Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
6. szám - Dr. Kienitz Gábor: Rendszer-hidrológiai módszerek bevezetése a magyar vízügyi gyakorlatba
Dr. Kienitz C .: Rendszer-hidrológiai módszerek zási utasításaik [19, 201 segítségével belvízrendszerek tervezői és üzemelői alkalmazhatják őket feladataik megoldásánál. Az EXPRE programot 7 öhlözet összesen 12 db belvízhullámnak leképzésére használták fel. Ezek közül az esetek közül a két program együttesen, egymáshoz csatlakoztatva 3 belvízöblözet 7 belvízhullámának leképzésére lett felhasználva. A modellt a VITUKI-val együttműködve, a Tiszántúli, a Körösvidéki, a Felsőtiszavidéki és a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, valamint a VÍZITERV alkalmazta. Az eredményekből példaként az 1. és 2. ábrát mutatjuk be. Az előbbi esetében a DRAINAGE programot a csapadékból empirikusan meghatározott bemeneti adatokkal (kezdeti belvízmennyiségi adatokkal) alkalmazták. Az utóbbi esetében viszont a csapadékból az EXPRE programmal határozták meg a DRAINAGE programnak ezeket a bemeneti adatait. A számítással meghatározott bel víz hu Hámok nagyságrend és jelleg tekintetében mindkét eset1. ábra. A Makkodi belvízöblözet (Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság) 1969. február—márciusi belvízhullámának leképzése a DRAIN AGE modellel Fig. 7. Simulation of the runoff hydrograph of February— March, 1969 in the Makkod sub-catchment (Trans-Tisza District Water Authority), using a DRAINAGE model ben megfelelnek azoknak a kívánalmaknak, amelyeket tervezés, üzemellenőrzés, vagy előrejelzés szempontjából egy belvízrendszer esetében támaszthatunk. Bizonyos rutin megszerzése esetén hasonló eredményekre általában számítani lehet a modellnál. 2. ábra. A Dubai belvízöblözet (Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság) 1970. március—áprilisi belvízhullámának leképzése az EXPRE és DRAINAGE modellekkel Fig. 2. Simulation of the runoff hydrograph of March— April, 1970 in the Doba sub-catchment (Central Tisza Region District Water Authority), using the EXPRE and DRAIN AGE models Az USDAHL-70 modell kísérleti alkalmazása során a Pamlényi patakra (Rakaca-vízgyűjtő), valamint a kőröshegyi Séd patakra képeztünk le többéves adatsorokat (példaként lásd 3. és 4. ábrát). Az eredmények alapján megállapítottuk, hogy az évi lefolyási- és evapotranspirációs összegek nagyságrendje elfogadható; a tenyészidőszak számított árhullámainak időbeli jelentkezése, tömege és vízhozamának nagyságrendje közel áll a tényleges értékekhez; továbbá, hogy a modell stabil, évsorozatokon át futtatva is számított tározási szintjei, lefolyási és evapotranspirációs értékei időben és nagyságrendben valószerűek maradnak. Hiányosságként állapítottuk meg azonban, hogy a modell több folyamatnál is figyelmen kívül hagyja a hőmérséklet szerepét; ebből kifolyólag a tételeji, valamint a télvégi-tavaszi időszakban számított árhullámai a ténylegesektől eltérően alakulnak, s hogy egyes paramétereinek számítása nehézségekkel jár. Mindezeket figyelembe véve, tovább foglalkozunk a modell vizs-
