadémia nevében. Január 16-án a B) jelű témával kapcsolatos ülésszakokat Prof. Dr. Kozák Miklós előadása vezette be (Kozák professzor betegsége miatt az előadást Dr. Szalay Miklós ismertette). Az előadást a dolgozatok bemutatása követte és délután az ülésszakot vita zárta le. Este a Szimpózium résztvevői a Magyar Állami Nópiegyüttes „Ecseri Lakodalmas" című bemutatóját tekintették meg. Január 17-én az A) jelű témával kapcsolatos ülésszakok bevezető előadását Prof. Dr. Starosolszky Ödön tartotta. A dolgozatok bemutatását vita követte és zárta be. A Szimpózium záró ülésén Prof. Schoemaker, az IA HR főtitkára ismertette a vízzel foglalkozó, nem kormányzati, nemzetközi, tudományos szervezetek együttműködésének múltbeli tapasztalatait és jövőbeli irányait, majd ezt követően Prof. Dr. Bogárdi János akadémikus foglalta össze a Szimpózium tudományos eredményeit. A Szimpózium Prof. V andervelden zárszavával ért véget. Este Prof. Dégen Imre államtitkár a Szimpózium részvevőinek tiszteletére bankettet adott az Országos Vízügyi Hivatal nevében. Pohárköszöntőjóben a kormányzati ós a nem kormányzati szervekben folytatott nemzetközi együttműködések előnyeit, szükségességét ós fontosságát hangsúlyozva elismeréssel emlékezett meg az IAHR kezdeményezéséről a vízzel foglalkozó nemzetközi tudományos szervezetek együttműködésével kapcsolatban. A pohárköszöntőre adott válaszukban Prof. Dr. Hayashi, az IAHR elnöke és Prof. Vandervelden, a PIANC főtitkára a Szimpózium sikerének ós eredményeinek méltatása mellett ugyancsak az együttműködés előnyeit hangsúlyozva annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy a budapesti Szimpózium tapasztalatai másokat is hasonló rendezvények megszervezésére fognak ösztönözni. A Szimpózium résztvevőinek január 16-án és 17-én délelőtt módjuk volt látogatást tenni a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási ós Vízépítési Intézete (BME—VVI) valamint a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) Hidraulikai Laboratóriumaiban is. A Szimpózium résztvevői január 18-án egósznapos tanulmányút keretében megismerkedtek a Magyar Jégtörő Hajórajjal, amely 11 egységével bemutatót tartott a Baja környéki Duna-szakaszon. A Szimpózium eredményei két csoportba sorolhatók: -— Szemléletalakítás szempontjából jelentősnek tekinthető, hogy olyan szakemberek cserélhettek véleményt a folyami ós jéghidraulika kérdéseiben, akik ugyanazt a természeti jelenséget különböző társadalmi-gazdasági célok szempontjából vizsgálják, művelik ós fejlesztik. A sokszor egymásnak ellentmondó igénye közötti kompromisszum eléréséhez a különböző szakterületek szakembereit tömörítő közös rendezvények kiváló lehetőséget nyújtanak. — Az előbbiből következik, hogy a közös rendezvény tudományos eredményei szélesebb megvilágításban járultak hozzá az ember vízi környezete egyes szabályozási kérdéseinek tisztázásához. Dr Stelczer Károly Szimpózium Helyi Rendezőbizottságának elnöke