Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

7. szám - Dr. Dobos Irma: Hévízkutatás Szabadkán

320 Hidrológiai Közlöny 1974. 7. sz. Dr. Dobos I.: Hévízkutatás Szabadkán l. láblázat Összehasonlító vegyvizsgálati adatok Table 1. Comparative chemical analyses Tabelle 1. Vergleichende Daten der chemischen Analyse 1 1 vízben oldott alkotórészek ionokban kifejezve, mg/l Szabadka, S-l Hegykő „Március 15" TSZ Palics, Pg-1 Dávod—Püspökpuszta Szabadka, Sf-1 Mélykút strandfürdő NaK* 6 218,97 2 260,20 353,97 779,47 678,30 Na + — 2 180,00 2 600,00 — 12,40 K

+ — 26,00 51,00 __ NH,

+ 1,00 10,80 — 8.00 — 8,20 Ca+

+ 16,60 1,60 32,06 92,80 32,50 43,20 Mg

+ + 9,87 0,70 17,02 10,30 2,20 11,60 Fe+++ 2,50 3,20 4,46 3,00 0 1,25 0,90 0 Mn++ 0 0 — 3,00 0 Nem mutath. ki 0,90 0 NO

3 0,40 4,50 — 1,00 0.90 1,40 N'0., 0 0 — 0 Nem mutath. ki 0,04 Cl—" 2 893,50 1 153,00 2 467,25 212,92 108,30 240,40 Br" 14,00 3,00 — — Nem mutath. ki — .1 8,2S 0,90 — — 0,80 — F10,00 0,20 — — 0,20 — so

4-~ 510,00 26,00 36,50 0 40,00 0 HCfO,10 455,40 4 026,00 2 748,05 939,40 1 726,30 1 506,70 <'<> -234,00 0 — 0 126,00 48,00 OH— 0 — 0 S 0,10 — — 0,03 összes szilárd anyag 0,03 tartalom 12 139,30 5 535,50 — 1 078,00 2 088,90 — pH 7,75 7,55 7,50 6,75 8,35 7.50 összes keménység 6,75 (nkf.) 4,6 0,40 8,40 15,40 5,1 8,70 A képződmény Ópaleozóos Ópaleozoós Szarmata Szarmata Felsőpannóniai Felsőpannóniai lüldtani kora, metamorfit és metamorfit konglomerátum konglomerátum homok homok kőzettani eocén flis (?) és breccsa konglomerátum kifejlődése A víz jellege NátriumNátriumKloridos HidrogénAlkáliNátriumhidrogénhidrogénkarbonátos hidrogénhidrogénkarbonátos, karbonátos, jellegű karboilátos karbonátos kloridos kloridos jellegű jellegű ták meg, s a mélyebb homokrétegekre ez ideig még kutat nem telepítettek. A strandfürdő hévízkútjának földtani szelvénye szerint 101,5—262,5 m között 8 egymástól jól elkülöníthető homokréteg képviseli az alsópleisztocén összletet. A község ÉNy-i részén, a vízmű területén feltehetően valamivel vékonyabb, míg ÉK-en az S-l. sz. fúrásban 350 m-ig, Szegeden pedig kb. 700 m-ig nyomozhatok a felszín alatt ezek a rétegek (2. ábra). A kivizsgált rétegek vízföldtani jellemzése Az S-l. sz. fúrásban a metamorfit (1386—1450 m) és a felette települt (1233—1386 m) flis jellegű réteg együttes és külön-külön történt vizsgálata nem mutatott lényeges eltérést a víz vegyi összetételében és mennyiségében. A két összlet együttesen 82 l/p 63 °C hőmérsékletű vizet adott. A minden alkotóra megvizsgált víz ásvány-gyógyvíz jellegű, kis keménységgel, jelentős nátrium-hidrogénkar bonát, jodid, bromid és fluorid tartalommal (1. táblázat). A szarmata konglomerátum Szabadka területén nem regionális elterjedésű. Némi kapcsolat kimutatható É felé, a határon túl. így pl. aránylag kis mélységben Dávod község területén tárták fel ugyanezt a képződményt a hévízkutak. Bérezi I. [1] az ásotthalmi szénhidrogéntároló Ny-i részén ugyancsak ki tudott mutatni szarmata képződményeket. Nincs tudomásunk arról, hogy az ásotthalmi kutatófúrások szarmata képződményeit vízadás szempontjából kivizsgálták volna, de a közel azonos kifejlődés alapján feltételezhető, hogy hasonló vagy jobb eredmény is elérhető, mint a Pg-1. sz. kutatófúrásban. Vegvi összetételét a kevés adat miatt a dávodi hévízkútéval hasonlítjuk össze. A Pg-1. sz. kút vizében feltűnően nagy a nátrium (2,600 mg/l) és a klorid (2,467.25 mg/l) mennyisége. Ezzel szemben a dávodi a szarmatára jellemző vegyi összetételt mutatja (1. táblázat). Az eltérő jelleg részletes elemzése csak további adatok alapján lehetséges, bár előzetesen feltételezhetjük, hogy a nagy kloridtartalmú mélységi vizek egy jó része szorosan kapcsolódik a szénliidrogéai előfordulásokhoz. A felsőpannóniai homokrétegek változó, és nem nagy vastagságban fejlődtek ki Szabadka területén. Miután az S-l. sz. kutatófúrás bebizonyította, hogy a hiányos elterjedésű szarmata képződményekre biztonságosan nem lehet hévízkutat telepíteni, ezért egyedül és kizárólag a felsőpannóniai rétegek — amelyek ÉK-i irányban kivastagodnak — jöhettek számításba. Ennek alapján a strandfürdő hévízkútját felsőpannóniai rétegekre telepítettük. Ismeretes, hogy Szabadka É-i folytatásában, az észak-bácskai hátság területén az aránylag vékony felsőpannóniai összletből — ahol a homokrétegek szemcséi is finomabbak — közepes mennyiségű vizet lehet kinyerni. ÉK felé a homokrétegek ki vastagodásával szemcsézetiik is durvább lesz, így a víztárolás is kedvezőbb (2. ábra). Ezt tapasztaltuk a strandfürdő hévízkútjánál és az S-1. sz. fúrásnál is. Az utóbbinál ugyan rétegmegnyitásra nem került sor, de az erre alkalmas rétegek 723,0 m-ig, míg a strandfürdőnél mindössze 520,0 m-ig fejlődtek ki. Lejjebb 633,0 m-ig még néhány vékonyabb réteg megnyitásra került ugyan, de vizsgálatuk nem hozta meg a várt eredményt. Az uralkodóan finomszemcsés rétegek (529,5—536,4; 558,0—565,0; 622,0—631,0 m) letisztítását nem lehetett megoldani, s ezeket ki kellett zárni a terme-