Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
9. szám - Dr. Kiss Keve Tihamér: Vízvizsgálatok a Keleti-főcsatornán. II.
412 Hidrológiai Közlöny 1974. 9. sz. Dr. Kiss Keve T.: Vízvizsgálatok a Keleti Főcsatornán 11. mura kialakulását figyelhettük meg. Ekkor Tiszalökön a Cyclotella fajok és a Synedra actinastroides az össz népesség 90,7%-át alkották (2. táblázat). Figyelemre méltó az a tény, hogy a két, egymástól 20 nappal elválasztott népességmaximum jellegét, összetételét tekintve mennyire különbözik. Mindkét 1970-ben kialakult népességmaximum esetében tapasztalható, hogy a balmazújvárosi mintákban az össz szervezetszám csökkent. Különösen feltűnő a különbség az augusztus 31-i tiszavasvári, és a szeptember 9-i balmazújvárosi vizsgálat eredményei közt. Mint jellegzetes fajokat említjük a Melosira granulata var. angustissima, Nitzschia acicularis, Actinastrum hantzschii, Ankistrodesmus acicularis A. angustus, Crucigenia tetrapedia, Kirchneriella lunaris és Scenedesmus fajokat. A népességmaximumra jellemző a Chlorococcales csoport fajgazdagsága. 2. Cyclotella-Chlorococcales dominanciával jellemzett népességmaximum A Cyclotella—Synedra actinastroides népességmaximum augusztus végére szeptember elejére visszahanyatlik, s az algák számának emelkedése szeptember vége felé szokott újra kezdődni. Ekkor alakul ki a Tiszában és a Keleti Főcsatornában a legfajgazdagabb algaegyüttes, melyre egyértelműen jellemző a Cyclotella és Chlorococcales fajok dominanciája. 1969-ben jellegzetes formában alakult ki ez a népesség-maximum ezért ezt ismertetjük. Szeptember közepén a kedvező környezeti tényezők hatására (lassú vízsebesség, kedvező turbulencia viszonyok, kis hordaléktartalom, kedvező fényklíma, még elég magas vízhőmérséklet — jellegzetes őszi folyóállapot) [15, 16, 17] gyorsan kezdett emelkedni a szervezetszám. Először a Chlorococcales fajoknál indult meg a nagymértékű szaporodás. Ezekhez képest a Cyclotella fajok számbeli gyarapodása egy héttel később kezdődött. A népességmaximum öt hétig tartott, s csak október végén kezdett hanyatlani (3. táblázat). Először a Chlorococcales számban tapasztalható nagy esés, a Cyclotella fajok mennyisége, csak november 10-re csökkent az átlagos értékre. A kedvező őszi viszonyok közt kialakuló népességmaximumra egyértelműen jellemző a Cyclotella dominancia. A Chlorococcales csoportból ki kell emelni a Lagerheimia longiseta és a L. quadriseta fajokat, melyek ilyen nagyszámú jelenlétét sem a megelőző, sem az ezt követő időszakban nem figyeltük meg. Nagy részét alkotják az algaegyüttesnek a Scenedesmus fajok. Egyedszámuk szeptember 29-én elérte a 990 ezer ind/l értéket. Ekkor a teljes népesség 23,8%-át alkották. Elsősorban a Scenedesmus acuminatus, S. intermedius, S. quadricauda és a S. spinosus emelhetők ki. A 3. ábra alapján megállapíthatjuk, hogy a tiszavasvári zsilipnél a népességmaximum kisebb méretű és változóbb mint Tiszalökön. Jelentős eltérés elsősorban a Cyclotella fajoknál tapasztalható. A balmazújvárosi mintákban az össz egyedszám alacsonyabb mint a felsőbb csatorna szakaszon. A Cyclotella fajok részesedése a népességben minden esetben alacsonyabb. Nagy mértékben csökkent a Scenedesmus fajok száma. A két Lagerheimia faj később jelent meg, kisebb egyedszámmal. A balmazújvárosi részen a népességmaximumnak egy nagyobb csúcsa van. Itt a hanyatlás lassabban következett be, s még november 10-én is gazdag algaegyüttes található. A három mintavételi helyet összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy Tiszalökön erőteljes a Cyclotella dominancia, Tiszavasváriban már kevésbé határozott, Balmazújvároson viszont a Chlorococcales dominancia kerül előtérbe. A fentiekben ismeretetett Cyclotella—Synedra actinastroides népességmaximum kialakulásának okait keresve Uherkovich [15, 16, 17] megállapítja, hogy igen lényeges a tavasztól a nyár derekáig terjedő időszak időjárása, s ennek a vízjárásra való hatása. A Cyclotella — Chlorococcales túlsúllyal jellemzett népességmaximum kialakulásának oka pedig a Tiszára is jellemző őszi folyóállapotban kereshető. Ennek hatására fejlődhetnek ki a fent ismertetett, egyéb folyókban is megfigyelhető jellegzetes algaegyüttesek [10, 11, 15, 16, 17, 18, 19], Megfigyeléseink szerint mindkét típusú népességmaximum kialakulásában döntő jelentőségű az, hogy a Tisza teljesen ármentes legyen, legalább két három hétre. A nyári esőzések annyiban befolyásolják a népességmaximumok kialakulását, hogy ha a nyár eleje esősebb, akkor augusztus körül alakul ki a Cyclotella—Synedra actinastroides népességmaximum, mint 1970-ben, ha pedig a nyár eleje száraz s a vége esősebb, akkor már június elején megfigyelhető e gazdag algaegyüttes, mint 1972 ben. Ez utóbbi esetben viszont elmarad az augusztusi népességmaximum. Ha tehát júniustól kezdődően két három hétig ármentes a Tisza, meglassúdik a víz, csökken a szeszton tartalom, növekszik az átlátszóság, kedvezőkké válnak a fényviszonyok — ugyanez jellemző az őszi folyóállapotra — népességmaximumok alakulhatnak ki a Tiszán és a Keleti Főcsatornán, melyek megszűnését egy-egy kisebb árhullám okozza. 3. Cyclotella dominanciával jellemzett népességmaximum Eddig azokról a népességmaximumokról volt szó, melyek a Tisza Tokaj alatti visszaduzzasztott szakaszán alakultak ki, s azt vizsgáltuk, hogyan változik az algaegyüttes összetétele a főcsatornán lefelé haladva. A következőkben azt vizsgáljuk, hogy a Keleti Főcsatornában, gyakran a Tiszától függetlenül ki tud-e alakulni népességmaximum, s mikor van meg ennek a lehetősége. A Keleti Főcsatorna hidrográfiai viszonyainak ismertetésekor [5] már szóltunk arról, hogy a főcsatorna vízjárását három típusba lehet sorolni, mely vízjárás típusok a csatorna algológiai viszonyait nagymértékben befolyásolják. Nagy és közepes átfolyási sebességeknél az alganépesség összetételét egyértelműen a Tiszából bejutó víz algái szabják meg. Ilyenkor általában a főcsatorna vízsebessége nagyobb vagy azonos mint a tiszalöki visszaduzzasztott folyószakasz vízsebessége, s a