Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

9. szám - Dr. Váncsa András Lajos: Adatok Észak-Magyarország vízfolyásainak algavegetációjához, különös tekintettel a vízminőségi állapotok megítéléséhez

3(419 Hidrológiai Közlöny 1974. S. sz. Adatok Észak-Magyarország vízfolyásainak algavegetációjához különös tekintettel a vízminőségi állapotok megítélésére 1. Egy Sajó hossz-szelvény vizsgálat algológiai eredményei Dr. VÁNCSA ANDRÁS LAJOS* Előszó 1963 óta kisebb megszakításokkal rendszeresen és tervszerűen vizsgálom a Sajó algavegetációját (v. ö. VÁNCSA, 1972). E munkám keretében az 1969. 08. 14-én végzett hossz-szelvény vizsgálat lehetőséget nyújtott a magyarországi mederszakasz részletesebb algológiai megismerésére. Ezen túlmenően az öntisztulás folyamatában jelentős szerepű algák [7, 9, 10, 11, 12, 16] feldolgozása — egyik jelentős vízfolyásunk esetében—adatokat szolgáltathat Magyarország algavegetációjának ismeretéhez is. Kellő számú vizsgálati anyag birtokában, megfelelő értékeléssel, olyan adatokat szolgáltathat az algavegetáció ismerete, amely a vízminőségvédelemben nélkülözhetetlen. A Sajó ilyen jellegű algológiai vizsgálata jelentős a Tisza vízminőségének megítélése szempontjából is, hiszen az alga tömegprodukciók a Tisza II. vízlépcső térségében visszaduzzasztott viz minőségére káros hatással lehetnek. Bevezetés A Sajó Észak-Magyarország legjelentősebb vízfolyása. Az ipari és kommunális fejlődés következtében rohamosan növekvő vízhasználatok és vízszennyezések számos olyan problémát vetnek fel, melyeknek megoldásában a tervszerűen végzett algológiai vizsgálatoknak is lényeges szerepe lehet. A Sajó szennyezése egyrészt már az országhatáron túl meginduló folyamat, ahonnan elsősorban cellulózgyártásból adódó szerves anyaggal jellemezhető terhelést hoz magával. Hazai területen a szennyezések tovább folytatódnak, a szerves anyag mellett oldott sók, pH, hőmérséklet, vegyipari hulladékanyagok, mezőgazdasági adalékanyagok, élettevékenységeket gátló anyagok, mérgek stb. terhelik. A szennyezések rendkívül különböző mennyiségűek és minőségűek. Gyakran okoznak halpusztulásokat, valamint üzemgazdasági és mezőgazdasági, sőt egészségügyi gondot is. A szennyezések egyrészt közvetlenül érik a Sajót, másrészt közvetve a mellékvizeken keresztül [17]. Algológiai vizsgálataim során célom az elmúlt időszakban elsősorban a terület megismerése, valamint tudományosan is értékelhető adatsor gyűjtése volt. Megfelelő anyag birtokában jelen tanulmányban egyetlen hossz-szelvény vizsgálatakor gyűjtött vizsgálati anyag eredményeit mutatom be. Irodalmi áttekintés A Sajó algológiai vizsgálatainál Uherkovich alábbi tanulmányai nyújtottak lehetőséget némi összehasonlításra. Uherkovich [14] a Tisza tiszapalkonyai szakaszának vizsgálatával kapcsolatosan közöl Sajóra vonatkozó algológiai eredményeket * Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság, Miskolc. Sajószöged térségéből. Táblázatából kitűnik, hogy a Sajó algavegetációjának tekintélyes részét a kovamoszatok (Bacillariophyceae) alkotják: Algaliterszám alakulása Sajószögednél 19Ü3. 07. 25. 1963. 11. 13. Algaliterszám alakulása Sajószögednél literszám /o literszám 0/ /o Bacillariophyceae Chlorophyceae . . . Egyéb alga taxon Összes alga taxon együtt 1 030 000 226 000 110 000 1 366 000 75,41 16,54 8,05 100,00 320 000 30 000 64 000 414 000 77,30 7,24 15,46 100,00 Uherkovich [16] másik tanulmánya igen érdekes problémát tárgyal 1967. évi vizsgálatai alapján, s az észlelt jelenséget összekapcsolja a Sajón levonuló szennyvízhullámokkal. 1967. VII. 30—1967. IX. 30 között Szegednél folyami viszonyok között feltűnően nagy Aphanizomenon flos-aquae (L.) RALFS kékmoszat (Cyanophyta) egyedszámot észlelt: 1967. IX. 4-én 785 000/1 24,05% 1967. IX. 7-én 2 765 000/1 50,45% Véleménye szerint ez a Bodrogból származik (1967. IX. 17-én Tokajnál a Bodrogban 360 000/1 volt), s ha nincs a Tisza túlterhelve, akkor szaporodásuk a Tiszában leáll és folyamatosan elpusztulnak. Viszont, ha ugyanakkor a Sajón lényeges szennyezés vonul le, elszaporodásuk tömeges méretű lehet. Ezt bizonyítja fenti tanulmányában az 1967. évi példával. Ezzel kapcsolatosan saját megfigyeléseim is vannak: több éves vizsgálatom során a Bodrogban ós a Tiszában számos alkalommal figyeltem meg az Aphanizomenon flos-aquae (L.) RALFS jelenlétét — így 1967-ben az idézett tömegprodukciót is — viszont a Sajóban csak a határszelvényben észleltem elvétve egy-egy spórás alakot. Ennek alapján feltételezem, hogy a Sajóban nem találja meg létfeltételeit, de a Sajó szennyezése elősegítheti tömegprodukcióját a Tiszában. Ez a tény is alátámasztja a Sajó és a Tisza vizsgálatainak összehangolását. Eddigi tapasztalatom szerint a Bodrogban az Aphanizomenon flos-aquae (L.) RALFS vízvirágzás levonulását rendszerint Anthophysa vegetans O. F. M. tömeges elszaporodása követi! A Sajó algavegetációjának tervezett vizsgálataiból az első ütemet lezárva (v.ö. Váncsa, 1972) az alábbiakat emelem ki: összesen 215 alga taxont határoztam meg a Sajóból, melyek közül kereken 100 bizonyult szaprob jellemzésre alkalmasnak. Legtöbb szaprobionta a Bacillariophyceae (elsősorban Pennales), majd a Chlorophyceae (elsősorban Chlorococcales), körülbelül hasonló arányban a Cyanophyta és Euglenophyta, legkevesebb pedig a Pyrrophyta szervezetekből adódott.