Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

9. szám - Bende Ede–Szabó András: Fajlagos össz-B-aktivitás vizsgálata a Győr-Sopron megyei vizekben

404 Hidrológiai Közlöny 1974. 9. sz. Bende E.—Szabó A.: Fajlagos összß-aktivitäs Eredményeinket a 2. táblázat tartalmazza. A mérési adatok középértékeinek szórását az alábbi formulával számítottuk [7]: 2'x

2 (ZxY n Fajlagos össz-/3-akt. SzóSzármazási hely rás, n átlag minimaxiSX átlag mum mum Duna 3,92 2,66 4,96 0,38 5 Rába 3,52 2,58 4,82 0,38 5 Fertő . 6,50 4,64 7,48 0,44 6 Lipóti halastó 2,62 1,26 3,54 0,42 5 Győri termálvíz .... 3,24 2,42 4,22 0,38 5 Győri ivóvíz 2,18 1,46 2,64 0,22 0 Soproni ivóvíz 2,40 1,38 3,10 0,30 5 t-xa—XB Sd ahol x a és xb az A ós fí vízminták átlagértékei, Sa az átlagos különbség szórása, képletszerűen: Sd~Zx

2 A (Ex a) n

A 2x

2 £ {Zx

By riB n

A tlB 3. táblázat Az átlagos fajlagos aktivitások szignifikanciavizsgálatának eredményei Tabelle 3. Ergebnisse der Signifikanz-Untersuchungen der spezifischen Aktivitäten n(n— 1) ahoi x a mért fajlagos aktivitási érték 10~

9 /ÁAj ml-ben, n a mérési adatok száma. 2. táblázat Különböző vizek fajlagos össz-/S-aktivitásai 10"

9 /íCi/ml-ben Tabelle 2. Spezifische Gesamt-ß-Aktivitäten der verschiedenen Gewässer in yCi/ml Származási hely íszámított t táblázati 0,19 0,30 2,27 1,77 0,57 2,31 2,31 2,26 2,31 2,31 Soproni ivóvíz—győri ivóvíz 0,19 0,30 2,27 1,77 0,57 2,31 2,31 2,26 2,31 2,31 Győri ivóvíz — Duna Győri termálvíz — lipóti halastó* . . 0,19 0,30 2,27 1,77 0,57 2,31 2,31 2,26 2,31 2,31 5. Az eredmények értékelése A táblázat adataiból látható, hogy a vizsgált vízminták alapján a vizek szennyezettsége sehol sem haladja meg a szabványban előírt megengedhető maximális aktivitásszintet [8], Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a Fertő-tó vizének fajlagos aktivitása jelentősen meghaladja mind a vízvezetéki ivóvizek, mind a folyóvizek, mind a hévizek fajlagos aktivitási értékeit. A fajlagos aktivitások átlagos értékeinek összehasonlítására szignifikancia-vizsgálatot végeztünk a Student-féle í-próba segítségével. ahol n a és ub az A és B vízmintákra vonatkozó adatok száma. Ha az így kapott <-érték nagyobb, mint az FG = n

A+nb—2 szabadsági fokhoz és P.= 5% valószínűségi szinthez tartozó táblázati /-érték, akkor a két adatsor középértéke között szignifikáns eltérés van. A szignifikancia-vizsgálat eredményeit a 3. táblázatban közöljük. * A lipóti halastó a lipóti hévízkúttól kapja vizének egy részét, ez indokolja az összehasonlítást. A számítások azt mutatják, hogy a folyóvizek, hévizek és a hálózati ivóvizek között nincs szignifikáns eltérés. Kiemelkedő (a többitől szignifikánsan eltérő) értéket egyedül a Fertő-tó mutatott, fajlagos aktivitása a folyami fajlagos aktivitásszintnek mintegy kétszerese. Mérési adatainkat alátámasztja az a tény is, hogy a Fertő-tóból származó halak fajlagos aktivitásértékei is jelentősen meghaladják a folyami halakét [9, 10]. Ennek oka az, ho'gy a halak szervezetében a környezetükben (a vízben és a vizi növényekben) jelenlevő aktív izotópok jelentős mértékben akkumulálódnak. Az akkumuláció annak következménye, hogy a halak szervezetének magas a kálium és kálcium tartalma, s mivel a stroncium a kálciumhoz, a cézium pedig a káliumhoz kémiailag nagyon hasonló, ezen elemek aktív izotópjai a halakban az inaktív kálcium és kálium izotópokkal együtt felhalmozódnak, s beépülnek a testszövetekbe. Ugyanez figyelhető meg a Velencei tóból, vagy az északnémet tavakból fogott halak esetében is, azok fajlagos aktivitásértékei is magasabbak a Dunából, tehát folyóvízből származókénál [11]. Randow és Schulze [12] 1967—68-ban végzett vizsgálatai szerint a halak sugárszennyezettsége a-sugárzó izotópoknál 3 pCi/kg halhús, /S-sugárzó izotópoknál 2000—3000 pCi/kg halhús. A terület (Győr-Sopron megye) sugárszennyezettségének reprezentálására egyéb vizsgálatokat is végeztünk (tej, takarmányok, saláta, sóska, spenót, különböző állati csontok) s megállapítottuk, hogy Sopron környékén a /3-sugárzó anyagok menynyisége valamivel nagyobb, mint Győr környékén. Ennek oka részben abban rejlik, hogy egy terület kontaminációját a csapadék mennyisége jelentősen befolyásolja, mivel a földfelszín kontaminációja és a lehullott csapadék mennyisége között szoros korreláció van. Az összefüggés közelítőleg lineáris, azaz y = k-x, ahol x a csapadék mennyisége [mm], y a kiülepedett fajlagos radioaktivitás [nCi/m

2]. Ha a csapadékkal földre hulló radioaktív izotópok által okozott kontaminációt a talajra vonatkoztatva nCi/m

2-ben adjuk meg, akkor a k kons-