Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

7. szám - Dr. Majorlaki József: A vízanalitika fejlődése

334 Hidrológiai Közlöny 1974. 7. sz. Dr. Majorlaki J.: A vízanalitika fejlődése rítást azonban csak a respirometrikus eljárások bevezetése liozta. Azonban ennél a módszernél is több órás időigénye van a meghatározásnak, még a legkorszerűbb készülékekben is. így egy folyamatos analizátorra a meghatározás módszere nem vihető át, (1. kép). Az utóbbi években Wuhrmann mutatott rá arra, hogy a szerves összes széntartalom meghatározása alkalmas arra, hogy a vizek organikus szennyezettségét a biokémiai oxigénigény változásával pontosabb függvénykapcsolatba hozhassuk. A vizek szerves széntartalmának meghatározására régóta különböző módszerek ismertek. Közel másfél évtizeden keresztül az Ivekovics-Gertnermódszert alkalmazták több kutatóintézetben. A folyamatos szerves összes szénmeghatározás metódusa szintén az utóbbi években terjedt el és ma már a világpiacon kaphatók olyan analizátorok, amelyek a KOI és a SzÖSz vizsgálatát együttesen végzik. Egy ilyen analizátornak működési sémáját az 1. ábra mutatja be. Folyamatos KOI és SzÖSz analizátor működési elve A vizsgálandó víz adagolószivattyú segítségével, a szervetlen leválasztó kolonnába kerül, ahol kénsavas közegben levegőztetéssel, a karbonátkötésben lévő széndioxid távozik. Ezt követően a szennyvízhez káliumdikromátot és ezüstszulfátot adagol a berendezés. Majd egy reaktorban 170 °C-on történik az oxidáció. A reaktorból kikerülő anyag egy elválasztó kamrába távozik, ahol a gázfázis a folyékony fázistól elkülönül. A gázfázis egy relatív konduktometrikus gázanalizátorban, mint szerves össz.-szén kerül meghatározásra. Az oldatnak pedig oxidimetrikus állapotváltozása adja a kémiai oxigénigényt. A kémiai oxigénigény magyar rövidítése KOI., (a német irodalomban CSB., az angol irodalomban COD) 0

2 mg/l-ben kerül meghatározásra. A szerves össz-szén rövidítése SzÖSz., (a nemzetközi irodalomban TOC) Cmg/l-ben ölvasható le. A 2. képen bemutatom a H. Wösthoff oHG Bochum Hydromat CSB + TOC készülékét. A készülék az utóbb ismertetett elv alapján működik, és mintegy 20 perc fázis-késéssel folyamatosan szolgáltatja az eredményeket. A készülék méréstartománya KOI-ban 0—1000 0

2 mg/l és SzÖSz-ben 0—500 Cmg/1. A kombinált műszer ára DM 33 500. A tisztított házi szennyvizeknél a BOI

s, és a SzÖSz értéke közel azonos. Pontosabban az arány 0, 94. (BOD/TOC = 0,94). A 3. ábra bemutatja a YVien-Blumenthál tisztító berendezés adatait, amelyekből a szoros korreláció látható. A 2. ábra ugyanennek a tisztító berendezésnek szennyvízere vonatkozik, ahol a viszonyszám 1,7, és a több hónapon át tartó napi analízisek csekély ingadozással egyértelműen igazolják a pontos Amióta Viehl 1942-ben kiadott publikációjában összefoglalta a biokémiai oxigénigény mérése és reprodukálhatósága körül felmerülő problémákat, azóta a szakemberek széles köre foglalkozik azzal a gondolattal, hogy helyette egy más olyan módszert dolgozzon ki, amely egyértelműbben enged következtetni a víz szervesanyag szennyezettségére és amelyből a befogadók terhelhetősége, öntisztulás viszonyai, a szennyvíztisztító berendezések működési hatásfoka, a lakosegyenérték, egyaránt pontosabban, egyszerűbben és folyamatosan, gyorsan meghatároz ható. Kezdetben a kálium-permanganátos oxigénfogyasztást, majd ezt követően a dikromátos oxigénfogyasztást próbálták a biokémiai oxigénigény pótlására alkalmazni. Ezzel összefüggésben mindkét eljárásnak keresték azokat a függvénykapcsolatait, amelyeknek figyelembevételével az átszámítás megoldható. Sajnos ezek az erőfeszítések eredménytelenek maradtak, és még a kémiai oxigénigény mért értékei sem adtak a BOI-vel exakt függvénykapcsolatot. Ez utóbbi viszonyszám egyes házi szennyvizeknél 1,7-nek adódik, de ipari szennyvizekkel kevert házi szennyvizeknél már a viszonyszám 4-től, 8-ig is terjedhet: KO

I n BŐI, ' 1. kép. B. Braun Melsungen cég 14 munkahelyes Warburg készüléke 0omo 1. IIpuőop Bapóype (ßupMbi B. Epayn Me.icyuzen c 14 MecmoM paóom