Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

6. szám - Domokos Miklós: Áttekintés a VITUKI vízkészletgazdálkodási kutatásairól

258 Hidrológiai Közlöny 1974. 6. sz. Domokos M.: A VITUKI vízkészleigazdálkodási kutatásai 3. A vízgazdálkodási mérlegre vonatkozó kutatások Számos kutatás célja a vízgazdálkodási mérleg elméletének és fogalomrendszerének tisztázása, valamint módszertanának kialakítása és fejlesztése volt. E kutatások részben vízmérlegkészítési konkrét feladatokhoz — pl. az Országos és a Területi Vízgazdálkodási Kerettervek (OVK, TVK) és a Vízkészletgazdálkodási Évkönyvek vízmérlegeihez — kapcsolódtak, részben önálló vizsgálatok voltak. E vizsgálatok így rendszerezhetők: A) A vízgazdálkodási mérleggel kapcsolatos minden vizsgálat és tevékenység alapját, ill. keretét a mérleg általános elméletét kidolgozó 2. ábra. A vízgazdálkodási mérleg fajtái és kombinációi Fig. 2. Types and combinations of water management balances tanulmányok vetették meg [7], Ezekben meghatároztuk a vízgazdálkodási, . valamint a vízháztartási és a hidrológiai mérleg kapcsolatát, megadtuk a vízgazdálkodási mérleg általános meghatározását és alapegyenletét, levezettük az utóbbiból a mérleg fajtáit és kombinációit (2. ábra), végül javaslatot tettünk a mérleg mutatórendszerének a bővítésére (3. ábra). B) A fenti elméletbe illesztve, elsősorban az OVK vízmérlegeinek készítése során szerzett Fig. 3. Theoretical scheme of water-balance classification on the basis of three indices tapasztalatok alapján, kidolgoztuk az összesítő vízgazdálkodási mérleg módszertanát [8], Ennek során pontosan meghatároztuk az e mérleg-fajta szerkesztése során tett elhanyagolásokat, ill. közelítéseket, meghatároztuk a mérleg minősítésének kritériumait (4. ábra), bevezettük a mértékadó tárgyidőszak fogalmát, értelmeztük a mérleg elemeit és gyakorlati példákat adtunk a mérleg kidolgozására. C) A vízgazdálkodási mérleg a gyakorlatban leginkább alkalmazott másik fajtájának, a vízgazdálkodási hossz-szelvénynek is kidolgoztuk a módszerét [9]. Ennek során elkülönítettük a hossz-szelvény öt típusát, majd ezeket elemezve az elméleti helyesség és a gyakorlati használhatóság szempontjából, javaslatot adtunk a magyar vízkészletgazdálkodási gyakorlatban egységesen alkalmazandó két típus kiválasztására (5. ábra). E két típus egységes alkalmazását javaslatunk alapján az OVH hatóságilag írta elő. D) Az összesítő vízmérleg és a vízgazdálkodási hossz-szelvény rendszerint mértékadó hónapokra készül. Időszerű volt ezért a 8—10 éve kiválasztott mértékadó hónapok felülvizsgálata [10], Ezt Magyarország három fő vízgyűjtőjére (a Duna-, a Dráva- és a Tisza-vízgyűjtőre) vonatkozóan a havi közép vízhozamok reprezentatív vízmérlegei alapján kellett elvégeznünk. E) A vízmérleg eredményeinek közzétételében, hasznosításában nagy szerepe van az eredmények szemléltetésének. Ezért számba kellett vennünk a vízmérlegábrázolás módszereit is [11], A javasolt ábratípusok azóta számos vízkészletgazdálkodási és egyéb vízgazdálkodási kiadványban megjelentek. 3. ábra. A három mutató alapján történő vízmérlegminősítés elvi vázlata