Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
10. szám - Dr. Dévai István–Lakatos Gyula: A nitrát-ion hatása a sötét indukált redukálóképességre
Hidrológiai Közlöny 1974. 10. sz. 461 A nitrát-ion hatása a sötét indukált redukálóképességre Dr. DÉVAI 1 S T V A N* — L A K A T O S GYULA* Bevezetés Oláh János a természetes vizek és üledékek potenciális redukálóképességének közvetlen mérésére egy új módszert dolgozott ki, amely a természetes szubsztrátumot tartalmazó zárt rendszer redox potenciál változásain alapszik. A sötét indukált redukálóképesség mérése során kapott görbe fő jellemzői: a redoxpotenciál csökkenéséhez szükséges idő (1); a csökkenési szakasz nagysága (2); a beálló egyensúlyi helyzetet jellemző redoxpotenciál érték (3); amint az 1. ábra szemlélteti [1]. A módszert szennyvízvizsgálatoknál alkalmazva a mérési görbe bizonyos esetekben érdekes — a fenti jellemzőkkel nem kielégítően leírható — változást mutatott (vö. 2. ábra). A 2. ábrán bemutatott típusú görbét csak a szennyvíztisztító telepek (Hajdúszoboszló: eleveniszapos; Hajdúnánás: csepegtetőtestes) tisztított szennyvizében tapasztaltunk, míg a nyers szennyvíznél a várható az 1. ábráéval típusban egyező — bár érthetően gyorsabb „lefutású" —görbét találtunk (vö. 3. ábra). A 2. ábrán látható jellegzetes változás okát kutatva figyelmünk elsősorban a nitrát-ionok felé fordult, tekintettel arra, hogy a szennyvíztisztító telepek nyers szennyvizében nitrátot nem, vagy csak igen kis mennyiségben találtunk, a tisztított szennyvízben viszont (a biológiai lépcső után) a jó hatásfokú nitrifikáció következményeként rendszeresen magas nitrát tartalmat mértünk (1. táblázat ). 1. táblázat A nitrát tartalom alakulása a hajdúszoboszlói nyers és tisztított (elfolyó) szennyvízben Tabelle 1. Gestaltung des Nitratgehalts des rohen und geklärten( ab fliessenden) Abwasser in Hajdúszoboszló Mintavétel időpontja Nitrát-tartalom [mg/1] Mintavétel időpontja nyers szennyvíz tisztított szennyvíz 1972. I. 20 1,03 50,00 1972. 111. 14 1,42 61,79 1972. XI. 12 4,11 53,97 1973. I. 16 0,00 35,73 1973. II. 27 3,52 65,57 1973. V. 15 0,00 43,20 1973. VI. 18 0,00 65,85 Azon feltételezésünk kísérleti igazolásával kapcsolatos eredményeinkről, mely szerint a 2. ábrán szemléltetett jellegzetes változást a nitrát ionok okozzák, jelen közleményünkben számolunk be. * Dr. Dévai István, Hajdú-Bihar megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, Debrecen. * * Lakatos Gyula, Kossuth Lajos Tudományegyetem Állattani Tanszéke, Debrecen 400 200 -200 -400 -600 1 \ • l r—I t r r 1 1 •1 0 nkub 1 1 óc/A 2 iL 700/ 14 rnap] l C •3 a. 1. ábra. A sötét indukált redukálóképesség vizsgálata során kapott redoxpotenciál értékekből szerkesztett görbe és jellemzői Abb. 1. Die aus den im Verlauf der Untersuchung der dunklen induzierten Reduktionsfähigkeit erhaltenen Redoxpotentialwerten konstruierte Kurve und ihre Kennwerte WO 200 ^ 1 ^ 0 u? -200 -400 \ \ 0 2 i V 0 4 Inkubációs ia'ő 0 nap] \ \ 2. ábra. 1972. január 20-án, a hajdúszoboszlói eleveniszapos szennyvíztisztító berendezés tisztított (elfolyó) szennyvizéből vett minta sötét indukált redukálóképesség vizsgálatának eredményei Abb. 2. Untersuchungsergebnisse der dunklen induzierten Reduktionsfähigkeit der am 20. Jänner 1972 aus dem geklärten (abfliessenden) Abwasser der BelebtschlammA bwasserkläranla ge in Hajdúszoboszló entnommenen Probe Módszer néhány kivitelezéstechnikai - az Oláh [1] által leírt módVizsgálat aink során változtatástól eltekintve szert követtük. A sötét indukált redukálóképesség méréséhez tiszta, zsírtalanított, 300 ml-es, 5 cm átmérőjű, hengeres, csiszolatos, gumidugóval lezárható üvegedényt használtunk. A gumidugóba egy mérő (Radelkis OP-600 típusú platina lemezelektród) és egy referencia elektródot (Radelkis OP-810 típusú töltött kalomel elektród) építettünk. A mérőedényt az előzetesen levegőztetett mintával színültig töltöttük ós buborékmentesen lezártuk. Inkubálás alatt a levegő bejutását a dugó-üveg és a dugó-elektród érintkezési felületének parafinozásával küszöböltük ki. A mórőedényt alumíniumfóliával burkoltuk és 25 °C-on üzemelő termosztátba helyeztük. A méréseket — eleinte óránként, ill. kétóránként, később rit kábban — Radelkis OH-801 típusú nA-mV mérővel, ill.