Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

1. szám - Oláh József: A nyíregyházi aerob iszapkezelő berendezéssel szerzett üzemi tapasztalatok értékelése

42 Hidrológiai Közlöny 1974. 1. szám Oláh J.: A nyíregyházi aerob iszapkezelő A tarthatatlan iszaphelyzet enyhítésére összehasonlító aerob és anaerob stabilizálási kísérleteket végeztünk 1969-ben, melynek eredménye alapján létesült az 1971-ben üzembe helyezett 700 m

3-es aerob iszapkezelő egység. A szennyvíztisztító telep és az aerob iszapkezelő berendezés elvi vázlatát az J. ábra mutatja be. Az iszapkezelő egy 700 m

3-es burkolt földmedence, mely szakaszosan működik: az iszap leeresztése, illetve rátáplálása előtt a rotort leállítjuk, 1,0—1,5 órás ülepedés után az iszapvizet a biológiai rendszer .elejére, a kezelt iszapot a szikkasztóágyra eresztjük, majd a leeresztésben előállt térfogatkülönbséget besűrített nyersiszappal és tisztított szennyvízzel, mint mosóvízzel pótoljuk. A következő iszap leeresztéséig a levegőztetés folytatódik. Az aerob iszapkezelő üzemeltetésére két mód kínálkozik: a) Az előülepítő kikapcsolásával csak fölös eleveniszap kezelése. b) Az előülepítés mellett fölös és nyers iszap keverék kezelése. Az előülepítő bekapcsolása, főleg erős túlterhelés mellett, a konzervgyári kampány idején indokolt. Az alkalmazott 60 m

3/nap mosóvíz mennyiséget kevésnek tartjuk, azonban a nagy iszapmennyiség és az adott konstrukciós megoldás mellett a mosóvíz-iszap arányt nem tudtuk emelni. A mosóvíz átlagban 2 kg/m

3 koncentrációval távozott, ez különösebb zavarokat nem okozott a biológiai rendszerben. A levegőztetést 2,4 m 0-jti ABTAER ATOR rendszerű levegőztető rendszer biztosítja, amit a Tatabányai Szénbányák VIDUS Gyáregysége szerelt fel. A rotor állandó (48 perc""

1) fordulatszámmal működött, a rotor és a hajtómű a medencében 4 db oszlopon álló betonpódiumra volt felszerelve. A 4 db oszlop a medence sarkai felé áramlástanilag Aerob iszapkezelő földmedence 1. ábra. A nyíregyházi aerob iszapkezelő működési diagramja Puc. 7. Jduaepa.WMa deúcmeun aapoßuoeo ofiopyöoeamisi oöpaöomKu ujia e e. HupeúbXU3a Abb. 1. Funktionierungsdiagramm der aeroben Schlammbehandlungsanlage in Nyíregyháza riuma a rendszernek, de a műtárgy általában fölöslegesnek bizonyult. e) Olyan meglevő szennyvíztisztító telep bővítése esetén, amikor a meglevő anaerob rothasztókat kell a tiilterheléstől mentesíteni. • 2. A nyíregyházi szennyvíztelep és az új aerob iszapkezelő berendezés ismertetése A telepre érkező 10—12 ezer m

3/nap szennyvíz kb. 55—60%-a konzervgyári," a másik 40—45% házi eredetű. A szennyvíz mennyisége és összetétele a kampánytól függően tág határok között ingadozik, ezzel együtt változik az iszap összetétele és struktúrája is. A telepre érkező szennyvíz főbb jellemzői (1969es méréseink alapján): Vízhozam óracsúes 555—670 m

3/óra Az érkező BOI

5 mennyiség: 4200 kg/nap A napi eltávolított BÓ

6: 3048 kg/nap Keletkező nyersiszap hozam : 3000 kg/nap (27 m-ynap) Fölös eleveniszap hozam: 2000 kg/nap (120 m

3/nap) A nyári konzervgyári idényben a szennyvíztelep túlterhelt. A levegőztetőben az óracsúcsra számolt tartózkodási idő a kampány ideje alatt 1,5 óráról 1,1—1,2 órára, a BOI

5-re számolt hatásfok pedig 92%-ról 80—85%-ra csökken le. Az iszap összetételében is változás áll be, a keletkezett fölös eleveniszap laza szerkezetű és nehezen ülepszik. A keletkező fölösiszapot 200 m

3-es levegőztetőben aerob módon kezelték 1,4—1,6 nap tartózkodási idő mellett. A berendezés a túlterhelés miatt rossz hatásfokkal üzemelt. A nyers iszapot az előülepítőből közvetlenül a szikkasztóágyra nyomatták. A szikkasztóágyak a kezeletlen, nehezen víztelenedő iszap miatt túlterheltek voltak, és különösen a nyári időszakban a kinyomott iszap az ágyakon bűzterjesztés mellett berothadt. Szikkasztóagyak