Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
10. szám - Aujeszky Géza–Dr. Karácsonyi Sándor–Dr. Scheuer Gyula: A DNY-i bükk karsztvízföldtani viszonyai
474 Hidrológiai Közlönij 1974. 10. sz. Aujeszky G.—Dr. Karácsonyi S.— Dr. Scheuer Gy.: A DNy-i Bükk 6. kép. A síkfőkúti Imre forrás Bild 6. Die Imre-Quelle in Sikfőkut [mA.Q 270 2S0 250 240 230 220 9. ábra. Forrókid vázlatos vízföldtani szelvénye Abb. 9. Schematisches hydrogeologisches Profil von Forrókút Mind a három csoportba tartozó forrásoknál — kivételt képez a Sikfőkúti Imre- és a Forrókút — hiányzik a megfelelő nagyságú szabad vízgyűjtő terület, ill. a forrásokhoz tartozó mészkőrögök nagysága nincs arányban a vízhozammal. Ezért feltételezni kell, ill. nagy valószínűsége van annak, hogy a legmagasabban fakadó időszakos források a Bükk fennsík felől kapják vizüket. Ugyanez a helyzet a többi forrásoknál is. Az összefüggés-vizsgálat analógiája kiterjeszthető az egész DNY-i Bükkre, és így egységes vízföldtani rendszert kapunk, ellentétben a korábbi véleményekkel. A DNY Bükk-i karsztterület hidrodinamikai rendszerének jellegzetességét (10. ábra) a vizsgálatok jól kimutatták. Az egységes karsztrendszer tápterülete a leszálló karsztok övezete, megcsapolói pedig a források. Az egri forráscsoport — mint legalacsonyabb megcsapolási hely — kilépési szintje alatt van a karsztrezervoár statikus készlete, a felett pedig a rendszer telítettségi állapotától függően a különböző dinamikus készletek. A hidrodinamikai rendszer felismerése a vízgazdálkodás szempontjából jelentős, mert természetes tározó tér hasznosításával az eddig elfolyó vizek ésszerűen felhasználhatók. V. Következtetések A DNY-i Bükkben végzett vizsgálatok a korábbi általános jellegű megállapítások alátámasztása mellett a vízföldtani ismereteket is kiegészítették. A feltárások alátámasztották a miocén rétegvizek igénybevételének lehetőségét, továbbá a hegységperemi medencerészeken — Felnémeti medence — felszíni előfordulásban eddig nem ismeretes felső eocén mészkőben tározott felszálló karsztvíz hasznosíthatóságát. A karsztforrásoknál végzett vízutánpótlódási — és összefüggés-vizsgálatok a vízföldtani adottságokra vonatkozó korábbi feltételezések módosítását tették szükségessé. Az egész Bükk hegységre egy egységes összefüggő karszthidrodinamikai rendszer valószínűsíthető, amelynek egy egységes részét képezi a vizsgált DNY-i Bükk. É nagy kiterjedésű és összefüggő vízrendszer lehetővé teszi a magasabb szintű vízgazdálkodás kialakítását, amelynek megalapozását szolgálták az FTI sokirányú feladataihoz kapcsolódóan végzett és bemutatott vizsgálataink eredményei. IRODALOM [1] Almássy Bálint: Eger város északi részének vízellátása. Hidrológiai Tájékoztató. 1964. június 33 — 36. [2] Almássy B. — dr. Scheuer Oyula : A Kács — Sály-i források vízföldtani viszonyai. Hidrológiai Tájékoztató. 19fi7. május 72 — 76. [3] Aujeszky Oéza—dr. Scheuer Oyula : Eger bervai karsztakna hidrológiai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 1970. 50. 132—141. [4] Aujeszky Géza: Eger város távlati vízigényének kielégítése és annak célszerű módjai. Eger minőségi vízgazdálkodása. Ankét 1971. 53—64. [5] Aujeszky G. — dr. Karácsonyi Sándor—dr. Scheuer Gyula: Vízföldtani megfigyelések Eger környékén. Hidrológiai Közlöny. 1971. 51. 254 — 260. [6] Balogh K. : A Bükk hegység földtani képződményei. MÁFI Évkönyve, XLVIII. k. 2f. 241 — 719. Bp. 1964. [7] Bárány L. : Időszakos források a Bükk fennsík déli oldalán. Földrajzi közlemények. LIV. 1926. 225—226. [8] Csiky G. : A demjéni kőolajkutatás 10 éve. Bányászati'lapok. 1966. 99. 776 — 782. [9] Gőbel E. : Eger város mólyföldtani és vízföldtani viszonyai az újabb kutató fúrások alapján. Földtani Kutatás. 1962. V. 3 — 4. sz. 14—17. [10] Jakucs L. : A Bükk hegység feltáratlan barlang rendszerei Földtani Közlöny 1951. [11] Jakucs L. : A karsztok morfogenetikája. Földrajzi monográfiák. Akadémiai Kiadó Bp. 1971. [12] dr. Karácsonyi S.— dr. Scheuer Gy. : Laza üledékeken előtörő források foglalásának esetei. Hidrológiai Közlöny. 1968. 48. p. 474 — 479. [13] dr. Karácsonyi Sándor : Az egri forrásterület vízgazdálkodási problémái. Eger minőségi vízgazdálkodása. Ankét 1971. május 18—19. 22 — 37. [14] Kerekes J. : A tárkányi öböl morfológiája. Földrajzi közlemények. LXIV. 1936. 118—136. [15] Kessler H.: Országos forrásnyilvántartás. VITUKI kiadvány. Bp. 1959. [16] Kor im K.: A hegységszerkezeti mozgások telep kialakító szerepe Eger-demjéni kőolajmezőben Bányászati Lapok. 1965. 98. 553 — 460. [17] Láng S.: Hidrológiai és morfológiai tanulmányok a Bükkben. Hidrológiai Közlöny. 34. 1954. 70 — 81. [18] Léczfalvi S. : Vízbeszerzés, vízellátás forrásokból. Műszaki könyvkiadó. Bp. 1966. [19] Leél össy S.: A Magas Bükk geomorfológiája. Földrajzi Értesítő. 3. 1954. 323-356. JELMABYARÁZAT: § Forrókút Vizvezetö kőzet (felsőeocén mészkő) Vízzáró közetek \ Fe/tétetezett vetik >r vízáramlás iránya
