Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
9. szám - Dr. Kiss Keve Tihamér: Vízvizsgálatok a Keleti-főcsatornán. II.
Dr. Kiss I^eve T.: Vízvizsgálatok a Keleti Főcsatornán II. Hidrológiai Közlöny 1974. 9. sz. 415 I § t a I t ! -I g Es -ja c 40i 30 20 • 10 10 • 20 • 30 • 1 1973 11.6. § 1970 VI.79. JELMAGYARÁZAT•• wo VII.1. 1 1970 VI. 29. • im Átlag B f 1970 1970 MO. im I 1 J ß-a. mezoszaprob (III. vízminőségi osztály) a. mezoszaprob (IV. vízminőségi osztály) A szoprobiológioi középérték helge E= i Oligoszaprob I I 0-ß mezoszaprob (/.vízminőségiosztály) *>0 1 fTTTI ß mezoszaprob (II. vízminőségi osztály) 5. ábra. A Keleti Főcsatornán vett néhány vízminta szaprobiológiai adatai (0,1,2 mintavételi helyek) Puc. 5. CanpoöuOAOZmecKue Oamme MKomopux npoö, 83}imux u BocmoHHoeo Maeucmpa.ibnoeo KanaAa (Mecma 83HmuH npoö 0, 1, 2) Fig. 5. Saprob-biological data of some water samples (sampling points 0, 1 and 2) on the Eastern Main Canal Az 5. ábra (melyet Uherkovich [20] munkája nyomán készítettünk) a Keleti Főcsatorna jellegzetes vízminőség állapotainak egy-egy karakterisztikus példáját mutatja be. A kiragadott példák azt mutatják, liogy a Keleti Főcsatorna vízminősége mindig a bétamezoszaprob tartomány közelében van. A téli, koratavaszi mintákban megtalálhatók az oligoszaprob vizekre jellemző algák. Nyár végén, ősz elején a vízminőség a szennyezettebb tartomány felé tolódik el, ekkor sem jutnak azonban túlsúlyba az alfamezoszaprob és poliszaprob vízminőséget jelző planktonalgák. Uherkovich [13, 14, 20] vizsgálatai is ezt támasztják alá. összefoglalás Eddigi vizsgálataink során megállapítottuk, hogy télen, amikor a főcsatorna vize befagyott, igen szegényes az alganépesség. A kis vízleadás miatt a főcsatorna majdnem állóvizű, s a jéggel borított időszakban alakul ki rövidebb hosszabb ideig a legtisztább vizű állapot. A jég felolvadása után, a még állóvizű nagy tisztaságú vízben Cyclotella dominanciával jellemzett népességmaximum alakul ki, főleg Balmazújváros térségében. Ez az időszak a koratavaszi tiszai áradások megindulásáig, illetve a főcsatorna tavaszi átöblítéséig tart. Általában tavasszal, ha a tél folyamán sok hó esett, s a belvízlevezető csatornák már túltelítődtek, a Keleti Főcsatornába is kell belvizet bevezetni. A belvíz számottevően megváltoztathatja a csatorna vízminőségét, főleg akkor, ha Tiszavasváriban kismértékű a vízbeeresztés. Ilyenkor a főcsatornába nagyobb mennyiségű peszticid juthat, ami ivó víztisztítás szempontjából kedvezőtlen. Megváltozhat a főcsatorna szaprobitásfoka és trofitás foka. Ez utóbbira utal Tóth József TIVIZIG VF vezető szíves szóbeli közlése, miszerint 1967 áprilisában, mikor a nagyobb mennyiségű belvíz a főcsatorna N és P vegyületeinek mennyiségét jelentősen növelte [5], Hajdúnánás, Balmazújváros térségében erős zöld vízszíneződést lehetett tapasztalni, a nagymértékben elszaporodó algák miatt. (Az értékes megfigyelést ezúton is köszönöm.) A tavaszi, nyáreleji tiszai áradások alatt a víz igen hordalékos, zavaros, csak kisszámú algát találunk benne. Az áradások levonultával közepesen tisztavízű időszak alakul ki, közepesen gazdag fitoplankton együttessel. Június végétől augusztus végéig kisebb árhullámok és ármentes időszakok váltják egymást. Az ármentes, néhány hétig tartó időszakban minden évben kialakul egy Cyclotella—-Synedra actinastroides dominanciával jellemzett népességmaximum. Szeptember közepétől, október végéig, ha a Tisza áradásmentes, a vízsebesség mind a Tiszán, mint a Keleti Főcsatornában lelassul. A még meleg tiszta vízben ( jellegzetes őszi folyóállapot) Cyclotella— Chlorococcales túlsúllyal jellemezhető gazdag alga együttes szokott kialakulni. A fentebb ismertetett jellegzetes vízminőségű időszakok minden évben megfigyelhetők a Keleti Főcsatornán. A Keleti Főcsatorna ívóvíznyerés szempontjából vett biológiai vízminősége nem kedvezőtlen, kivéve a népességmaximumok idején. Ekkor a vízben élő nagyszámú alga a víztisztítást megnehezítheti.
