Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

9. szám - Dr. Váncsa András Lajos: Adatok Észak-Magyarország vízfolyásainak algavegetációjához, különös tekintettel a vízminőségi állapotok megítéléséhez

Dr. Váncsa András L.: Adatok Észak-Magyarország algavegetációjához Hidrológiai Közlöny 1974. 9. sz. 423 A Borsodi Hőerőmű és a Borsodi Vegyi Kombinát hatása Kazincbarcika alatt a vízmintában nem tapasztaltam a folyóvizekre és általában a Sajóra is jellemző életközösséget. Cyclotella Meneghiniana és Nitzschia acicularis mellett csak néhány élő szervezet fordult elő. Ezeken kívül számos szervezet élettelen volt (Oscillatoria spp., Euglena sp., Trachelomonas intermedia, Cyclotella sp., Nitzschia sigmoidea, Synedra ulna, Pandorina morum, Pediastrum duplex, Scenedesmus spp., Scenedesmus quadricauda és Vorticella sp., egyéb Ciliata). Sajószentpéternél az élő szervezetek száma tovább csökkent, a Cyclotella Meneghiniana és Nitzschia acicularis mellett viszont megjelent a Scenedesmus ecornis és néhány Zooflagellata szervezet. Szirmabesenyőtől Körömirévig kisebb változásokkal hasonló a szeszton összetétele, lényeges eltérés csak a Hernád beömlése alatt jelentkezett. A Kazincbarcika alatt észlelt változás oka a Sajót itt érő vízhasználó és vízszennyező tevékenységben keresendő [18]. Az algavegetáció tömegprodukciós jellege Az algavegetáció — ezenbelül a Bacillariophyceae — ilyen tömegprodukciós kifejlődését eddig a Sajóban nem észleltem, s erre vonatkozóan irodalmi adatokat sem ismerek. UHERKOVICH idézett tanulmányában [16] megállapítja, hogy a Cyclotella dominanciával jellemezhető valódi plankton-együttes tömegprodukciós jellege a Tiszában ritkább jelenség, amely emlékezteti a Duna nyári fitoplankton együtteseire [15]. A két folyóban kialakuló ilyen jellegő tömegprodukciós jelenségek okozóját az óletmódtani tényezők megegyezésében látja. A Sajó esetében (véleményem szerint) az életmódtani tényezőket erősen befolyásoló szennyező anyagok segíthették elő az észlelt Cyclotella Meneghiniana tömegprodukciót. Ugyanakkor ez a változás idézhette elő az élőszervezetek korábban már bemutatott pusztulását is. (Itt kívánom megjegyezni, hogy a Kazincbarcika alatti mederszakaszban számos más alkalommal figyeltem meg részleges vagy tömeges szervezetpusztulást, de azt még egyszer sem kísérte alga tömegprodukció.) A szennyezések megváltozását a Sajó további szakaszában a Cyclotella Meneghiniana mennyiségének csökkenése és ezzel egyidőben a Nitzschia acicularis tömegprodukciója követi. Az életmódtani körülmények megváltozását (esetleg szűkebb határok közé való eltolódását) jelzi az is, hogy az alsóbb szakaszban is észleltem a különböző típusú szervezetek számának és menynyiségének csökkenését. Összefoglalás A Sajó 1965 óta rendszeresen végzett szaprobiológiai vizsgálatának keretében fontos munkaterület az algavegetáció megismerése. Az algológiai vizsgálatokat 1969-ben részletes felmérő jelleggel végeztem. Ezenbelül is különösen fontos az 1969. 08. 14-i hossz-szelvény vizsgálat, amelynek során a Sajó szaprobiológiai-algológiai viszonyait is vizsgáltuk, kis vízhozamnál, a magyarországi mederszakasz jellemzőit és fontosabb szennyezőforrásait tartva szem előtt. 1. A Sajó algáiról rövid előzetes közlést adtam 2. A vizsgálat alkalmával az algavegetáció tömeges előfordulást figyeltem meg. A tömegprodukcióban a Bacillariophyceae, elsősorban a Cyclotella Meneghiniana és Nitzschia acicularis mennyisége volt jelentős. Az algavegetáció eddig észlelt maximuma 1969. 08. 14-én volt Kazincbarcika felett: 15 792 000/1. Ez a literszám igen nagy, az év egyéb időszakaiban általában ennél lényegesen kisebb. Az eddig észlelt literszám minimum 1969. 02. 14-én volt Dubicsány és Vadna között: 11 000/1. 3. Az alga literszám és a fajösszetétel ilyen rendkívül szélsőséges értékváltozása (az egyéb vizsgálati eredmények hasonló változásaival együtt) mutatja a Sajó szélsőséges vízminőségi és ökológiai viszonyait és felhívja figyelmünket arra, hogy számos probléma vár megoldásra a Sajó vízrendszerén. Ugyanakkor az algavegetáció formagazdagsága, beleértve a sok rendellenes fejlődésű alak előfordulását is, az alapkutatás területén is sok érdekességgel lephet meg bennünket. Az alga tömegprodukciók okának tisztázása pedig feltétlenül jelentős a Sajó vízminőségének gyakorlati megítélésében. 4. Fentiek figyelembevételével javasolható a Sajó vízrendszere vízminőségi viszonyainak vizsgálata központi témaként, valamely erre a célra létrehozott munkacsoportnak. Megoldható lenne ez a feladat a Tisza Munkacsoport keretében is, hiszen a Tisza II. vízlépcső vízminőségi állapota részben a Sajó vízminőségének függvénye lehet és a Sajóban levonuló szennyezések vízminőségrontó hatásukat az ott felduzzasztott víztömegben éreztethetik majd. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt sem, hogy a Bodrog és a Sajó vízminősége szinergista módon hathat egymással a Tiszában, ami ugyancsak a Tisza II. vízminőségében okozhat előre nem látható gondokat. Egy ilyen jellegű munkacsoport szerencsésen egyeztethetné kutató tevékenységét az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság elsősorban gyakorlati jellegű víz minőségvizsgálataival. Itt mondok köszönetet dr. Hortobágyi Tibor professzornak, aki munkámat irányította, ellenőrizte és segített tanulmányom elkészítésében, valamint dr. Szemes Gábornak a kovamoszatok meghatározásában nyújtott segítségéért. IRODALOM [1] Hortobágyi, T. (1949): Új eljárás a quantitativ vizsgálatokban. Hidrológiai Közlöny, 29. évf., 3 — 4., p. 99. [2] Hortobágyi, T. (1953): Moszatok (Algae), Növényhatározó. I. kötetben, Budapest. [3] Hortobágyi, 1\ (1954): Az algák korszerű rendszertani és cönológiai vizsgálata. Annales Biologicae Universitatum Hungáriáé, Budapest, 2., p. 227— 234. [4] Hortobágyi, T. (1956) Algaegyüttesek grafikus ábrázolása. Egri Pedagógia Főiskola Évkönyve, 2., p. 549-602. [5] Hortobágyi, T. (1956): Két új eljárás a mikroszervezetek quantitativ vizsgálatának megkönnyítésére. Botanikai Közlemények, 46. évf., 3 — 4., p. 301.