Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

6. szám - Dr. Stelczer Károly: A tudományos kutatómunka a nemzetközi kapcsolatok tükrében

Dr. Stelczer K.: A tudományos kutatómunka Hidrológiai Közlöny 1974. 6. sz. 251 a prágai és bratislavai kutatóintézetekkel való együttműködés néhány témáját sorolom fel: A lefolyási idő vizsgálata a folyó különböző tartósságú vízállása esetén. A vízfolyások öntisztítóképességét pozitívan és negatívan befolyásoló természetes és mesterséges behatások vizsgálata. A nempermanens talajvízmozgás törvényszerűségeinek vizsgálata a folyó partmenti sávjában. Tározók evapotranspirációs vízveszteségeinek vizsgálata. Mechanikai hasonlóság és modellezési technika alkalmazása a hidraulikai jellegű vizsgálatoknál. A Duna gázlós szakaszainak morfológiai vizsgálata. A nemzetközi tudományos együttműködés további gyors szélesedésének azonban határt szabott egyrészt a pénzügyi fedezet lehetőségei (főként a dologi kiadások tekintetében, hiszen az együttműködés témái általában beépültek az éves kutatási tervekbe, bár lassan itt is jelentkeztek nehézségek), másrészt a kutatói kapacitás (elsősorban az utazások, ill. külföldiek fogadása következtében mutatkozó időelfoglaltság tekintetében) leterheltsége. Ezek a megállapítások azonban már nemcsak VITUKI viszonylatában, hanem általános nemzetközi tudományos együttműködések vonatkozásában is érvényesek. A felsorolt nehézségek gyakran ténylegesen gátolhatják a nemzetközi együttműködések szélesedését, azonban hiba lenne e nehézségeket csak önmagukban vizsgálni. Az együttműködések hatékonysága éppen a pénzügyi és kutatói kapacitás vonalán jelentkezik. Az is tény, hogy egyik nehézséget sem lehet önmagában vizsgálni. Alapkutatásoknál nagyon nehéz kimutatni azt a megtakarítást, amely a közösen elvégzett kutatásból adódik. Az elmúlt évek kétoldalú együttmxíködéseiből számtalan példát lehet felemlíteni, ahol a tudományos eredményen kívül, anyagi előny is származott abból, hogy a téma közösen került kidolgozásra (Baja—Bezdán-csatorna hidrológiai és hidraulikai vizsgálata. A Duna jégjárására vonatkozó vizsgálatok. Az 1970. évi tiszai árvízzel kapcsolatos vizsgálatok. A réslafak kihorgonyzása és a teherviselő résfalak méretezése. Vízkészletgazdálkodási kutatások) számszerűen azonban igen nehéz lenne ezt kimutatni. Talán nem is szükséges, hanem rugalmasan kell értelmezni az eredmények elosztását és a költségek megtérülését. Nagyon sok esetben fordult elő — nyilvánvalóan komoly anyagi előnyökkel is járt —, hogy az együttműködés témája az egyik országban már kidolgozott mérési módszer vagy eljárás átadása, gyakorlatba való bevezetése volt. (Nagyon sok vízkémiai-analitikai, hidrometriai módszer átadása mellett konkréten a belgrádi Jaroslav Cerni Intézetet kell megemlíteni, amely átadta a fotoelasztikus vizsgálat módszerét, továbbá a bratislavai Vízépítési Kutató Intézet pedig átadta a szerkezeti kismintavizsgálatok terén szerzett 20 éves tapasztalatait.) Természetesen a VITUKI is egész sor vizsgálati módszert ismertetett meg az együttműködő intézetekkel. Ugyancsak nem mérhető és konkrétan nem mutatható ki a nemzetközi együttműködésnek olyan eredményei, mint amelyek abból származnak, hogy — az ugyanazon a szakterületen dolgozó kutató a közvetlen kapcsolat révén friss és új — látókörét bővítő — információkat szerez, amelyek birtokába publikáció révén esetleg csak évek múltán juthat; — sok esetben az alapkutatások rövid időre és igen költséges műszert igényelnek. A kutatás eredményességéhez szükséges berendezés, „kritikus tömege" csak egyre növekvő költségekkel biztosítható, ezért gazdaságilag igen fontos a terhek nemzetközi megosztása. (A prágai VUV-val kötött együttműködés egyik új vonása volt a nagyértékű műszerek katalógusainak cseréje és a műszerekkel végezhető mérések végrehajtásának lehetősége, vagy pl. a Jaroslav Cerni Intézet az izotópos görgetett hordalék vizsgálataihoz szükséges mérések egy részét a VITUKI-ban meglevő műszereken végezte el.) — Az alapkutatások területén folytatott nemzetközi együttműködési programoknak mindig van továbbképző jellegük. Egy-egy konzultációra jobban felkészülnek és előtérbe kerül a nyelvismeret (Az 1. ábrán a tudományos kutatói besorolású 130 no 110 100 90 80 70 60 ÍO 30 20 M ———-— — —i— — —iI960 1961 1965 1966 1967 m 1969 WO 1971 1972 1. ábra dolgozóink nyelvvizsgáinak szárhát tüntettük fel) és megismerik, elsajátítják a nemzetközi tárgyalások légkörét, nem utolsósorban pedig új országokkal, műszaki létesítményekkel ismerkednek meg. Végül érdemes kiemelni a nemzetközi együttműködések talán már másodlagosanak nevezhető előnyeit, mint például — a nemzetközi együttműködések több éves szerződéseihez gondoskodni kell a költségvetési stabilitásról amely egyrészt a többéves költségvetések elfogadását jelenti, másrészt lehetőséget biztosít, hogy a nemzeti költségvetés terhére a nemzetközi kutatás szükségleteit fedezzük; — lehetővé teszi az alapkutatásokra fordítható költségvetés tényleges emelését is; — megoldotta szocialista, de sok esetben tőkés viszonylatban is az utazási devizaszükségletet, a devizanélküli csere alapján; — erkölcsi vonalon egyáltalán nem lebecsülendő — és ez vonatkozik minden rendszerű nem-