Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

5. szám - Dr. Gulyás Pál–dr. Tyahun Szabolcs: Adatok a ráckevei Duna-ág kisrák faunájához

Dr. Gulyás P.—

dr. Tyahun Sz.: A Ráckevei Duna-ág kisrák faunája Hidrológiai Közlöny 1974. 5. sz. 245 longirostris, Macrocyclops albidus, Eucvclops serrulatus, E. serrulatus var. proximus, Acanthocyclops vernalis, A. viridis, Mesocyclops leuckarti. A fajok előfordulásában szakaszosság figyelhető meg: a felső szakasztól (21 faj) lefelé haladva a faj és egyedszáma egyaránt emelkedik (31—36 faj). A benépesedés évi dinamizmusa a Duna-ág egész hossza mentén azonos. Az ágascsápú rákok faj és egyedszám maximuma nyáron és ősszel van, míg az evezőlábú rákoké tavasszal és ősszel alakul ki. A szigethalmi felső szakaszon a fajszám és az egyedszám is kicsi. Leggazdagabb a hínárosok rákfaunája a középső szakaszon, Ráckevénél. Ez a rész mintegy átmenetet képez a felső és a közel azonos jellegű dömsödi és tassi alsó szakasz között. A víz szennyezettségén kívül a hínárállomány kiterjedése, sűrűsége is érezhetően befolyásolja a fauna összetételét, gazdagságát. A kisebb, kevésbé dús hínáros élővilága lényegesen szegényebb volt, mint a nagyobb sűrűbb, hínárosoké. A fajoknak az irodalomban feltüntetett szaprobiológiai értéke alapján nem tudtunk különbséget tenni az egyes helyek szaprobitásában. Egyes fajok jelenléte és hiánya, valamint dominanciája alapján azonban megállapítható, hogy a Duna-ág vize Szigethalomnál szennyezett, Ráckeve térségétől lefelé már tiszta, mérsékelten eutróf. Vizsgálatainkban 42 Entomostraca faj előfordulását állapítottuk meg. Ezek közül 6 Cladocera, 2 Ostracoda és 4 Copepoda a Ráckevei Dunaágra, 1 Cladocera faj (Anchistropus emarginatus Sars) pedig Magyarország faunájára nézve új. Utóbbit 1971ben a Balatonban is megtaláltuk. Befejezésül szeretnénk megköszönni Megyeri János főiskolai tanárnak, Ponyi Jenő és Farkas Henrik osztályvezetőknek munkánk során nyújtott segítségét. IRODALOM [1] Berinkey L. és Farkas H. (1956): Haltáplálék vizsgálatok a Soroksári Dunaágban. Állattani Közi. 45, 45—58. [2] Berg, C. O. (1949): Limnological relations of insects to plants of the genus Potamogeton. Trans. Amer. Micr. Soc. 68, 279—291. [3] Borg, F. (1935): Zur Kenntnis der CladocerenGattung Anchistropus. Zool. Bidr. Uppsala. 15, 289—330. [4] Bothár, A. (1973): Crustacea-Planktonuntersuehungen im Donauarm von Soroksár. (Danubialia Hungarica LXV). Annales Univ. Sei. Budapest. 15, 129—144. [5] Cyrus, Z., SládeSek, V. (1968): Jednotne metody biologického rozboru vod. Cast II. Praha, 1—62. [6] Dussart, B. (1967—69): Les Copepodes des eaux continentales. N. Boubée et Cie. Paris. Tom. I, 1—500; II. 1—292. [7] Entz, B. (1947): Qualitative and quantitative studies in the coatings of Potamogeton perfoliatus and Myriophyllum spicatum in Lake Balaton. Arch. Biol. Hung. Tihany. 17, 17—37. [8] Farkas H. (1958): Kagylósrákok Ostracoda. Fauna Hung. 39, 1—68. [9] Flössner, D. (1964): Zur Cladocerenfauna des Stechlinsee-Gebietes II. Limnologica 2. 35—103. [10] Flössner, D. (1967): Beiträge zur Kenntnis der Cladoceren- und Copepodenfauna des Donaudeltas. Limnologica. 5. 223—250. [11] Flössner, D. (1972): Krebstiere, Crustacea. Kiemen- und Blattfüsser, Branchiopoda Fischläuse, Branchiura. Die Tierwelt Deutschlands 60, 81—408. VEB G. Fischer Verl. Jena. [12] Fryer, G. (1968): Evolution and adaptive radiation in the Chydoridae (Crustacea: Cladocera): a study in comparative functional morphology and ecology. Phil. Trans. Roy. Soc .London, Ser. B. Biol. Sei. No. 795, 254, 221—385. [13] Kuflikowski, T. (1970): Fauna in vegetation in carp ponds at Goczalkowice. Acta Hydrobiol., 12, 439 — 456. [14JIManuilova, E. F. (1964): Vetvisztouszüe racski (Cladocera) Faunü SzSzSzR. Izd. Nauka. Moszkva—Leningrád. 1—326. [15

Müller-Libenau, I. (1956): Die Besiedlung der Potamogeton-Zone ostholsteinischer Seen. Arch. Hydrobiol., 52, 470—606. [16] Ponyi J. (1956): A balatoni hínárosok Crustaceáinak vizsgálata. Állattani Közi. 45, 107—121. [17] Rosine, N. W. (1955): The distribution of invertebrates on submerged aquatic plant surfaces in Muskee Lake, Colorado. Ecology. 36, 308—314. [18] Rülov, V. M. (1948): Rakoobraznüe. Cyclopoida presznüh vod. Izd. Akad-Nauk. SzSzSzR, Moszkva—Leningrád, 3, 1—318. [19] Smyly, W. J. P. (1952): The Entomostraca of the weeds of a moorland pond. J. Animal Ecol. 21, 1— 11. [20] Sramek-HuSek, R., M. Straék.raba, J. Brtek (1962): Lupenonozci-Branchiopoda. Fauna CsSSR. Praha, Svazek. 16, 1—470. [21] Szmirnov, N. N. (1971): Chydoridae faunü mira. Rakoobraznüe. Fauna SzSzSzR. Izd. Nauka. Leningrád, 101, 1—529. Data on the small-crab fauna in the Ráckeve Danube Arm Dr. Gulyás, Pál—

Dr. Tyahun, Szabolcs Studies on the Potamogeton perfoliatus stands in the Ráckeve Danube Arm have revealed the most important species of the Entomostraca fauna to be as follows

: Sid a crystallina, Eurycercus lamellatus, Alona affinis, Peracantha truncata, Pleuroxus aduncus, Chydorus sphaericus, Bosima longirostris, Macrocyclops albidus, Eucyclops serrulatus, E. serrulatus var. proximus, Acanthocyclops vernalis, A. viridis and Mesocyclops leuckarti. A certain periodicity could be observed in the occurrence of various species, in that proceeding downstream from the upper section (21 species), both the species and the units increased in number (31 to 36 species). The annual dynamism of population is identical along the entire length of the Danube Arm. Along the upstream section at Szigethaloni the number of species and units alike is low. The crab fauna is most abundant in the seaweeds over the central section at Ráckeve. This part forms almost a transition between the upstream section and the downstream section at Tass and Dömsöd, which are virtually of identical character. Besides pollution, the magnitude and density of the seaweed stands are of appreciable influence on the composition and abundance of the fauna. The biotope in smaller and scarcer seaweed stands was appreciably poorer than in the larger, dense ones. The saprobe-biological value of the species indicated in the literature failed to yield information concerning the differences in the saprobity of individual locations. On the basis of the presence, or absence, as well as predominance of the diverse species it could be stated, however, that the water in the Danube arm is polluted at Szigethalom, but downstream of Ráckeve it is already pure, moderately eutrophic. In these investigations the presence of 42 Entomostraca species was identified. Of these 6 Cladocera, 2 Ostracoda and 4 Copepoda species were uncrecorded thus far in the Ráckeve Danube Arm, while 1 Cladocera species, namely Anchistropus emarginatus Sars is new in the fauna in Hungary. The latter was identified in 1971 in Lake Balaton as well.