Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

9. szám - Csapó László: Az ipari és közüzemi vízgazdálkodás műszaki-gazdasági információs rendszere

430 Hidrológiai Közlöny 1974. 9. sz. Csapó L.: Az ipari és közüzemi vízgazdálkodás A legnagyobb volument képező fürdővállalatok adatlapjait elektronikus géppel a VSZSZI dolgozza fel. A közüzemi Víz- és Csatornaművek adatait az adatlapok kis száma miatt még kézi úton történik. 3. Az információs rendszerrel kapcsolatos tapasztalatok, megoldandó feladatok Az információk értékének, hatékony hasznosításának alapvető feltétele, hogy a begyűjtött alapadatok tartalma a realitásokat tükrözze, reális képet adjon egy-egy terület vízgazdálkodásáról. Az adatlapok felülvizsgálata során szerzett eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az információs rendszerben ezen a területen jelentkezik a legtöbb probléma. Hiányosan, a logikai és szakmai összefüggéseket figyelmen kívül hagyva kitöltött adatlapok javítása, újra bekérése igen sok időt igényel. Az információk hatékonyságát a bizonytalanság mellett jelentősen csökkenti, ha azok nem állnak kellő időben rendelkezésre. Az információs rendszer működése és az egyes területeken jelentkező problémák: a) Az információk bizonylati háttere. Az ipari vízgazdálkodási jelentések kitöltése arra enged következtetni, hogy az ipartelepek túlnyomó többsége nem foglalkozik kellően vízgazdálkodással. Tevékenységük ezen a téren kimerül abban, hogy ismerik mennyi vizet vásároltak a közműtől (erről számlát kapnak), illetve mennyit termeltek ki (vízkészlethasználati díj alapján) esetleg ismerik a kibocsátott szennyvízmennyiséget. A vízgazdálkodás költségeivel (ezek átlagosan össztermelési költség 1% alatt maradnak), az egyes technológiák vízigényével — kivéve a nagy vízfogyasztókat — nemigen foglalkoznak, ezért megfelelő bizonylati háttér, számviteli-műszaki nyilvántartás nem áll rendelkezésre. A nyilvántartások hiányában, becsléssel kellene megállapítani több mutató adatait, mint ahogy az utasítás is előírja ezt azonban több ipartelep nem készíti el, vagy irreális adatokat jelent. A bizonylati háttérhez szorosan kapcsolódó probléma, hogy az ipari vízgazdálkodási jelentések telephelyekre vonatkoznak. A több telephellyel rendelkező ipartelepek esetében az ipartelepek többsége telepi szinten nem rendelkeznek kellő adminisztratív felkészültséggel az adatszolgáltatás biztosításához. Bonyolítja a problémát, ha egy vállalat más-más iparághoz tartozó telepekkel rendelkezik. (pl. kohászat mellett villamosenergia). A közüzemi víz- csatornaművek adatfelvételénél lényegesen kevesebb probléma merült fel, ez egyrészt azzal magyarázható, hogy alaptevékenységre vonatkozó adatokat jelentik, másrészt az adatfelvételnek korábbi hagyományai vannak. A bizonylati háttér hiánya az ellátott lakások számának közlésénél jelentkezett. A vízmérő utáni bekötésekhez ugyanis vízmű vállalatok engedélye nem szükséges, így a bekötött lakások számát a helyi tanácsokkal együttműködve lehet csak becsülni. A régebbi, illetve az átvett hálózatra vonatkozó adatokat tervdokumentáció, illetve a műszaki szakemberek becslése alapján jelentették. A fürdők főbb gazdasági jellemzőinél a költségekre vonatkozóan több üzemeltető —- külön nyilvántartás hiányában — becsült, sok esetben irreális adatokat — jelentett. b) Adatbegyűjtés lebonyolítása. Az ipari vízgazdálkodás adatszolgáltatásának lebonyolításánál igen fontos feladat hárult a Vízügyi Igazgatóságokra. A megadott szempontok alapján (vízforgalom volumene, vízjogi engedélyek, vízkészlethasználati díj nyilvántartás) kellett az adatszolgáltatókat kijelölni, majd részükre a szükséges nyomtatványokat eljuttatni. A teljes körűség ellenőrzése során csaknem minden VIZIG-nél szükségessé vált a pótlólagos adatfelvétel. A VIZIG-ek feladatát képezte továbbá a beérkező adatlapok számszaki felülvizsgálata is. Ezt kevés kivétellel nem tudták megfelelően elvégezni, a postázáson kívül nem foglalkoztak az adatlapokkal. A helyi feltételek ismeretében eredményesebben lehet korrigálni a szakmai hiányosságokat, új adatokat bekérni, mint ugyanezt központilag elvégezni. A szakmailag felülvizsgált adatokat a VIZIG-ek saját területen is használhatnák. A közüzemi víz- csatornaművek és fürdők adatszolgáltatásának lebonyolítását a KSH és a megyei KSH igazgatóságok végezték. Az ellenőrzés és szakmai felülvizsgálat eredményéről a VIKÖZ Közgazdasági Főosztályát is tájékoztatták. Összefoglalva: a bevezetett információs rendszer felépítésében már képes biztosítani a megnövekedett igényeket, működésében azonban még nem mentes a hiányosságoktól. Ez egyrészt a továbbfejlesztett információs rendszerre való áttérésből szükségszerűen adódó nehézségek, másfelől az előzőekben ismertetett technikai és szervezeti adottságok következménye, amelyek a rendszer további fejlesztésével és a statisztikai fegyelem megszilárdításával fokozatosan szűk térre korlátozódnak. r