Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

3-4. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Egyesületi és műszaki hírek Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. 199 4. A szőlőtermesztés biológiai alapjainak kutatása 5. Kertészeti növények genetikája és nemesítési módszereinek fejlesztése 6. A háziállatok fertőző és nem fertőző betegségei elleni védekezés komplex rendszabályait megalapozó kutatások 7. Hazai és külföldi növényfajták gyűjtése, megőrzése, cseréjük szervezése 8. A mezőgazdasági vállalatok ökonómiai kérdéseinek kutatása 9. Állami gazdaságok és termelőszövetkezetek vezetésfejlesztése 10. Az élelmiszergazdaság közgazdasági szabályozórendszerének fejlesztése 11. Az élelmiszergazdaság jelentőségének, makroökonómiai törvényszerűségeinek feltárása, tervezési módszereinek tökéletesítése 12. Főbb mezőgazdasági ágazatok ökonómiai sajátosságainak feltárása, továbbfejlesztése 13. A mezőgazdasági nagyüzemek vállalati mechanizmusának és gazdaságpolitikai üzemi hatásának vizsgálata 14. Az élelmiszergazdaság egyes ágazatainak fejlesztési koncepció kialakításához módszerek, prognózisok kidolgozása 15. Közgazdasági befolyásoló eszközök és módszerek hatásának vizsgálata (a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban) 16. Korszerű vállalati szervezés és módszerek kutatása (a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban) A Munkaügyi Minisztérium gondozásában 1. A munka társadalmi, gazdasági összefüggései. A Nemzetközi Hidraulikai Kutatási Szövetség XV. Kongresszusa A Nemzetközi Hidraulikai Kutatási Szövetség (IAHR) XV. Kongresszusát 1973 szeptember 3. és 7. között Isztambulban tartotta „Kutatás és gyakorlat a vízkörnyezetben" főcímmel, a török Energiaügyi és Természeti Kincsek Minisztériumának fővédnöksége alatt az isztambuli műszaki egyetemen. A Kongresszuson négy fő kérdés ós párhuzamosan öt szemináriumi téma szerepelt, ós pedig A) vízmozgás laza határú medrekben, B) a szennyezésszabályozás és környezetvédelem hidraulikai vonatkozásai; G) talaj vízmozgás ós diszperzió; D) stoehasztikus és determinisztikus modellezési és optimalizációs technika a vízgazdálkodási rendszerek tervezéséhez, építéséhez ós üzeméhez; illetve szemináriumi témaként 1. gátszakadás okozta hullámok terjedése; 2. stoehasztikus módszerek a hidraulikában; 3. méretarányhatások ós új irányzatok a kétfázisú folyadék-szilárd rész, beleértve a görgetett és lebegtetett hordalókos áramlások modellezésében; 4. a hullámterjedés matematikai modellezése; 5. a hideg víztől eltérő tulajdonságú folyadékok mechanikája az energiatermelő berendezésekben. A Kongresszuson mintegy 40 ország 650 hidraulikusa vett részt, közte minden európai ország szocialista képviselőivel. A témakörök átfogó és szerteágazó volta nagymennyiségű dolgozat beérkeztét eredményezte, amelyeket a rendezőség 5 kötetben adott ki. Főleg a szemináriumi ülések voltak igen élénkek, mert itt szabad vitában elég idő állt rendelkezésre. A Kongresszus alatt munkabizottsági ülések is folytak párhuzamosan. Az ülésekkel egyidőben tanulmányi kirándulásokat szerveztek az Is/.-tambuli Műszaki Egyetem hidraulikai laboratóriumába,' régi török völgyzárógátakhoz és az Európát Ázsiával összekötő ós a Boszporust átívelő függőhíd építéséhez. A Kongresszust törökországi tanulmányutak előzték meg és követték (ezeken azonban magyar küldött nem vett részt). A Kongresszust kísérők számára hölgyprogram, boszporusi hajókirándulás és népitánc műsor tette élvezetessé. A Kongresszust egy török államtitkár, Isztambul kormányzója és a főpolgármester köszöntötte a házigazdák részéről. A Kongresszus alkalmával meghívott előadóktól érdekes átfogó előadásokat lehetett hallani a hidraulikai kutatás szervezésről, (Cecen), a turbulenciáról (Hintze), és a vízkészlet-tervezési (Cheret) problémáiról. A Kongresszuson különböző intézmények képviseletében dr. Bogárdi János akadémikus, dr. Hankó Zoltán, dr. Kovács György, dr. Kozák Miklós, dr. Kozák Miklósné, Komis Attila és dr. Starosolszky Ödön vett részt. A Kongresszusra 7 magyar dolgozatot küldtek ki (Györké Olivér, Decsi Sándorné, dr. Kozák Miklós, Komis Attila ós Szalay Miklós 1—1, dr. Starosolszky Ödön 2 dolgozattal szerepelt). A dolgozatok közül különösképpen az árvédelmi gátszakadásokon keletkező hullámokkal foglalkozóval kapcsolatban alakult ki igen élénk vita. A dolgozatokat a részvevők bemutatták, illetve több dolgozathoz hozzászóltak. Dr. Bogárdi János akadémikus, mint az IAHR Vezetőségét képező Tanács tagja rósztvett a Kongresszust megelőző (augusztus 30 — szeptember 1. közti) tanácsüléseken, és egyik az tudományos ülésen elnökölt. Dr. Starosolszky Ödön az egyik ülés alelnöki tisztét töltötte be. Jelentős előrehaladásnak számít, hogy az ülésen résztvevő dr. Kovács György, mint a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség (IAHS) főtitkára aláírta azt a Magyar Nemzeti Bizottság által kezdeményezett egyezményt, amely jelenleg az IAHS, IAHR ós az ICID között szervezett együttműködést hoz létre és annak keretében az egyesületek minden tevékenységüket koordinálják. A három egyesület — amelynek mindegyikében a magyarok aktív szerepet visznek — a többi, vízzel foglalkozó egyesületet is meghívta csatlakozásra. A tisztségviselők újraválasztásakor a jelölőbizottság javaslatára elnöknek Hayasi japán ós főtitkárnak Schoemaker holland professzort választották ismét meg. Jelentős eredménynek és a magyar hidraulikai kutatás elismerésének számít, hogy dr. Bogárdi János akadémikust 1974—75. óvra alelnökké választották, a Szövetség alapszabálya értelmében személyes érdemei elismeréseként. (A Szövetség egyéni tagságot ismer el hivatalosan és a tisztségeket ez alapon tölti be.) Ezzel Bogárdi akadémikus egyidejűen két nagy nemzetközi egyesület alelnöke, mivel 1973 júniusában már az ICID alelnökévé választották. A Tanács megerősítette a IAHR Jégbizottságának titkári tisztségében dr. Starosolszky Ödönt. A XVI. kongresszusra 1975 júliusában Braziliában, Sao Pauloban kerül sor „Alapvető hidraulikai eszközök a környezetvédelem érdekében" főcímmel, míg a Szövetség legközelebbi nemzetközi rendezvényét a Folyó ós Jég Szimpóziumot a Tanács ülésével egyidőben 1974 januárjában Budapesten rendezik. A sikeres kongresszus ós hidraulika elméleti fejlődésének újabb szakaszairól adott átfogó képet ós ezeknek a gyakorlati alkalmazását is igyekezett bemutatni. Mindezekkel alapvetően hozzájárult a tudományterület fejlődéséhez. A Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség 24. Végrehajtó Tanácsi ülése A Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség (ICID) 24. Végrehajtó Tanácsi ülését 1973 június 10 — 11. között Prágában tartották. Az ICID nemzetközi vezetőségét képező Végrehajtó Tanács évente különböző országokban ülésezik. Ez alkalommal az ICID hivatalos ügyein kívül az emberi környezet és a vízgazdálkodás kölcsönhatásait állították egy műszaki ülés középpontjába. Az ülésen az európai tagországok szinte teljes számban képviseltették magukat ós szép számban jelentek meg a tengerentúli országok képviselői is. Magyarország számára az ülésnek az adott jelentőséget, hogy előtte került sor Budapesten az ICID IX. Európai Regionális Konferenciájára. Az ülést E. E. Alekszejevszkij, a Szovjetunió ÖsszSzövetsógi vízgazdálkodási minisztere, az ICID múlt évben megválasztott elnöke vezette. Az ülés napirendjén szerepelt az ICID 25 éves fennállásának alkalmából az 1975. évi moszkvai kongresszus alkalmával rendezendő ünnepségek ós a hozzájuk csatla-