Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

8. szám - Hoang Than Thuy: A észak-vietnami karsztterületek hidrológiai jellemzői

Hoang Than Thuy: Az észak-vietnámi karsztterület Hidrológiai Közlöny 1974. 8. sz. 371 1. ábra. Észak-vietnámi karszt-területek maximális vízhozama 87,9 m 3/s (11)61) és a minimá­lis vízhozama 0,4 m 3/s (1960). A források tevékenysége állandóan változik, és változásuk leglényegesebb vonása a hőmérséklet, a vízhozam, a kémizmus és esetleg egyes egyéb fizikai tulajdonságok szabályos vagy szabálytalan válto­zása. A változások mértékének legfontosabb előfel­tétele geomorfológiai, mert az a járatok rendszeré­nek, vagyis a kőzet repedésének, üregesedésének függvénye. Különösen a karsztforrások esetében törvényszerű, hogy minél magasabban fakadnak fel 4. táblázat Karsztvizek hidrológiai adatai (Hoang­Thanh Thuy, 1972) Átlag évi csapadék [mm] Átlag évi hőmérséklet [°C] A vizsgált források Karsztforrások megnevuzóse Átlag évi csapadék [mm] Átlag évi hőmérséklet [°C] Átl. fajlagos lefolyás [l/s/km 2] Hőmórs. [°C] Ca+ + tart. [•»g/11 Mg + + tart. ['»g/l] Ossz. ke­mény. [nk°] Vietnámi területek Na-Tau (Bac-son karsztvidék) Na-Duong (Bac-son karsztvidék) Bo-Hoan (Binhgia karsztvidék) Bo-Tau (Binh-gia karsztvidék) Bo-Diu/Binh-gia kv. . Lung Phuoc/Binh-gia kv 1568 1560 1605 1600 1610 1605 22 23 24 23 23 22 20 15 15 20 20 10 23 23,5 7 22 24 22 21 72,18 51,46 85,05 43,60 114,35 46,40 43,80 31,22 51,61 26,45 69,39 28,10 10,10 7,20 11,90 6,90 16,00 6,48 Átlag 1591 22,83 16,66 22,58 68,84 41,76 9,62 5. kép. A keleti Cao-bang karsztvidéken, a Queson folyó csodálatos, világoskéken csillogó vize, a 34 m magas híres Ban-gioc vízeséseket alkotja. A vízesés vízéből mésztufa is rakódik le Duc-nhu VNTTX mészkövek jönnek létre, a melegebb vizekből tö­möttebbek. A vízelöntés sebessége is befolyásolja a kőzet szövetét, a hirtelen előtörő, rohanó vizeknél esetleg nem tud az oldott anyag kiválni, vagy igen nagv hézagtérfogatú likacsos, esetleg laza mészkő marad vissza. A mésztufa színe az iszaptartalomnak megfelelően lehet tiszta fehér, rózsaszín, sárga, barna, sőt részben fekete is. A színezést az iszap­ban levő vastartalmú ásványok idézik elő. A karsztterület közepében általában kevés a fel­színi vízfolyás, de a peremén gyakran bővizű forrá­sok találhatók. A források között elég gyakran akad olyan, amelyik a száraz évszakban erősen leapad, sőt ki is szárad; mások viszont kisebb ingadozással a téli szárazságban is jelentős vízhozammal ren­delkeznek. Az észak-vietnámi karszton Vaucluse típusú for­rások gyakran fordulnak elő. A Binh-lang karsztvi­déken a Tasa forrás átlagos vízhozama kb. 4 m 3/s, a

Next

/
Thumbnails
Contents