Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

10. szám - Dr. Öllős Géza: A másodlagos szennyeződés problémája az ivóvízellátásban

Dr. Öllős G.: A másodlagos szennyeződés Hidrológiai Közlöny 1974. 10. sz. 449 sége, r

2 az egységnyi víztérfogatra, egységnyi időtartamra eső, atmoszférából bediffundáló 0

2 mennyiség, N az áramlási irány egységnyi hosszára eső, egységnyi időtartam alatt a víztérbe kerülő egyéb forrásból (pl. fotoszintézisből) származó 0

2 mennyiség. Ahhoz, hogy ezek az egyenletek és más paraméterekre vonatkozó hasonló egyenletek megoldhatókká váljanak a vízellátás szempontjából, a B01 mögött „meghúzódó" anyagok részletes ismerete, azok adott 0

2 melletti lebontódásának természete, annak pontosabb elemzése lenne szükséges. Tekintettel a szennyezőanyagok változatos formáira, azok esetleges megjelenésére, sokszor szinte inkognitószerű jelenlétére, a vízfolyás vízének minősítése a felhasználás szempontjából elméleti úton ma még kevésbé lehetséges. Pedig az ilyen irányú fejlődés gyorsabbá teendő. Azt azonban e helyen is hangsúlyozni kell, hogy célunk nem lehet a regisztrálás, hanem a felhasználhatóság érdekében a felszíni vizeket elsősorban a szennyeződésektől kell megvédeni. Megfelelő mértékű tisztítás, a szigorú technológiai fegyelem bevezetése és állandó fenntartása, a következetes szemlélet kialakítása — ezek azok a tényezők, amelyek a vízellátó szakember szeme előtt ideálként lebegnek. 2. Vegyük továbbá az eutrofizálódás és a vízellátás kapcsolatát. Az eutrofizálódás kritériumát állóvízre vonatkozólag a 2. ábrán értelmezhetjük. mNem eutrof tó a, Tápanyagbevitel t, — t

2 b, 1 Eutrofizálódás kritériuma t 2. ábra. A tápanyagbevitel és az eutrofizálódás kritériuma kapcsolatának szemléltetése Puc. 2. Hnmepnpemaifun cesuu nocmyn/ieiiun nuoAoeimecKu aKmiWHbix MamepuaAoe u Kpitmepuii 3ympocf

)ii3aifuu Fig. 2. Demonstration of the interrelation between nutrient supply and the criterion of eutro phication A 2. a) ábrán a bevitt tápanyag és az idő közötti feltételezett kapcsolat látható. A 2. b) ábrán az eutrofizálódás kritériumának időbelisége értelmezhető. A legegyszerűbb kapcsolatokat feltételezve, a kezdeti tápanyagbevitel mértékét kifejező emelkedő egyenesre „válaszolva", a kritérium egyenes eltolással legyen azonos hajlásszögű egyenes. Ha a tápanyagbevitel mennyisége a t

x időponttól kezdve állandósult értékű (az időtől független), akkor a kritérium érték még tovább nő és időeltolással éri el maximális, állandósult értékét. Ha a tápanyagbevitel t

2 időpontban hirtelen csökken, a kritérium-görbe csökkenése lassú, d

3 időel3. ábra. A nem eutrof tó értelmezése a F- és Nanyagok szempontjából Puc. 3. Hrnnepripemaifun nesympoifiHoeo 03epa c moiKii 3peHun MamepuaAoe euda P u N6 Fig. 3. Interpretation of a non-eutrophic lake in terms of P and N substances Eutrof IÚ I. ábra. Az eutrof tó értelmezése a P- és N-anyagok szempontjából Puc. 4. klnmepripemaifUH dympotpHOZo 03epa c mown 3penun MamepuaAoe euöa P u N6 Fig. 4. Interpretation of an eutrophic lake in terms of P and N substances tolással követi a tápanyagbeviteli függvényértéket. A kapcsolat azonban ma még nem ismert. Ugyancsak fontos az eutrofizálódás kritériumának meghatározásához az oldott- és sejtanyagok egymással való kapcsolatának tisztázása a tározóterekben [7]. A 3. ábra a nem eutrof tó esete. Itt a fenékiszappal leülepedő P-, iV^-anvagok még nem kerülnek vissza a körfolyamba, nem emelik az eutrofizálódás színtjét. A 4. ábrán viszont a fenékiszap P- és iV-anyagai oldott állapotba jutva visszakerülnek, tápanyagként a fitoplankton rendelkezésére állnak, s a növényi szervezetek túlburjánzását íz-, szaganyagok, toxikus anyagok fejlődését, vagyis igen intenzív másodlagos szennyeződést idézhetnek elő. A kritérium törvényszerűségének meghatározása azonban várat magára, ha egyáltalán meghatározható. Pedig a vízellátó szakember részére ahhoz, hogy a jövő számára tervezhessen, erre szükség lenne. A felszíni vizek vízellátásra való felhasználásakor a vízminőség megítélése tekintetében — amint az előbb kiragadott példák mutatják — ma még elég kedvezőtlen helyzetben vagyunk, hiszen — a vízminőség, így a másodlagos szennyeződés elméleti úton alig jellemezhető, — előfordulnak esetlegesen váratlanul bekövetkező, sokszor ismeretlen eredetű és természetű, túlzott mértékű szennyeződések, — így aligha tudunk kielégítő vízminőségi előrejelzést adni a tisztító művek számára.