Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

6. szám - Dr. Liberáthy Péter: Mikroszennyező anyagok szerepe a vizek szennyezettségének jellemzésénél

Dr. Literáthy P.: Mikroszennyező anyagok Hidrológiai Közlöny 1974. 6. sz. 291 inazékok oldatbavitelének elősegítése szempontjából. A szerves mikroszennyezők közül magyarországi viszonylatban legfontosabbnak az ásványolaj- és fenol-származékokat tekinthetjük. Természetes vízkészletünk mintegy 73%-a a Duna és a Duna képezi többek között Budapest ivóvízbázisát. Ez indokolta, hogy a mikroszennyezők vizsgálatát elsősorban a Duna szennyezettségének megállapításával kapcsolatosan végezzük. Az ásványolaj szennyezés tanulmányozása volt a Duna mikroszennyezőinek meghatározására vonatkozó első kutatási témánk [7]. A kutatómunka során új mintavételi eljárásokat, valamint gyors és az előző időszakban használtnál pontosabb analitikai módszert dolgoztunk ki. A megfelelő módszer birtokában feltártuk a Duna magyarországi szakaszának olajszennyeződését és felmértük a Duna melletti szennyező forrásokat. Az ásványolaj szenynyezések meghatározásával kapcsolatosan több helyen ismertettük eredményeinket [8, 9]. A további években kiszélesítettük a kutató munkát. Az íz és szagrontó vegyületek mérésére szolgáló módszerek irodalmi feltárása után sor kerülhetett a különböző dúsítási és analitikai eljárások összefoglalására [10], majd az eredmények alapján a Duna szennyezettségének mérésére. A Duna íz és szagrontó anyagainak vizsgálata a módszertani kutatások mellett már évek óta rendszeresen történik [11, 12]. A konkrét, Duna hossz-szelvény-vizsgálatokkal párhuzamosan végzünk további analitikai módszertani kutatást, amely a mikroszenynyező vegyületek sokrétűsége miatt feltétlenül szükséges. Az analitikai kutatás eredménye képpen vékonyréteg-kromatográfiás, spektrofotometriás módszert dolgoztunk ki az ásványolajok és fenol-vegyületek szelektív meghatározására [13]. A mérés során a vízmintából az ásványolajokat és a fenol-vegyületek para-nitro-fenilazo színezékeit kloroformmal extraháljuk, majd lúgos szilikagél rétegen kloroform-aceton elegyben, illetve metil-etil-ketonban kétdimenziós futtatással szétválasztjuk. Kvarclámpa fényében az ásványolaj-származékokat, az Ily értékek alapján pedig a fenol-vegyületeket azonosíthatjuk. Egy Duna vízminta fentiek szerint készített vékonyréteg-kromatogramját mutatja az 1. kép. Az egyes vegyületek mennyiségi mérését a színezék-foltokat tartalmazó réteg lekaparása, majd szerves oldószerbe történő elválása után ultraibolya, illetve látható spektrumban a megadott hullámhossznál történő fotometrálással végezzük. A méréshez jelenleg Pye Unicam SP 1800 típusú spektrofotométert használunk. A Duna ásványolaj és fenol szennyezettségéről már több helyen beszámoltunk [14, 15]. A több éven át végzett mérések eredményeit áttekintve szembetűnő a téli és nyári időszakban mért szennyezettség közötti eltérés, ami a meteorológiai és biológiai tényezők hatásának egyértelmű következménye. Az 1. ábra ásványolajok nyári és téli vizsgálati eredményeinek átlagértékeit mutatja a Duna hossz-szelvényében. Jól látható, hogy a Duna ásványolaj szennyezettsége elsősorban 0,0 0,10,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 _ aetiletilketon R^. 1. kép. Ásványolajok és fenol-vegyületek szétválasztása vékonyréteg-kromatográfiával egy Duna-víz mintában III. 1. Thin-layer chromatogram on mineral oils and phenolic compounds separated from a Danube-water sample külföldi eredetű és a téli időszakban a nyári időszak kb. kétszeresét éri el. Még nagyobb különbségek adódnak a fenolvegyületeknél, amelyek jellemzésére a 2. ábrán a hagyományos rutinmódszer és a vékonyréteg-kromatográfiás szelektív módszer eredményei láthatók. Külön figyelmet érdemelnek a téli vizsgálatok. Mint az ábrából kitűnik, az egyes vegyületek mennyiségei 2—6szorosan meghaladják a nyári értékeket és a legkisebb mennyiség is több mint kétszerese az ivóvíz szabványokban előírt 0,002 mg/l koncentrációnak. Még rosszabb a helyzet, ha az egyes vegyületeket értékeljük. Az előző fejezetben megadott táblázat szerint a fenol-vegyületek között az orto-krezol egy nagyságrenddel kisebb -— 0,0001 mg/l — koncentrációban klórozás után már szag és íz hatású. Viszont a krezolok mennyisége, amelynek kb. 75—90%-a orto-krezol volt, közel azonos a 7. ábra. A Duna ásványolaj tartalmának jellemzése vékonyréteg-kromatográfiás-ultra ibolya spektrofotometriás módszerrel Fig. 1. Characterization of the mineral oil content of the Danube by combined thin-layer chromatographic and ultraviolet spectrophotometry method